Szlovákiában ezt is lehet: A haditechnika átadásáról szóló szerződés nem katonai kérdés..?

Nyitókép forrása: SITA/Úrad vlády SR

A tavaly decemberben megbuktatott szlovák kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa Ukrajna támogatását. Jaroslav Naď megbízott védelmi miniszter, Eduard Heger megbízott kormányfő és Rastislav Káčer megbízott külügyminiszter tető alá hoztak egy megállapodást, hogy átadhassák Szlovákia MiG-29-eseit Ukrajnának, ám jogilag egy ingatag, ha nem eleve romos hivatkozási alapot teremtettek. Persze, Ukrajna továbbra is prioritás, mit számít az alkotmányos rend (amelynek megsértéséből most már nemcsak a baloldal, hanem a jobboldali atlantisták is kiveszik a részüket). A Pravda baloldali lap által megszólaltatott alkotmányjogász meg csak ingatja a fejét, hogy egy háborúban álló országnak ajándékozott haditechnika miért nem katonai minőségű döntés…

A kormány megnyerte a saját magával folytatott vitát a MiG-ek átadásáról, de a politikai és jogi csata terén nem áll épp a helyzet magaslatán. A dilemma lényege, hogy az alkotmány szerint meghatározó bel- és külpolitikai kérdésekben egy olyan kormány, amelytől a parlament megvonta a bizalmat (ez történt meg 2022. december 15-én). Ennek ellenére a Naď–Heger–Káčer hármas totális arroganciával verekedte át a MiG-ek átadását arra hivatkozva, hogy a nem használt haditechnika elajándékozása nem fajsúlyos külpolitikai kérdés, így dönthet róla a kormány. Meg is tették, méghozzá úgy, hogy Rastislav Káčer külügyminiszter kiállított egy dokumentumot arról, hogy az ügy nem minősül meghatározó külpolitikai kérdésnek, majd teljes felhatalmazást adott Jaroslav Naďnak a MiG-ekről szóló megállapodás nyélbe ütésére.

Nem kell hozzá jogásznak sem lenni, hogy tudjuk, a szomszédban egy atomhatalommal folytatott háborúba küldött fegyverszállítmány jelentőségét nem szabadna lekicsinyelni. Azonban Szlovákiában (is) az Ukrajna-politika érveit mindig aszerint fordítják, ahogy épp az atlantista főiránynak megfelel: ha fegyvert akarunk szállítani, akkor milyen fontos a nyugati civilázióc védelme. Ha a világháború veszélye merül fel, akkor hirtelen az oroszok nem elég erősek, hogy azt bevállalják.

Nagyjából ez a kettős mérce uralkodik a MiG-ek kapcsán is. Naď szerint az nem meghatározó külpolitikai kérdés, ha támadófegyvereket küldünk Ukrajnába, de ha le akarnánk állítani a fegyverszállításokat, az már az lenne.

De más okból is sántít a kormány döntése, és erre Robert Fico (Smer) is felhívta a figyelmet. Ha a kétoldalú katonai megállapodást Szlovákia és az USA között (DCA-szerződés) a parlamentnek anno ratifikálnia kellett, akkor Szlovákia és Ukrajna között miért nem kell megtenni ugyanezt?

Vincent Bujňák alkotmányjogász a Pravdának nyilatkozva megjegyezte:

“Ha a visszahívott kormány azt állítja, hogy egy haditechnika átadásáról szóló nemzetközi szerződés egy háborúban álló féllel nem katonai jellegű dokumentum, az lenne a minimum, hogy nyilvánosságra hozza az erről szóló jogi elemzést”

mondta. Naď azonban ezt nem hajlandó megtenni, arra hivatkozva, nehogy Fico az “óriásplakátokon támadja” a jogi elemzés szerzőit.

Bujňák szerint két oka van, ami miatt alkotmányjogilag problémás a kormány döntése. Az egyik, hogy ütközik az Alkotmánybíróság egy 2015-ös döntésével, mikor a taláros testület meghatározó külpolitikai kérdésnek minősített egy olyan ügyet, mint a nemzetközi bírói testületekbe jelölt bírák jelölésének joga. Könnyű belátni, hogy ehhez képest a fegyverszállítások egy közvetlen közelben zajló háborús konfliktusba jóval fajsúlyosabbak.

A másik probléma, hogy az alkotmány a parlament ratifikációját követeli meg a katonai jellegű szerződések esetében. Ha a fegyverszállításokról szóló nemzetközi megállapodást nem tekinti katonai jellegűnek, akkor illene a kormánynak nyilvánosságra hozni az erről szóló jogi elemzést.

Ám itt is vannak furcsaságok, ami megint arra utal, hogy a kormány döntése több szempontból is megkérdőjelezhető. A Rádio Slovensko megtudta, hogy egy civil az információs törvényre hivatkozva hozzáférést kért arra a jogi elemzésre, amire Naďék hivatkoznak. Azt a választ kapta a védelmi és az igazságügyi minisztériumtól, hogy a kért információ nem áll rendelkezésre. Vagyis nincs. És itt van az ellentmondás.

Az alkotmányjogász szerint, ha a jogi elemzés létezik, akkor a minisztériumok megsértették az információs törvényt. Ha a jogi elemzés nem létezik, akkor a kormánynak nincs hivatkozási alapja (és szándékosan megvezette a közvéleményt).

Körkép.sk