Küszöbön a Heger-kormány visszahívása? Állítólag Čaputová a hivatalkormány kinevezését fontolgatja

Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel

A Štandard konzervatív szlovák hírportál értesülései szerint Zuzana Čaputová államfő Eduard Heger megbízott kormányfő visszahívását fontolgatja. A lap két különálló forrásra hivatkozva azt írja, hogy Hegerék visszahívásával szakértői kormány kinevezésére kerülne sor. Ezzel az államfő hivatalosan is átvenné a teljes felelősséget a kormányzás felett. Hasonló esetre az önálló Szlovákia történetében még nem került sor. A dolognak azonban több buktatója is lehet.

A kulisszák mögött már napok óta megy a spekuláció a szakértői kormány lehetőségéről, főleg annak a kontextusában, hogy most zajlik a parlament tavaszi ülésszaka.

Keresik az indokot

   

Čaputová sosem zárkózott el a Heger-kormány visszahívásának lehetőségétől. Sőt, mesterkélt módon bármikor kijátszható indokot is gyártott Heger leváltására azzal, hogy a kormányfőt bízta meg az egészségügyi tárca vezetésével, márpedig a szlovák egészségügy számtalan igen súlyos problémákkal küzd. Ezek egyik a sajtóban sokat ragozott kórházfejlesztés/kórházépítés, amely az uniós források lehívásával kapcsolatos gondokkal is összefügg.

Adott esetben Čaputová hivatkozhat arra is, hogy a Heger-kabinet az alkotmányt megkerülve, illegitim módon adta át Ukrajnának az ország 13 MiG-29-es vadászgépét, ami mind a közvélemény, mind az ellenzék rosszallását kiváltotta (a fősodratú médiáét csak azután, hogy a gépek átadásáról definitív döntés született). Mivel azonban a MiG-ek átadását elsősorban a Smer támadja, az államfő aligha fog erre hivatkozva döntést hozni.

A progresszívek a káoszra hivatkoznak

A Štandard hasonló információkkal rendelkezik. A lap szerint az első érdemi utalást a Progresívne Slovensko tette, az a párt, amelynek színeiben anno Čaputová megnyerte az elnökválasztást, és amelynek alelnöke volt.

A progresszívek az elmúlt napokban a Heger-kormányt a parlamentben uralkodó „káoszért” tették felelőssé, és élesen kritizálták a kabinenetet, amiért sorra buknak el a törvényhozáson a Újjáépítési Alap merítéséhez szükséges reformtörvények.

Azt is kifogásolták, hogy a parlament olyan határozatot fogadott el, amely bírálta az Európai Parlament egy korábbi határozatát, amelyben általánosítva szlovákiai politikusokat, közszereplőket és egyházakat is felelősként neveztek meg a pozsonyi melegbárnál történt kettős gyilkosságért. Nem mellékes, hogy a határozatot a PS elnöke, Michal Šimečka, aki egyben az Európai Parlament egyik alelnöke is, javasolta, támogatói között a progresszív Čaputovával értékközösséget vállaló liberális és álkonzervatív képviselők támogatták. Az ezt kritizáló szlovák parlamenti határozatot az OĽANO, a Sme rodina, a Smer és a szélsőségesek is támogatták, az indítvány pedig a konzervatív Anna Záborská és Anna Andrejuvová (mindketten OĽANO) nevéhez kötődik.

Milliárdok az Újjáépítési Alap körül

Az Újjáépítési Alap milliárdjai kapcsán számos frontvonal alakult ki. Gondok vannak az oktatási törvénnyel is, amelynek végleges formájáról továbbra is zajlik a vita, késedelem esetén azonban jelentős összegek lehívása válik lehetetlenné. Megjegyezzük, hogy az oktatási törvény egyes részei LMBTQ-propaganda iskolákba történő becsempészését is tartalmazta, amit még Branislav Gröhling (SaS) volt liberális oktatási miniszter dolgozott bele a javaslatba. A mostani miniszter, Jan Horecký a vitatott részeket kigyomlálta.

Politikai népszerűségi harc is van a háttérben. Heger állítása szerint Demokrati nevű pártjával győzni akarnak a választáson, ő pedig újra kormányfő akar lenni. Gyakorlatilag versenyt futnak a liberális választók egyre szűkülő táboráért – annyi atlantista beállítottságú párt van ma Szlovákiában, hogy gyakorlatilag a cél a parlamenti küszöb megugrása lett.

