Se komp, se híd – hanem alagút?

Negyedszázad után megszületik-e a felelősségteljes döntés arról, hogyan lehet a legbiztonságosabban átkelni a bősi felvízcsatornán?

 

Idén november 23-án lesz negyedszázada annak, hogy az akkor még létező Csehszlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát Dunacsúnnál. Ám az azóta eltelt idő sem volt elég ahhoz, hogy szakmai érvekre és elemzésekre alapozva valaki végre felelősségteljesen kimondja: mi a legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és legkiszámíthatóbb átkelési megoldás a bősi vízierőművet kiszolgáló felvízcsatornán.

 

Az erőmű üzembe helyezése óta közlekedő és az időjárás szeszélyeitől függő komp, az álomnak tűnő híd vagy a napokban ismét reflektorfénybe került két alagút, amelyek a mesterséges meder alatt 25 éve épültek meg, de azóta nem használták őket? A máig hiányzó egyértelmű válasz is az oka annak, hogy a téma időnként politikai színezetű viták tárgya is.

 

Hogyan került az alagút a képbe?

 

Nagy József EP-képviselő, a korábbi Radičová-kormány környezetvédelmi minisztere 2015 őszén, az elhíresült kompmutyi idején sokakat meglepő nyilatkozatot tett, amikor arról beszélt, hogy létezik két, autóközlekedésre is használható, évekig eltitkolt alagút a vízmű alatt, a mai kompjárat közelében Vajka és Nagybodak között. Elárulta azt is, hogy minisztersége idején a tárca vízügyi szakértőinek beleegyezésével 2012 elején jóváhagyta az egyik alagút autóközlekedésre való átalakítását, de a megnyitásából a kormányváltás után nem lett semmi.

 

Az exminiszter szerint a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat az átépítés és a kivezető utak kialakításának költségeit 2,3 millió euróra becsülte. Nagy a médiának azt állította, erről a megoldásról tárgyalt a községek polgármestereivel és a lakossági fórumokon is nagyon jó visszhangja volt a megoldásnak, de a kormányváltás miatt az alagút lekerült a napirendről.

 

 

Alagút  5 év után újratöltve, habár sokak szerint az ötlet képtelen

 

Néhány hete újra ez a téma, miután Agócs Zoltán professzorék hídépítési kezdeményezését a legdrágább megoldásnak minősítve egyelőre lesöpörték az asztalról. Solymos László környezetvédelmi miniszter nemrég egy somorjai portálnak nyilatkozva műszaki szempontból megoldhatónak tartotta, hogy Keszölcés és Vajka között ne komppal, hanem a felvízcsatorna alagútjain át lehessen közlekedni.

 

Megjegyezte ugyan, hogy sokak szerint képtelen ötlet az egész, ennek ellenére nemrég neves külföldi céget kértek fel a megfelelő szakértői, illetve hatástanulmány elkészítésére, amelyet a miniszter március derekán meg is kapott.

 

„A dokumentum végső következtetése az, hogy az alagúton való közlekedés gyalogosok, kerékpárosok és személygépkocsik számára műszaki szempontból megoldható. Természetesen szükség van a rendőrség és más érintett hatóság álláspontjára, továbbá az alagutak felmérésére, hogy ezek a műtárgyak a rendelkezésünkre álló projektek alapján készültek-e el, s milyen az állaguk. Ha a biztonsági és a műszaki szakvélemények is kedvezőek lesznek, akkor lehet felmérni, mennyibe kerülnének a szükséges munkálatok.

 

Annyi már most bizonyos, hogy ezzel a megoldással elsősorban az úgynevezett Kis-Csallóközben élőkön segítenénk sokat, hiszen a közlekedés állandó lehetne, nem függne az időjárási viszonyoktól, mint a kompjáratok, amelyek erős szélben, jegesedéskor nem közlekednek“

 

–mondta Solymos.

