Felmérés: Ettől félünk leginkább az Alsó-Csallóközben

A fiatalok elvándorlását, a lakosság elöregedését és a település elszlovákosodását élik meg legsúlyosabb veszélyforrásként az alsó-csallóközi falvak és városok – derült ki az Alsó-csallóközi Értékfeltáró Konferencián, ahol a Komárom Kollégium 25 települést érintő kutatását értékelték ki és mutatták be.

 

A kutatás elsősorban a magyar értékek összegyűjtésére irányult, de sok minden kiderült az ott élők identitástudatáról, a magyarság megélésének lehetőségeiről is (a szó legtágabb értelmében).

 

A Nagymegyeren megrendezésre kerülő konferencia a kárpát-medencei magyar nemzeti értékek felmérésének alsó-csallóközi állomását zárta le. A Komárom Kollégium 2016-ban kétszer 1-1 hetes turnusban, 25 településen gyűjtötte össze a magyar értékeket, a civil szerveződésektől a hagyományos mesterségeken át a népi szokásokig.

 

Az érintett 25 település: Balony, Bogya, Bogyarét, Csallóközaranyos, Csicsó, Csiliznyárad, Csilizpatas, Csilizradvány, Ekel, Füss, Gellér, Izsap, Keszegfalva, Kolozsnéma, Kulcsod, Lakszakállas, Medve, Megyercs, Nagykeszi, Nagymegyer, Nemesócsa, Örsújfalu, Szap, Szilas, Tany

 

 

Hogy miért épp ezt a térséget és ezeket a településeket választották ki, arról Huszár Lászlót, a dunaszerdahelyen székelő Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatóját kérdeztük:

 

“Az alsó-csallóközi értékfeltárás programja előtt meg kellett határoznunk, hogy honnan indulunk, mely falvakat keressük meg. Eredetileg Komárom lett volna a kiindulópont, de végül úgy döntöttünk, hogy a Csilizközt, mint jól meghatározható egységet, mellette Nagymegyert és Nagymegyertől a déli vonalat követve Őrsújfaluig terjedő vidéket keressük meg. Komáromon túlra csak azért nem terjesztettük ki a kutatást, mert 25 település felmérését tartottuk optimálisnak”

 

Huszár László a Körkép.sk-nak elmondta, hogy az interjúk és látogatások megszervezésében a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet is nagy szerepet vállalt.

 

 

“A kutatás első körében közel 500 kérdőívet dolgoztak fel, településenként 10-20-at. Miután ez felfolgozásra került, októberben már a válaszok alapján kiválasztott adatközlőknél egy összpontosítottabb felmérés vette kezdetét”

 

Az eredményekről

 

A személyes találkozón és interjúkon kívül több mint 500 kérdőívet dolgoztak fel, ezek alapján állították össze településenként azok SWOT-elemzését (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek). Az eredmények szerint a legnagyobb félelmek a magyarság csökkenése, elöregedése, és a betelepülő szlovák lakosság.

 

Az egyetemistákból és középiskolai diákokból álló csoportok korban tapasztaltabb vezetőinek elmondása szerint szinte minden település veszélyként éli meg a szlovákok betelepülését, de azt is érdemes hozzáfűzni, hogy ezt rendszerint a fiatalok elvándorlásával vagy a lakosság elöregedésével állították párhuzamba.

 

 

Az is kiderült, hogy pár kivételtől eltekintve alig van lehetőség helyben munkát találni, a legtöbben ezt is az elvándorlás legfőbb okának tartják. A térségben a tömegközlekedéssel sincsenek megelégedve. Még a Dunaszerdahelyi járásban lévő községekben is előnytelennek érzik a buszjáratok elosztását, ami Nagymegyer környékére fokozottan érvényes.

 

A tömegközlekedés problémáinak különleges esete Csicsó, amely mindössze 10 kilométerre fekszik Nagymegyertől, de mivel a járáshatár komáromi oldalán található, a faluból több mint 40 kilométeres kerülővel 1 óráig tart bejutni a szomszédos városba, ahol továbbtanulási és munkavállalói lehetőségek vannak.

 

 

És ha már Nagymegyerről beszélünk, a városban élők óriási veszélynek élik meg, hogy a diákok hiányában veszélybe került a Nagymegyeri Gimnázium.

 

A legtöbb településen a természeti kincseket és az erre alapozható falusi turizmust, valamint az összetartó közösséget jelölték meg kitörési pontként. Ez a nézőpont a többségében vízmelléki falvak esetében teljesen értelemszerű. A településeken élők különösen nagy előnynek tartják a felmérés szerint Magyarország közelségét.

 

A kárpát-medencei egész részeként

 

A kutatás a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány értékfeltáró programjának keretében valósult meg, amelyhez nagyban hozzájárult Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnökének támogatása – politikusként és pedagógusként egyaránt.

 

 

A Komárom Kollégium csak egy része annak az egész Kárpát-medencei értékfelmérésnek, amely a magyar nemzet értékeiről és a hungarikumokról szóló törvényből indul ki. Ez kimondja, hogy a magyar nemzet érétkeit alulról építkezve kell összegyűjteni, vagyis a településektől kezdve. Ebből áll össze a határokon átívelő Magyar Értéktár.

 

Felvidéken nem ez volt az első értékfelmérés. Lezsák Sándor a konferencián elmondta, hogy a Garam-mentén 33 településen végeztek hasonló kutatást, több mint 50 kutató bevonásával. Szintén tőle tudjuk, hogy a Kárpát-medencében eddig összesen 300 településen valósult meg értékfeltárás 14 ezer kérdőív szétosztásával, 800 kutató és 22 egyetem, főiskola vagy középiskola segítségével.

 

 

 

 

Körkép.sk/Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körkép.sk/KL