Progresszív-atlantista verseny

Čaputová áprilisban Petr Pavel cseh államfővel közösen utazna Kijevbe. Heger próbálja őt megelőzni, és Zelenszkijjel még Čaputová előtt találkozni, és egyes hírek szerint az ukrán elnök már adott is egy időpontot Hegernek, ami kiverte a biztosítékokat az elnöki palotában.

A háttérben valószínűleg az is ott van, hogy az egymás tyúkszemére lépő progresszív-atlantisták egyszerre versengenek egymással és támadják az ellenzéket. Heger új pártja, a Demokrati alapvetően atlantista beállítottságú, a párt alapítói között három olyna ember is van, akiket joggal lehet Čaputová emberének tekinteni (Rastislav Káčer külügyminiszter, Jaroslav Naď védelmi miniszter és Karel Hirman gazdasági miniszter). A párt nagyon igyekszik nem konkurálni a PS-szel, Naď többször kijelentette, hogy nem akarnak kultúretnikai kérdésekkel foglalkozni. A gyakorlatban azonban nagyon is foglalkoznak.

Ráadásul Rastislav Káčer külügyminiszter interjúiban rendre megalázza Hegert és kétségbe vonja vezetői pozícióját. Minden alkalommal elmondja ugyanis, hogy arról, hogy a Demokrati kivel fog kormányt alakítani, vagy milyen döntéseket fog hozni a jövőben, nem Heger, hanem a párt elnöksége fog dönteni. Heger és Naď például kizárta a HLAS-szal való együttműködés lehetőségét a választások után, Káčer ellenben nem.

Mit mutatnak a felmérések?

Jelenleg a PS 13-15 százalékon áll a felmérések szerint, így Čaputovának nem érdeke egy erős és sikeres Demokrati, miközben Heger kormányfőként minden hivatalából fakadó lehetőséget kihasználhat saját propagálására (ahogy tette ezt eddig minden kormányfő a választások előtt). Heger pártja csak 5 százalékon áll, a konzervatív választókat képtelen megszólítani, az egyetlen értelme jelenleg a pártnak, hogy parlamenti küszöb alá taszította az OĽANO-t, ami a liberálisok régi álma volt.

Heger visszahívása valószínűleg már most elkaszálná a Demokrati esélyeit, amivel tovább darálnák a jobboldali választók morálját, miközben már sikerült kellőképp meggyengíteni az OĽANO-t. Egyúttal kikerülne a képből a kormányfői pozícióra ácsingózó Heger, aki így nem támaszthatna elvárásokat a PS-szel szemben.

Indok tehát van elég. A probléma a buktatókkal van. Akármilyen szakértői kormányt is nevez meg Čaputová, amögé is tudni kell parlamenti többséget felsorakoztatni. És míg Hegerékkel szemben az OĽANO úgy-ahogy kiszámíthatóan viselkedett, egy Čaputovának felelő kormánnyal szemben Matovič egyértelműen negatívan fog viszonyulni. Az OĽANO-nak még mindig 37 mandátuma van, ami több, mint az SaS-nek és a HLAS-nak együtt.

Čaputován is nagy a nyomás

A másik nagy dilemma, hogy egy szakértői kormány minden figyelmet és az ellenzék minden politikai fegyverét Čaputovára irányítaná, aki várhatóan szeretne újrázni a 2024-es elnökválasztásokon.

Más kérdés, hogy a legalapvetőbb kérdést elvileg le lehetne zárni, és erre nemrég a HLAS utalt. A MiG-ek átadása kapcsán még a döntés meghozatala előtt Peter Pellegrini azt nyilatkozta, hogy a vadászgépek, a rakéták és a KUB légvédelmi rendszer átadása után „Szlovákiának már nem marad mit átadnia”, így ez a téma nem kell, hogy tovább terhelje a politikai kampányt.

Továbbra is kérdés, hogy az elnöki palota politikai stratégiái milyen utat választanak. Az azonban kétségtelen, hogy nagy nyomás alatt állnak, Čaputová népszerűsége ugyanis zuhan.

Körkép.sk