Száznyolcvanöt éve 1832. május 24-én hunyt el Mocsáry Antal, író, költő, monográfus. Nevét négykötetes a Nemes Nógrád megyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése monográfia tette ismertté.
Az 1826-ban általa megjelentett munka az első magyar nyelven írt monográfia Nógrád megyéről máig forrásértékű, tudományos jelentőségű történeti feldolgozás.
Barátja Kazinczy Ferenc így ír róla:
„Te azzal a munkával olvasóidnak kincset adtál, magadnak felejthetetlen dicsőséget szereztél.”
A közvetlen hangvételű négykötetes munka első két kötete az egykori Nógrád megye településeit, a birtokosokat, valamint a vármegye természeti és kulturális látnivalóit, a harmadik kötet a várak történetét mutatja be, a negyedik pedig a jeles nógrádi személyiségeknek állít emléket.
A széleskörű kutatómunkára és forrásanyagra épülő monográfia szellemi atyjai Bél Mátyás és Bod Péter voltak. A lírai betétekkel, versekkel bőven színesített alkotás bemutatja a megye akkori életet, lakóinak nemzeti és nemzetiségi megoszlását, nyelvi hovatartozását is. Mai olvasatban számunkra hiányossága, hogy a latin nyelvű részek és idézetek nincsenek lefordítva. Azonnal hozzátéve, hogy a latin nyelv ismerete akkortájt kötelező volt, ma viszont már nem az!
[stw]
Figyelmet érdemel az illusztrációs anyaga is. Családfa-és címerrajzok, a tájakról, városokról készült metszetek. Utóbbiak szerzője Lányi Sámuel, a kékkői (Modrý Kameň) uradalom földmérője, akinek rajzaiból a korszak egyik neves pesti művésze, Lehnhardt Sámuel készített rézmetszeteket.
A munka hasonmás kiadásban először 1982-ben jelent meg a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum gondozásában.
Mocsáry Antal Bozókon (Bzovík, korponai járás) született 1757. szeptember 18-án. Apja Mocsáry Antal (bocsáry) főszolgabíró, császári-királyi kapitány, anyja Peták Franciska (1735 –1795) volt. Tanulmányai befejezése után aljegyző Nógrád megyében, 1790. április 20-tól a szécsényi járás főszolgabírója, 1800-ban főbiztos, 1804-ben Heves, 1820-ban Nógrád megyei táblabírója. Birtokai Lapujtőn, Kiskotroczón, Nagyfalun, Felső-Polajtán, Pomázon és Endrefalván voltak.
1788-ban megnősült. Felesége Darvas Mária, Nagyréthi Darvas Ferenc helytartótanácsos és Wattay Krisztina leánya lett. Házasságukból 9 gyermek született. Felesége 1803-ban Pesten hunyt el. Ezután teljesen visszavonult a közélettől és apja nógrádi birtokán, Lapujtőn telepedett le. Ettől kezdve csak az irodalomnak és a tudománynak élt.
Szoros barátság fűzte Fáy Andráshoz, Vitkovics Mihályhoz valamint Kazinczy Ferenchez. Történetírói munkássága mellett verseket is szerzett, melyek a korszak irodalmi folyóiratban jelentek meg. Kazinczy Ferenc egy teljes napot töltött el nála, folyamatosan leveleztek egymással. Nem véletlen, hogy Kazinczy 1831. augusztus 20-án keltezett utolsó levelét Mocsáry Antalhoz írta.
Mocsáry nem sokkal később követte barátját. A kastély egyik földszinti szobájában hunyt el, s a lapujtői katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. A sírján álló márványkereszt szövege: „
Mellyel fájdalmiban a hív élő meleg könnel fereszt B. Mocsáry Antal hamvain állok jeléül márvány kereszt. Ne itt keressetek mond a nyugvó, legjobbik részemet Az égnek tündér csillaga felett találtok engemet. Született 1757. meghalt Bocsárott 27. májusában 1832.“
Halálának oka és körülményei nem ismertek. A községben 1831-ben kitört kolerajárvány nem kerülte el a települést sem. Életrajzírója, Bozó Gyula ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem talált bizonyítékot, adatot, még utalást sem arra, hogy Mocsáry Antal e betegségben szenvedett és hunyt volna el.
