Valami egyre inkább bűzlik Ollétejeden (Helyszíni riportunk)

Kicsit fellélegezhetnek a helybéliek, mert július elsejétől karbantartás miatt két hétre leáll a helyiek által gumiégetőnek nevezett üzem, de a lakosok attól tartanak, hogy utána éjszakánként újra kínozza majd őket a csípős szag

P. Vonyik Erzsébet

Érzik ezt a csípős bűzt a levegőben?- kérdezte a csütörtök esti lakossági fórum egyik résztvevője a gyűlésről a szabadba kilépve, amelyet a Dunaszerdahelyhez tartozó Ollétejed városrészben tartottak a közelben működő gumiabroncs-feldolgozó ellen tiltakozó helybeliek. De az igazi „csemege” majd éjfél tájban, vagy hajnalban jön– tette hozzá a középkorú férfi a többek bólogatása közepette.

   

„Megnézheti bárki, milyen ragacsosak és feketék a szúnyoghálóink, a háztetőink a sok rárakodott szennytől”

– toldotta meg egy másik ollétejedi lakos. E maró bűz miatt kánikulában is kénytelenek éjszakára bezárni az ablakokat. Nem nyugtatta meg őket az az információ sem, hogy júliustól karbantartás miatt két hétre leállítja a Dron Industries Kft. tulajdonosa a helyiek szóhasználatában csak gumiégetőnek nevezett üzemet.

Az ollétejediek két nappal korábban már elmondták panaszaikat a városi képviselő-testületi ülésen is és bejelentették: petíciót indítanak

A június 27-i dunaszerdahelyi képviselő-testületi ülésen is részt vettek hárman az ollétejedi városrész képviseletében. Ollé Lajos elmondta, a helyzet elviselhetetlenné vált és a kánikulában nagyon érezhető csípős, büdös gázszagról beszélt, ami elől be kell menekülniük este a teraszról. Farkas úr (a cég tulajdonosa –a szerk. megj.) szerint ez nem tőlük jön, hanem a ganét érezzük– mondta a hozzávetőleg 150 lakosú városrész szószolója.

Beszélt arról is, hogy az ott tárolt és feldolgozásra váró autógumik olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a feldolgozás során a környező falvakat is mérgezik.

„Be kell csukni az összes ablakot, és bent kell lennünk, mert hányingerünk van”

– érzékeltette az áldatlan helyzetet. Egy másik ollétejedi lakos, Farkas Zoltán határozottan kijelentette, mindent megtesznek, hogy ez a kibírhatatlan helyzet megváltozzon. Ehhez kérték a város támogatását és segítségét. Közölték, hogy petíciót indítanak a gumifeldolgozó ellen és hamarosan elkezdik gyűjteni a támogató aláírásokat.

Folytatás kattintás után…

[stw]

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester erre reagálva elmondta, hogy a városháza a közös építésügyi hivatal bevonásával vizsgálódik, de többek között a közegészségügyi és a környezetvédelemi szakhatóság is folytat eljárást az ollétejedi üzem ügyében. Hájos segítséget ígért abban, hogy ha befejeződik a petíciós akció, akkor a város segíti eljuttatni azt a megfelelő helyekre.

„Én már holnaptól nem akarom ezt a levegőt szívni”

A fentebb említett panaszok sorra elhangzottak az ollétejedi kultúrházban csütörtökön este nagy részvétellel megtartott és érzelmileg túlfűtött hozzászólásokkal tarkított gyűlésen is, amelyet az eleredő eső miatt be kellett költöztetni az udvarról a nagyterembe.  A gyűlésre gyülekező emberek közlékenyek és láthatóan felkészültek voltak, hivatalos levelekkel, szakvéleményekkel is fel voltak vértezve. És reménykedtek, hogy itt most megmozdul végre valami.

A fórumot megnyitó Ollé Lajos érthető beleéléssel sorolta fel újra mindazt, amit fentebb idéztünk, de úgy vélte, hogy a polgármester és a városháza túl ridegen, kevés empátiával viszonyul az ügyhöz, a petíciós ívek elkészítéséhez sem kaptak kellő támogatást.

„Én már holnaptól nem akarom ezt a levegőt szívni” – jelentette ki érthető türelmetlenséggel Ollé Lajos. Nem szeretném, ha ez hónapokig húzódna,

– tette hozzá. Úgy vélte, hogy a hivatalos procedúra, amit végig kell járniuk a petíció kapcsán, semmi ahhoz képest, hogy itt minden nap szívják be a gázt. Egy másik helybéli lakos, Farkas Zoltán olyan hivatalos dokumentumokat mutatott, amelyek igazolják, hogy az üzem nem teljesíti a működési engedélyében megszabott követelményeket, és ez okozhatja bizonyos anyagok elillanását a légkörbe és a terjengő kínzó szagot.