 

Megszólalt a hozzá hasonlóan a Most-Híd színeiben a kormányban ülő Érsek Árpád közlekedési és régiófejlesztési miniszter is.

 

„A Vízgazdálkodási Vállalat egy tartós megoldáson dolgozik, ami elsősorban a doborgazi, vajkai, keszölcési, nagyszarvai, felbári és bodaki lakosoknak tenné lehetővé, hogy gyalog, autóval vagy kerékpárral jussanak át a vízerőmű túloldalára anélkül, hogy a komptól függenének”

 

– idézte a tárcavezetőt a Pravda napilap internetes kiadása. De a lap azt sem rejtette véka alá, hogy egy korábbi elemzésben műszaki szakemberek közlekedésre alkalmatlannak minősítették az alagutat, amely nem felel meg a szlovákiai előírásoknak. Az Érsek vezette minisztérium szerint azonban a 700 méteres alagút járhatóvá tétele jóval olcsóbb megoldás lenne a komp üzemeltetésénél vagy egy új híd felépítésénél.

 

Csak részleges megoldás lenne az alagutas javaslat – véli a vajkai polgármester

 

Ilyen előzmények után tartottak hat térségbeli polgármester részvételével egy tanácskozást március végén a környezetvédelmi tárcához tartozó Vízgazdálkodási Vállalatnál. A fő téma nem az alagút ügye volt, hanem egy új beléptető rendszer a kompfeljárónál, az alagút csak futólag került szóba.

 

 

Álló Donát vajkai polgármester felvetette, hogy miért nem küldték meg az alagúttal kapcsolatban készített tanulmányt véleményezésre az érintett falvaknak, hogy ők is állást foglalhassanak. A Körkép érdeklődésére több polgármester is megerősítette, hogy csak a tanácskozás utáni napon kapták csak meg a tanulmányt, de utólag is fogják véleményezni.

 

Vajka község is így kapta meg a mellékletekkel együtt csaknem 40 oldalas dokumentumot, majd elkészült a falu álláspontja. Csak részleges megoldásnak tartja a Kis-Csallóköz három faluja szempontjából az alagutak üzembe helyezését Vajka község abban a válaszlevélben, amelyet az alagutas megoldásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány szerzőjeként feltüntetett Basler & Hofmann Slovakia Kft.-nek küldött Álló Donát polgármester. [stw]

 

A tanulmányt a vízierűművet működtető Vízgazdálkodási Vállalat rendelte meg a cégtől.

 

„Álláspontunkat azzal indokoljuk, hogy az Önöktől kapott dokumentum csak a személyautó-forgalomra, továbbá a kerékpáros közlekedésre és a gyalogosok átkelésére tartalmaz megoldást a meglévő alagutakon keresztül. Egyáltalán nem foglalkozik viszont a tanulmány a személyautók méreteit meghaladó járművek kérdésével, beleértve a kisteherautókat, egyéb teherjárműveket, mikrobuszokat, traktorokat, vagy olyan speciális járműveket, mint a mentőautó és a tűzoltókocsi. Ezeket a járműveket jelenleg a Vajka és Keszölcés között közlekedő komp szállítja az egyik partról a másikra”

 

-áll a vajkai levélben.

 

 

A falu önkormányzata egyértelműen komplex megoldást szeretne, amely figyelembe venné a felsorolt járművek átkelésének a biztosítását is, mert a tanulmány ezeket figyelmen kívül hagyja.  A vajkai válaszlevél kitér azokra a kompenzációs intézkedésekre, amelyek akkor válnak szükségesekké, ha az alagút mégsem tudja befogadni a nagyobb méretű járműveket és ezek majdnem 40 kilométeres kerülővel Bősnél tudnak csak átjutni a túlsó partra.

