Törökország egykori nagyköveteként régóta ismeri az országot, több szereplőt is jól ismer. Mi történik Törökországban?
Törökországról nem lehet anélkül beszélni, hogy ne értenénk meg a történelmét. A közvélemény szekuláris kemalista részébe bele van kódolva a vallás megerősödésétől való félelem. Ezért már az első pillanattól speciálisan viszonyultak Erdoganhoz. Akkor is, amikor még Isztambul polgármestere volt.
(…) Vissza kell térnünk a úgynevezett hét irányhoz, amit Atatürk vezetett be. Két dolog volt döntő, két irány – a török nacionalizmus elsőbbsége és az iszlám elválasztása az államtól. Közel 50 évig nem jelenhetett meg semmilyen más politikai párt, ha mégis megjelent, azonnal betiltották. Hosszú ideig tartott, míg a helyzet odáig fajult, hogy más párt is parlamentbe juthatott.
Hogyan függ ez össze a legutóbbi puccsal és Erdogannal?
Észre kell fenni a vallást érintő társadalmi nyomás jelenlétét. A múltban betiltottak minden egyházi iskolát, minden vallási jelképet, és a lakosság egy része ezzel nagyon nem értett egyet. A francia nagykövet egyszer azt mondta, hogy Törökországban három évszázad látható: Nyugat-Törökország és a nagyvárosok a 21. században járnak, Antalya tartomány a 20. század derekán jár, és az ország keleti fele, ahol az örmények éltek, 19. századinak néz ki.
Mihez kezdett Erdogan ezzel a társadalmi nyomással?
Atatürk után Erdogan a második legjelentősebb politikai személyiség Törökországban az első világháború óta. Úgy került hatalomra, hogy olyan szekuláris államot akart létrehozni, amely felújítaná a vallás jogait.
(…) Mondok pár példát. Ha egy gyerek vallási iskolából érkezett az egyetemre, automatikus elvettek tőle 50 pontot. Így esélye sem volt olyan sikeresen elvégezni az iskolát, mint azoknak, akik nem kötődtek a valláshoz. Épp ezért sokan Ausztriában jártak iskolába. Mikor azt mondtam, hogy ezt diszkriminációnak tartom, a legnagyobb török egyetem rektora és a gazdasági kamara vezetője azt válaszolták: Képzelje el, hogy ezek az emberek bejutnak a kormányba, a hadseregbe, a bíróságokra, ezt nem engedhetjük meg. (…)
(…) Mi a háttere Erdogan és a hadsereg konfliktusának?
Törökországban a konfliktusok zöme a gazdasági válságkor alakult ki. Jött a hadsereg, és megoldotta a helyzetet. Először előírta a kormánynak, mit kell tennie, vagy beavatkozott. A hadsereg legdrasztikusabban 1980-ban avatkozott be. Ami most történik, az Törökország számára tragikus, de összehasonlítva azzal, ami 1980-ban történt, csak gyenge utánzat. Akkor 250 ezer embert ítéltek el, 500 embert végeztek ki, attól függően, ki volt alkalmatlan katonai szolgálatra. Ma ezek a számok szintén magasak, de Erdogan szerencsére egyelőre nem végzett ki senkit.
A halálbüntetést újra bevezetné…
Igen, de az az érzésem, hogy ezt nem sikerül átvinnie a parlamenten.
(…) Erdogan iszlamista?
Ő egy olyan politikus, aki nem akarja, hogy az imámok kormányozzanak. Amíg hatalmon lesz, megpróbálja ellenőrzése alatt tartani őket.
Hasonlóképpen a szaúdiak sem akarják, ott mégis iszlamista rendszer működik. Miért hisznek ennyire Erdoganban?
Erdogan viszonylag nagy bizalmat élvez az emberek körében. Vannak nemzetek, amelyek nem tudják elképzelni a kormányzást cár vagy szultán nélkül, és ha van karizmája, inkább támogatják őt, mint valaki mást.
(…) Felmerültek olyan elméletek, miszerint a puccs csak egy Erdogan által megrendezett színházi előadás volt. Mi az Ön véleménye?
Sok ilyen elmélet létezik. Az egyik, hogy a puccsot maga Erdogan szervezte, hogy félreállíthassa az ellenzéket. Egy másik, hogy tudott róla, de nem vette elejét, mert előnyösnek találta és ki akarta használni. A harmadik teória szerint Gülen az iskolákban, bíróságokon és a hadseregben lévő párhuzamos szervezetei rendezték meg. A negyedik, Oroszországból származó elmélet pedig azt mondja, hogy azért történt a puccs, hogy Erdogan bocsánatot kérhessen Putyintól.
Ön melyik elméletnek hisz?
Szerintem a puccsot a katonák szervezték, de Erdogannak szerencséje volt, hogy még idejében lecserélte a hadsereg felső vezetését és a puccsisták az alacsonyabb rendfokozatúak közül kerültek ki, és nem tudtak úgy mozgósítani, mintha a tábornoki kar állna mögöttük.
(…) Az EU-nak Törökországgal van egy fontos egyezsége a migránsokkal kapcsolatban. Ez az egyezség azon áll vagy bukik, hogy kap-e Törökország vízummentességet az EU-tól. Ma már úgy tűnik, ez lehetetlen. Megmaradhat a megállapodás így is?
Az első pillanattól úgy gondolom, hogy ez a megállapodás nem működhet. Nem volt túl szerencsés lépés az EU-tól. A pénzt, amit Törökországba fektettünk, inkább a külső határok védelmére költhettük volna. Török területeken nagyjából 3 millió menekült tartózkodik. Milyen lenne a török válasz, ha elhúzzuk előtte a mézesmadzagot, és aztán semmit sem tartunk be belőle?
Korrektül meg kellett volna nekik mondanunk, hogy a vízummentesség nem megoldható. Most mindenki azt állítja, hogy ez szóba sem jöhet. Ezért zsarolhatóvá váltunk és a törökök kérlelhetetlen üzletemberek, a politikában is. Most bármikor azt mondhatják: ha nem lesz vízummentesség, a migránsokat továbbengedjük Görögországba. Az EU meg megnézheti magát.
Postoj.sk, Győző Bauer: Erdogan nechce, aby mu vládli imámovia
Nyitókép: timeslive.co.za
Az interjút Jozef Majchrák és Jaroslav Daniška készítette Törökország egykori nagykövetével, Bauer Győzővel.
Megosztás:
Címkék: Bauer Győző Erdogan európai uniós iszlamista iszmám Jaroslav Daniška Postoj Szemle török nagykövet Törökország vélemény viktor bauer
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.