Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Petr David Josek, File

 

Nem Eduard Heger megbízott kormányfőn vagy Jaroslav Naď megbízott védelmi miniszteren (vagy épp Rastislav Káčer megbízott külügyminiszteren) múlik a szlovák MiG29-esek átadása Ukrajnának. Vincent Bujňák alkotmányjogász szerint Szlovákiában olyan helyzet állt elő, hogy jelenleg senkinek sincs joga az állami tulajdon átadásáról dönteni – írja a Pravda baloldali lap internetes kiadása.

 

A szlovák MiG-29-esek jelenleg a szliácsi katonai légitámaszponton állnak, és mivel az orosz karbantartószemélyzetet az ukrajnai háború miatt kiutasították, pótalkatrészek pedig nincsenek, lényegében használhatatlanok. Ugyanakkor az ellenzék azzal érvel, hogy a vadászgépek átadása a szomszédban folyó háború miatt egy veszélyes vonal átlépését jelentené, ráadásul fajsúlyos külpolitikai döntésekben egy megbízott kormány nem illetékes.

 

Jaroslav Naď és Rastislav Káčer szerint azonban a gépek átadása nem tartozik ebbe a kategóriába, ráadásul nagyon fontosnak tartják Ukrajna minden formában történő támogatását.

 

 hirdetes_810x300  
Heger szerint több ezer élet és 150 millió euró múlik rajta

 

Heger, aki a múlt héttől hivatalosan is egy pártban készül a választásokra Naďgyal és Káčerrel a jogi dilemma feloldása érdekében a parlamenttől akar felhatalmazást kapni a gépek átadására. Szerinte a gépek több ezer emberéletet menthetnek meg. (Kiemelnénk, hogy egy vadászgépeket lehet védelmi és támadó célokra is használni).

 

Heger állítása szerint az EU 150 millió eurót lenne hajlandó kifizetni kompenzációként Szlovákiának a 300 milliót érő, de lényegében nem használható gépekért. Itt azért tekintélyes ellentmondás van, állítólag a gépek nem használhatók, a 11-ből kettő alkalmas harctéri bevetésre, egyet pedig Szlovákia megtartana – múzeumi darabként. Az érem másik oldala, hogy az ukránoknak vannak kapacitásaik a gépek karbantartására és működtetésére.

 

A HLAS ellentmondásosan nyilatkozik, legutóbb az átadás ellen foglalt állást, előtte viszont már nem zárta ki a parlamenti döntés támogatását. A Smer ellenzi a gépek átadását, és ugyanazon a vélemény van, mint a fentebb idézett alkotmányjogász: ebben a kérdésben jelenleg senki sem dönthet Szlovákiában.

 

Az sem mellékes, hogy Szlovákia Ukrajna egyik legnagyobb támogatójaként lép fel. Eddig több mint 160 millió eurónyi katonai támogatást adott Ukrajnának (ebből az EU kompenzációként közel 90 millió eurót fizetett ki, mi a védelmi tárca költségvetését növelte), szemben a 9,6 millió eurós humanitárius segéllyel. Támogatta a közös hitelfelvételt Ukrajna pénzelésére, kivételt kért és kapott az orosz olajszármazékok exportjára (kizárólag Ukrajna irányába).

 

Egyszer már átverték a közvéleményt

 

Hasonló, de nem ennyire patthelyzetre emlékeztető dilemma tavaly is volt. Akkor az S-300-as légvédelmi rendszer átadása borzolta a kedélyeket. Akkor a kormány végül teljes titokban adta át a szintén szovjet gyártmányú rendszert Ukrajnának (az átadás egyébként sértette a szlovák-orosz szerződést, amely tiltja jóváhagyás nélkül a fegyverek reexportját, ugyanez igaz a MiG-ekre is). Az S-300-asok esetében Jaroslav Naď túlzás nélkül megvezette a közvéleményt, és hazudott a rendszer sorsáról, már csak akkor vallotta be a valóságot, amikor a rendszer megérkezett rendeltetési helyére.

 

A mostani helyzet azért más, mert a kormány megbukott tavaly decemberben, a megbízott kormánynak pedig csak korlátozott jogkörei vannak, többek között nem dönthet fajsúlyos kül- és belpolitikai kérdésekben.

 

Bujňák alkotmányjogász szerint a helyzetet vagy egy új kormány kinevezésével lehetne orvosolni (ehhez aligha van meg a parlament támogatása), vagy alkotmánytörvényt kell módosítani (ehhez 90 támogató szavazatra van szükség, ami talán még nehezebb, mint egyszerű többséget kialakítani).

 

Nyomós érv az alkotmányjogásztól

 

Az alkotmánymódosítás más okból is nehézkes. Még ha lenne is esély 90 támogató szavazat bebiztosítására, az első és második olvasat idején zajló parlamenti vita borítékolhatóan feszült és indulatos lenne – és alapvetően befolyásolná a választási kampány menetét is.

 

Bujňák egy 2015-ös esetre hivatkozva véli úgy, hogy a MiG-ek átadása (szemben Hegerék állításával) miért minősül fajsúlyos külpolitikai kérdésnek:

 

„Ott van például az Alkotmánybíróság 2015-ös törvénye, amely kimondja, hogy a nemzetközi bírói testületekbe történő jelölések jelentős külpolitikai kérdésnek minősülnek. Legalább ilyen súlya van a vadászgépek átadásának is”

 

fogalmazott.

 

Čaputová csapdát sejt – és joggal

 

Igor Matovič és az OĽANO olyan javaslattal rukkolt elő, hogy alkotmánymódosítással felhatalmaznák az államfőt egy ilyen döntés meghozatalára. A javaslatot Čaputová elutasította – tudja ugyanis, hogy csapdáról van szó. A 2024-es elnökválasztáson újrázni akaró Čaputovának az elmúlt időszakban egyre több döntést kellett meghoznia, míg korábban kényelmes nyilatkozatokban kritizálhatta a kormányt. Ennek megfelelően népszerűségi és megbízhatósági indexe zuhanni kezdett, és az első helyről a második esett vissza. Čaputová ezért a parlamentre hárítaná a döntést azzal, hogy a képviselők módosítsák az alkotmányt úgy, hogy a kormány meghozhassa a döntést.

 

Igen, a helyzet úgy fest, hogy egyetlen hatalmi szerv akarja valóban a MiG-eket átadni Ukrajnának, és ez a Heger-kormány, ő viszont nem teheti meg – legalábbis nem súlyos jogi és politikai következmények nélkül.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!