De elhangzott arra vonatkozó megjegyzés is, hogy a gumifeldolgozó cég nem megfelelően használta fel a gumi újrahasznosítására felvett EU-s támogatást. Ollé Mónika, a gyűlés egyik szervezője felvetette, hogy a cég jelentős összegeket kap minden feldolgozandó használt gumiabroncsért, tudomása szerint darabonként 5 eurót, ennek ellenére a gumikerékhegyek egyre magasabbra tornyosulnak, ami a cég telephelye mellett elhaladó útról is jól látható. A cég vezetői a jövő hétre ígértek tájékoztatást a médiának.

A környezetvédelmi minisztertől jött egyenesen a gyűlésre

„Egy órával ezelőtt voltam a környezetvédelmi miniszternél, Solymos Lászlónál”- kezdte hozzászólását Rigó Konrád kulturális államtitkár, aki mellesleg Dunaszerdahelyen lakik.  Hogy a miniszter miért nem jött el személyesen, azt nem tudták meg a jelenlévők.

„Annyiban maradtunk, hogy ő tudja, érzékeli a problémát és amit tudott, ebben a problémában megtett. Éspedig azt, hogy június 21-én szóltak a környezetvédelmi hatóságnak és ők ki fognak jönni”-mondta Rigó Konrád a várható fejleményekről. „Petíciót kell írni, aláírásokat gyűjteni, házalni kell, egy csomó embert mögé kell állítani ennek az ügynek. Ha tömeges lesz az aláírás, akkor már nem teheti félre senki”

-vélekedett Rigó.

A gyűlésen elhangzottak alapján az ügy megoldását szerinte három területen lehetne előbbre vinni.  Az egyik a lakossági petíció és az aláírásgyűjtés beindítása az egész városban, tömegek megmozgatásával, de laboratóriumi vizsgálatnak is alá kellene vetni a tetőkről begyűjtött anyagot, végül pedig ellenőrizni lehetne a gumifeldolgozó cégnek folyósított EU-s pénzforrások felhasználását.

Solymos már régebben tudhatott az ollétejediek gondjáról

A fórum két résztvevője azonban a gyűlés után a Körképnek elmondta, hogy a miniszternek már régebben tudnia kellett ezekről a tényekről, amelyek a mostani gyűlésen elhangzottak. Hetekkel ezelőtt ugyanis többen részt vettek a Most – Híd egyik összejövetelén, ahol ismertették panaszaikat és átadták az itt bemutatott hivatalos iratokat is. Sőt, állításuk szerint az egyik szlovák ellenzéki párt vezetője is igyekezett nekik ez ügyben segíteni és közvetíteni a vegyes párt vezetése felé. Mindenestre érdekes lesz figyelni például azt, hogy mit derítenek ki az uniós és hazai pénzek felhasználásának szabályszerűsége ügyében.

A városi környezetvédelmi szakbizottság is foglalkozott az üggyel

Röviden szót kért a gyűlésen szintén jelenlévő Bachman László városi képviselő is. Mint a dunaszerdahelyi önkormányzat mellett működő környezetvédelmi bizottság elnöke megerősítette, hogy a szakbizottság ülésén foglalkoztak az ollétejedi problémával. Javasolta továbbá, hogy kérjenek fel egy laboratóriumot, és vizsgálják ki azokat az anyagokat, amelyek ellepik Ollétejeden a házak tetejét, ezzel bizonyítható lenne a légszennyezés. Egy másik városi képviselő, Herceg Andrea pedig kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy polgári társulást, a másik városrész, Sikabony mintájára.

Ezt már nekünk sokszor eljátszották…

Vége a gyűlésnek Ollétejeden. Reménykedve jöttek ide, de vajon milyen érzésekkel távoznak az emberek? Volt már ilyen fórum 2015-ben, kétszer is, majd később a cégtulajdonos sem tudott kitérni a lakosokkal való találkozó elől.

De most vajon elégedettek-e az itt elhangzottakkal? 

„Egyáltalán nem. Ezt már nekünk sokszor eljátszották. Mindig ugyanez van, beszélgetünk, de konkrétumot nekünk senki sem mond, hogy hogyan tudnánk ezt a borzalmat megállítani.  Nem magamat féltem, ott van a nyolchónapos kisunokám”

– tette hozzá egy idősebb hölgy, aki azonban a nevét nem akarta elárulni, tartva az esetleges megfélemlítéstől. Egy másik hölgy így nyilatkozott:

„Nemrég este tíz órakor, amikor terjedni kezdett a bűz, kihívtuk a rendőröket is. Egy órán át hívogattam a tulajdonost is, hogy jöjjön ki és szagolja együtt velünk.  Fel se vette a telefont. Ám a legrosszabb most következik: az embereket megfenyegetik”.