 

Elemzést és összehasonlítást kérnek arról is, hogy a gyorsmentőnek mennyi időbe telik, amíg most a kompon keresztül átjut Vajkra, Doborgazra vagy Bodakra, illetve ha az alagútba nem tud bemenni, így bősi kerülővel érkezhet csak életet menteni.

 

„Elfogadhatatlan a menetidő meghosszabbodása, hiszen emberéletről van szó, aminek a védelme elsődleges kell, hogy legyen a felvízcsatornán való közlekedés módjára vonatkozó döntés meghozatalánál”

 

– hangsúlyozza a vajkai válaszlevél. Ugyanez vonatkozik a tűzoltóautókra is.

 

Külön fejezetként taglalja a levél az elzárt falvak legfontosabb közlekedési eszközét, a kisbuszt, amelyet maguk működtetnek és jelenleg a komp viszi át a túlsó partra. Ha ez a mikrobusz nem fér be az alagútba, ami nagyon valószínű, akkor a működési költségei az ötszörösére növekednek a bősi kerülő miatt.

 

Ki fogja a faluknak megfizetni ezt az elviselhetetlen kiadást?

 

– teszi fel ezzel kapcsolatban a jogos kérdést a vajkai polgármester.

 

 

Mint hozzáfűzi, a kisbuszt 25 éve maguk közlekedtetik, de a költségekbe egyetlen centtel sem szállt be eddig a Vízgazdálkodási Vállalat állami Rt., amely jelenleg a bősi vízierőmű üzemeltetője. Vajon milyen költségterítésre számíthatnának majd azok a vállalkozók is, akik kénytelenek lesznek nagy kerülőt tenni azért, hogy dolgozhassanak, főleg a traktor és teherautó-tulajdonosokról van szó. Vajka ragaszkodik ahhoz, hogy erre is tegyenek le javaslatot a tanulmány készítői.

 

Környezeti hatástanulmány –szükséges, vagy csak időhúzásra jó?

 

Az alagutas tanulmány szerzői azt is hangsúlyozzák, hogy a dunai ártéri erdők közelsége miatt a továbbiakban környezeti hatástanulmányra is szükség lesz, ami előrejelzésük szerint két évig is eltarthat. A vajkai válasz ennek szükségességét kétségbe vonja, de azt javasolja, hogy az ügyek felgyorsítása céljából mielőbb forduljanak a tanulmány készítői a környezet- és tájvédelemben illetékes szervekhez és kérjék ki álláspontjukat ez ügyben.

 

Végül a vajkai polgármester által aláírt válaszlevél nyomatékosan kéri, hogy a községeket rendszeresen tájékoztassák a fejleményekről, hogy a lakosokat is tájékoztathassák és a javaslattevő szerv az ő beleegyezésük nélkül ne tegyen semmilyen lépéseket. Álló Donát úgy véli, ez esetben nem indokolt a környezeti hatástanulmány, de a döntést az illetékes hivatalra kell bízni.

 

 

Időhúzó taktika is meghúzódhat a háttérben. Majdnem az egész választási ciklus eltelik, mire elkészülne a hatástanulmány és a szakminisztérium elmondhatná: erre vártunk, eddig nem léphettünk semerre sem.

 

„Bennünket nem érdekelhetnek az olcsóbb megoldások. Mi a legbiztonságosabb megoldást akarjuk! Elegünk van abból, hogy belerángatnak bennünket egy csapdahelyzetbe és onnan evickéjünk ki a saját erőnkből és az megdráguló utazási számlákat magunk álljuk”

 

– fakadt ki a vajkai polgármester.  Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, nehogy ismét politikai csatározások prédája legyen az alagút-ügy, a komp-afférhoz hasonlóan.

 

Hol fér el az alagútban a menekülősáv?

 

A Vajkával szomszédos Nagybodak község polgármestere szintén visszafogottan reagált az alagút-ötletre.  Világi Tamás szerint is csak részben jelentene megoldást. Minden körülményt mérlegelni kell és szerinte nem szabad megfeledkezni arról sem, mi a megoldás vészhelyzetben.

