Čaputová szerint Szlovákia elkötelezettsége Ukrajna mellett „anyagilag és morálisan kimerülőben van”

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Ukrajna támogatása Szlovákiában morális és anyagi szempontból is kimerülőben van – jelentette ki Zuzana Čaputová államfő a külpolitikai konferencián. Kijelentette, hogy Szlovákia lehetőségei nem kimeríthetetlenek, és a védelmi kiadások növelése mellett érvelt. Čaputová szerint az ország lakossága továbbra is hajlandó ukrán menekülteket befogadni, de emlékeztetett az Eurostat nemrég megjelent felmérésének eredményére, amely szerint a többség úgy véli, hogy a menekültek érkezésével saját életszínvonala is csökkent.

Az államfő arról is beszélt, hogy a „dezinfinformációt és a dezinterpretációt” (vagyis a félretájékoztatást és a szándékos félreértelmezést) egyesek arra használják, hogy csökkentsék a nyilvánosság támogatását „az ország által tett lépésekkel szemben”.

Méltatta a konferenciát szervező külügyminisztérium munkáját, amely szerinte az elmúlt 12 hónapban kiválóan teljesített (a minisztérium élén a szlovák sajtó által az elnöki palotához közel álló, atlantista Rastislav Káčer áll).

   

Čaputová örömét fejezte, amiért Szlovákia a „jogállamiság elveinek védelme mellett áll, annak ellenére, hogy a régióban vannak országok, amelyek a jogállam gyengítésén dolgoznak”. Nem mondta ki az országok neveit, de egyértelmű, hogy ebben a témában a mainstream Magyarországot és Lengyelországot emlegeti.

Később arról beszélt, hogy „egyre nő a kockázata, hogy az „általuk” képviselt külpolitika elveszíti a társadalom támogatását.

„Bár lakosaink nagy része továbbra is hajlandó befogadni az ukrán menekültek, a többség úgy érzi, hogy életszínvonaluk a menekültek érkezésével csökken. Annak ellenére, hogy az adatok világosan rámutatnak a menekültek sikeres munkapiaci integrációjára. Az Észak-atlanti Szövetségnek, amelyet a szomszédos országok többsége a stabilitás biztosítékának tekinti a mostani biztonságpolitikai válságban, nálunk a legkisebb a támogatottsága az összes tagállam közül”

fogalmazott. Hozzátette, hogy belföldi és külföldi dezinfromáció és szándékos félreértelmezések növelik a szakadékot a külpolitikai döntések és a lakosság álláspontja között.

„Ez a kedvezőtlen hazai helyzet sebezhetővé tesz minket a világban, amely az elmúlt évben gyökeresen megváltozott a háború miatt”

mondta, majd arról beszélt, hogy egyre hangosabbak a „befolyási övezetekre alapuló világrendet szorgalmazók köre”, akik között Oroszországon kívül ott van Kína és Irán.

„Ezért is fontos, hogy a társadalomban minél nagyobb konszenzus legyen abban, hogy melyik oldalon állunk, kik a partnereink és a szövetségeseink. Kulcsfontosságú, hogy az EU és a NATO tagjai vagyunk”

mondta.

Fenti kijelentéseivel kapcsolatban két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy Kína kapcsán tökéletesen illeszkedik Čaputová álláspontja az amerikai külpolitikai narratívához. A második, hogy Čaputová „minél nagyobb konszenzusról beszél”, miközben korábban elismerte, hogy a lakosság akarata egyre kevésbé egyeztethető össze az általa hatalmon tartott kormány külpolitikai lépéseivel.

Ezt az ellentmondást aztán azzal oldja fel, hogy kijelenti, a külpolitikai konszenzus fenntartása nem a választók dolga, hanem az állam vezető tisztviselőié, és próbálja úgy beállítani az előttünk álló választásokat, mintha azok eredménye a politikai vezetők külpolitikáját nem minősítenék. Ez a nyakatekert alibi-retorika nem véletlen. Az általa dicsért külügyminiszter ugyanis maga is indul a választásokon a Demokrati színeiben.

Ha a párt gyengén szerepel, vagy maga Káčer kap elenyészően kevés szavazatot, az egyértelmű üzenet lesz a politikai elitnek, hogy nem ilyen külpolitikát akarnak. Persze, a lakosság ettől még nem lesz oroszbarát, de nagy részük igen kritikusan szemléli a Heger-kabinet Nyugat iránt szervilis ténykedését.

„A külpolitikai konszenzus fenntartása természetesen elsősorban az állami tisztviselők és politikusok feladata. A külügyminisztériumnak és a szélesen külpolitikai közösségnek is megvan a maga nélkülözhetetlen feladata. (…) Először is meg kell őrizni a társadalmi nyugalmat, mértékletességet és az értékintegritást. A választások előtt, után és alatt is. A külügy nem lehet a politikai versengés része, de nem is hallgathat, amikor a politikusok hazudnak”

fogalmazott. Ez röviden azt jelenti, hogy a külügyminisztériumnak továbbra is azt a retorikát kell folytatni, mint eddig.

„A történéseket azonban empátiával és megértéssel kell elmagyarázni az embereknek. Mert nagy társadalmi válság, háború, és rekordmértékű kormány iránti bizalmatlanság idején sok lakosnak joggal vannak félelmei és kérdései”

mondta. Ez üzenet volt Káčernek is, aki Nagymihályban egy Jaroslav Naď védelmi miniszterrel közösen tartott fórumon a nemtetszésüket bekiabálásokkal kifejező embereket „páviánokhoz” hasonlította, akiktől – mint mondta – a nagyapáik is elhánynák magukat. Káčer egyébként legendásan arrogánsan viselkedik a vele egyet nem értőkkel.

Čaputová ugyanakkor rögtön fel is szólította a külpolitikai aktorokat, hogy folytassák a megkezdett munkájukat, „ne hagyják magukat megfélemlíteni”.

Čaputová erre a hétre Kassára helyezte át székhelyét és Kelet-Szlovákiában tart meg több találkozót is. Nem kizárt, hogy valamikor a napokban jelenti be, hogy indul a 2024-es elnökválasztáson, így kijelentéseit és megfogalmazott félelmeit ebből a szempontból is érdemes értelmezni.

Körkép.sk