Ollé Mónika: Most már betelt a pohár

Ollé Mónika a Körképnek nyilatkozva elmondta. „Nyáron, amikor 30 fok feletti hőség van, eszméletlen a bűz. Az a baj, hogy ez a rendszer nem úgy működik, ahogy az előírások szerint kellene. Nem ülhetünk ki a teraszra, a gyerekeket be kell kergetnünk, a kicsinek migrénes fejfájása van. Tegnap éjjel is kiment a férjem a telepre, hogy hívják fel a tulajdonost, és ez sokszor megtörténik, de nem lehet elérni. Ám most már betelt a pohár. Megkerestünk egy ügyvédet, aki már dolgozik a petíción, hogy megfelelő legyen.

Nemcsak a dunaszerdahelyi lakosokat akarjuk megszólítani, hanem a környék lakosait is. Nagyon sokan írtak a fészbukon is, hogy támogatnak bennünket, például Légről, de több szomszédos faluból is.  Ez nem csoda, mert itt van a Csallóköz és Szlovákia legnagyobb ivovízkészlete és a szabad földön tárolt gumiőrlemény bekerülhet a talajba és az ivóvízbe is”.

Sára: „Mindenképpen Nyitrára szeretnénk eljuttatni a beadványunkat, az ottani környezetvédelmi és közegészségügyi intézetbe, aztán pedig Pozsonyba, Dunaszerdahelyre és Nagyszombatba semmiképpen sem szeretnénk küldeni a petíciót.”

Simon Hilda, kisgyerekes anyuka: „Elszomorodva beszélek megint, mert a bűzt ugyanúgy érezzük, mint két éve, mikor egy hasonló gyűlés volt. Sőt, a kánikulában még rosszabb. Kis ideig javult valamit a helyzet, miután volt egy gyűlés a tulajdonossal, talán 1-2 hétig. A gyűlésen alá is akart íratni velünk egy nyilatkozatot, hogy javult a helyzet, de én sem írtam ezt alá. Mert nincs semmi javulás.  Én bármi ilyet csak akkor írok alá, ha teljesen megszűnik a szemet maró  szúrós szag. Nem akarom soká tűrni azt, hogy nem tudom hova tenni aludni a kisfiamat, mert 35 fokban bent zárt ablaknál kibírhatatlan, ki pedig  a bűz miatt nem vihetem. A helyzet egyértelműen rosszabbodott 2015 óta, amikor panaszlevéllel fordultunk a városházához, majd ezután sor került egy helyszíni szemlére a cégben.  Volt ígérgetés, de azóta semmi jó irányú változás nem történt.”

Simon Hilda, nagymama : „Negyven fokban, csukott ablakok mellett nem lehet aludni. Tegnap és tegnapelőtt két teljes napig megállás nélkül folyton a levegőben volt az a szúrós szag. A nálunk dolgozó munkások közül az egyik rosszul is lett. Van falubeli, akinek feldagad a szája. Mikor ezt a tulajdonosnak elmondtuk, kinevetett bennünket. Van a falunkban olyan lakos, aki ugyanilyen gyárban dolgozott Olaszországban, amely bent van a városban és semmit nem éreztek.  Mert ott szigorúan betartották az előírásokat. Itt is erre lenne szükség”.

Hagyjunk az utókornak tiszta környezetet és óvjuk meg vízkincsünket

Simon János: „Tudja mi a borzasztó? Amikor este harminc foknál nem lehet kinyitni az ablakot. Vagy este, ha nincs szag, kinyitja az ablakot, aztán éjjel, amikor már terjed a szag, fulladozva ébred fel az ember az álmából. Mert kiengedik a toxikus gázt”.

Farkas Zoltán, édesapa: „Mi nemcsak magunkért harcolunk, hanem legfőképpen a gyerekeinkért. Jó lenne, ha a tulajdonosnak is lenne lelkiismerete. Neki is vannak gyerekei és unokái. Valamit azért hagyjunk az utókornak is, elsősorban tiszta környezetet. Ez nem mindegy senkinek sem. Nem akarjuk pár év múlva orvoshoz hordani a gyermekeit. Nekem az egész érthetetlen. Hogyan történhetett meg, hogy ez a gyár itt van a Csallóköz szívében? A mi aranykincsünk, az ivóvízkészletünk felett.”

Képek: Körkép.sk (A szerző felvételei)