 

„Nemrég tűzeset volt a falunkban és Somorjából küldtek tűzoltókat, mivel a bősiek éppen bevetésen voltak. A somorjaiak a kompon így időben ideértek. De ha csak az alagúton lehetne csak közlekedni, amely a tűzoltóautókat nem tudja befogadni, a kompot pedig párhuzamosan végleg kivonnák a forgalomból, akkor mi a megoldás ilyen válsághelyzetben?”

 

– tette fel az indokolt kérdést Világi.

 

Ám az alagút nemcsak vészhelyzetben nem megoldás.

 

„Egyre több fiatal vállalkozó kel át a két part között a kompon haszonjárművel, furgonnal vagy traktorral. Ha csak az alagút maradna, akkor nekik egy nagy kerülővel Bősnél kellene átkelniük. Ki fizetné meg nekik a plusz üzemanyagköltséget? Csődbe is mennének ezek a kis cégek!”

 

-figyelmeztet a nagybodaki polgármester.

 

 

Nem is beszélve arról, hogy az utóbbi időben egyre többen rendelnek interneten termékeket, és gyakran jár a faluba a csomagszállító szolgálat kisteherautója. Az alagúton át az ilyen járművek sem közlekedhetnének. Világi Tamás úgy véli, minden átkelési megoldásnál a legfontosabb a biztonság garantálása, beleértve a menekülési útvonal biztosítását is.

 

Alagút lesz, de komp nem – a nagyszarvai polgármester szerint ez elfogadhatatlan

 

Most állítja össze Horváth Jenő polgármester Nagyszarva község nevében az állásfoglalást az alagutas tanulmányt készített cégnek. „Támogatjuk a levélben, hogy lehessen közlekedni az alagúton is. Ez nekünk nem újdonság, az itteni közbirtokosság, amelynek a kataszterében van a bejárat, már régebben kezdeményezte”- nyilatkozta a Körképnek a polgármester.

 

De a csatorna bal partján fekvő település vezetője rögtön hozzá is tette: önmagában az alagút nem megoldás, mert azon csak korlátozott magasságú gépjárművek kelhetnek át, tehát csak személyautók használhatnák.

 

„A többi járművel mi lesz? Mert meg kell oldani a furgonok, a kistraktorok, és nem utolsósorban a mentő és a vészhelyzet esetén a tűzoltókocsi átjutását is. A véleményünket összegző válaszlevelünkben minderre felhívjuk a figyelmet. Támogatjuk az alagutat, de meg kell oldani a többi jármű átkelésének a biztosítását is, beleértve a vajkai kisbuszét is, amely szintén nem tudna átkelni az alagúton”

 

– vélekedett Horváth Jenő. Érdeklődésünkre megerősítette, hogy a Vízgazdálkodási Vállalat meghívására március végén tartott megbeszélésnek csak a másnapján küldték meg neki is azt a terjedelmes szakvéleményt az alagútról, amit a VV dolgoztatott ki és csak ezután láthattak hozzá a véleményezéshez.

 

P. Vonyik Erzsébet

 

További ajánlott írások:

 

Feleslegessé válhat a kompozás, a minisztérium járhatóvá tenné az alagutat Vajkánál

 

„Már festik át az iskolabuszt, nem kell izgulni” – mondta a miniszter

 

Érintett polgármester: „Az iskolabusz-projektről annyit tudok, amennyi a médiában megjelent”

 

Április elsejei tréfa lenne a doborgazi sulibusz?

 

Nagyszombat megye kiáll a kis-csallóközi követelések mellett

 

Levélben fordultak Robert Fico kormányfőhöz: Különleges státuszt a Kis-Csallóköznek!

 

Komp helyett jobb és biztonságosabb megoldás. Áthidalnák a bősi felvízcsatornát

 

Komp helyett híd lehetne Vajkánál