Munkái: Az emberi sors meggondolásából származott elmélkedései és fohászkodásai egy magát igazán megesmért szívnek (Pest, 1800, német nyelven saját fordításában. Pest, 1800); Egy római történet, barátimért (Buda, 1804), A tisztelt barátság, vagyis Aurelius és Martzia érzékeny történetei, de csak: érzékenyekért versekben. (Buda, 1805), A Vág vizének áradása Nyitra vármegyében a pöstyéni fürdőben, mely is kezdődött 26. auguszt. 1813. s innen következett sokaknak veszedelme.
Ezen szomorú rajzolat egy pontig igaz történet versekbe foglaltatott. (Pest, ?), Mélt. szklabinai és blatniczai báró Révay János úr, tek. nemes Turócz vármegye főispányi széke helytartójának… midőn fő Kammergraffi hivataljába Selmeczbányán bé-iktattatott, 1819. tiszteletére (Selmecz(bánya)), Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése. Rézre metszett rajzolatokkal. (Selmecz, 1826, négy kötetben).
Karancslapujtőnek eredetileg Bocsárlapujtő volt a megnevezése, ami Mikófalva, Bocsár és Lapujtő falvak egyesítéséből keletkezett, s már egybeépült velük Karancsapátfalva is. Utóbbi birtokosai az 1500-as években a Balassák voltak. A későbbi időszakokban a Koháryak, a Kubinyiak és a Coburg hercegek voltak a földesurai. Lapujtő község 1455-ben Somoskő várának tartozéka volt, 1548-ban Mocsáry Balázs lett a földesura.
Az ősi Bocsár község azon a helyen volt, ahol ma a Mocsáry-kúria áll. (bocsár=kádár). Ezen a telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban épült Mocsáry-kastély, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője.
A Mocsáry-kastély a község központjában álló, jelenleg félig-meddig romos épület. Mocsáry Pál építette barokk stílusban 1740 körül. A 19. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ekkor egy portikuszt is építettek hozzá, amely azonban azóta elpusztult. Szerkezetét tekintve egy négyzetes alaprajzú, földszintes, manzárdtetős ház, utcai, homlokzatán íves oromzatú középrizalittal, udvarán kétpilléres-kétoszlopos, timpanonos portikusszal.
A műemlékké nyilvánított kastély jelenleg magántulajdonban van, üresen áll, állapota igen rossz. Az épülethez kis hátsókert is tartozik. Szerepel az eladásra felkínált műemlékek listáján.
Falán 1964-bena Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága helyezett el emléktáblát: „Ebben a házban írta 1826-ban Mocsáry Antal Nógrád első monográfiáját Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága 1964. október 10.” szöveggel, melynek a házon jelenleg már csak az emléke maradt meg.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Bozó Gyula Bozók Darvas Mária Fáy András Főoldal Karancslapujtő Kazinczy Ferenc Kékkő Lányi Sámuel Lehnhardt Sámuel Mocsáry Antal Nagyréthi Darvas Ferenc Pest Peták Franciska Vitkovics Mihály
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Lőrincz Gézáné
2019. okt. 25. 10:55Tisztelt Puntigán Úr! Nagyon örülök,mert Ön Mocsáry Antal művének I.kötetéről az eredeti kiadás címlapját közli,1826.Az1982-ben a hasonmás kiadásban ,nyomdai hiba történt,1820.év olvasható.Ez téves.van író,aki ezt nem tudja,így hivatkozik a műre.Szeretném ha engedélyezné átvételét! Tisztelettel:Lőrincz Gézáné ny.tanár,helytörténeti kutató.
A kommenteket lezártuk.