Nyitott Templomok Napja Szőgyénben másodszor – Képriport

„Az Isten házának kapuját tártuk szélesre hívő és nem hívő előtt, hogy belépve a szakrális térbe, minden szépre, jóra és igazra nyitott ember előtt felragyogjon Isten nagysága, keresztény hitünk szépségei. Hogy mindenki láthassa Nagyboldogasszony-templomunk építészeti értékeit és műemlékeit, a művészet különböző ágai – a zene, az ének, a rajz, a színjátszás, a fafaragás és a tanúságtétel által ráhangolódjon a isteni húrokra” – mondta el la Körképnek Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébános, a rendezvény fővédnöke.

A rendezvény a Szőgyén Öröksége Társulás szervezésében valósult meg a Szent László – emlékév tiszteletére, emlékezve a Fatimai jelenés 100. évfordulójára és az Arany János Bicentenáriumra. Leboc Szabolcs elnök elmondta, a tavalyi sikeren felbuzdulva vállalták az idén is a szervezést, ahová meghívták többek között Szőgyén testvértelepüléseinek művészeti csoportjait is.

   

Folytatás…[stw]

A rendezvényt Dodok Gábor amatőr zenész pánsípon előadott Ave Máriája és a helyi Csemadok Szőlővirág Női Népdalkör énekei nyitották, majd két kiállítás várta azokat, akik betértek a nyitott kapun.

Miseruhák kiállítása a Szent Sír kápolnában

„A több mint húsz jó minőségben megőrzött régi miseruha közt van pár, melyek keletkezése az 1700-as évek derekára datálható. Sajnos, lehetetlen megmondani e szakrális öltözetek keletkezésének pontos korát, hiszen nincs belevarrva a „gyártási év”, esetleg csak olyan adat, hogy melyik plébános, melyik évben adományozta ezt a miseruhát a szőgyéni templomnak. Leginkább a stílusjegyek, csattok, anyagok alapján tudjuk elhelyezni az egyes korokban”

– magyarázta Farkas Zsolt atya.

„Legértékesebb a kézzel varrott arany miseruha, melynek hátrészén Szűz Mária fejére helyezik az angyalok a magyar szent koronát, de az aranyszállal hímzett hegedű alakú miseruhák is igen értékesek, hiszen sokszor több évig készültek. Hogy milyen jelentős plébánia volt Szőgyén, azt a fennmaradt dalmatikák is mutatják, mert ezeket a diakónusok viselték, akik a plébános mellett teljesítettek szolgálatot. Köszönet illeti az itt szolgáló sekrestyéseket, hogy ezeket a ruhákat épségben megőrizték az utókornak.”

Fába vésett történelem

Vitéz Nagy János fafaragó munkáiból nyílt kiállítást Szantner Gábor vitézi hadnagy, a József Ágost Emléktársaság elnöke ajánlotta a figyelmünkbe. Az alkotó fába véste már a magyarság minden fájdalmát, olyan eseményeket is, amikhez nem igen mernek nyúlni más művészek. A templomban kiállított faragott képein megelevenedik a Fekete december, a szégyenteljes 2004-es népszavazás, Mór „felszabadítása”, amikor a „felszabadítók” betörtek egy pincébe és miután a nőket megerőszakolták, mindet egyenként agyonlőtték, de megörökítette Horthy 1938-as bevonulását Komáromba és a Második Magyar Hadsereget is, amint elcsigázva hazafelé tartanak.

A művész maga is átélte a kitelepítést, 1947-ben a Felvidékről a magyarországi Mórra telepítették a szüleivel. 56-ban emigrált, élete nagyobb részét Kanadában töltötte. Borongós történelmi faragott képeit szemlélve el se hiszi az ember, hogy a torontói Képzőművészeti Főiskolán karikatúrát tanított. 2004-ben költözött vissza Ógyallára. Nagy János elmondta, fontosnak tartja, hogy kiállítása eljusson a művelődési házakba, az iskolákba, mert úgy látja nagy szükség van erre.

Szentmise

Keretét a Szent László emlékév adta. Két nemrég meglelt ereklye is emelte az áhítatot. Szent István milliméteres csontereklyéjét és a Szent Kereszt ereklyét Zsolt atya tavaly találta meg a plébánia egy titkos helyén, az utóbbihoz még az adományozó levél is fennmaradt az 1738-as évből. A budapesti Szent István Lovagrend hozta még Szent István kardjának másolatát, így a hívők, mindhárom ereklye előtt leróhatták tiszteletüket.

 Csókay András idegsebész, agykutató tanúságtétele

A professzor előadására zsúfolásig megtelt a templom. Életének sorsfordulóit, buktatóit elmesélve tett tanúságot Istenről és arról, hogy hogyan tehetjük jobbá a világnak a ránk eső részét. Az égiekre való hangolódást a párkányi Csemadok Szivárvány kórusa segítette Kamancza Olga karnagy vezényletével.

Színes programok a délután további részében

A meghirdetett „Gyerekszemmel” pályázatra szép rajzok és fogalmazások érkeztek, amiket megtekinthettek, elolvashattak a nyitott napon résztvevők a kihelyezett paravánokon. Nem csak a díjazottak, de minden gyermek ajándékkal térhetett haza. A díjkiosztón közreműködtek a Tatai Versbarátok Körének tagjai és a Bajóti Harmónia Kamarakórus. Mindkét települést testvértelepülési kapcsolat fűzi Szőgyénhez.

A helyi 32-es számú Szent Mihály Cserkészcsapat tagjai Arany János: Szent László c. mondáját vitték színre, Berényi Kornélia cserkésztiszt irányításával.

Az összesereglett gyerekek élvezettel nézték „A nap tánca” – Fatima igaz története animációs kisfilmet, a felnőttek pedig magáról a kegyhelyről láthattak egy rövidfilmet. Levetítésre került még a Szőgyéni Televízió kisfilmje az úrnapi előkészületekről és a körmenetről. Az éjszakai szentségimádást a Little Symphony kamaraegyüttes koncertje előzte meg.

Bokor Klára

Képek: A szerző felvételei