Füleken 10.+3 alkalommal rendezték meg a Táncszínházi Műhelyt, melynek résztvevői Ján Botto (1829-1881) romantikus költő legismertebb népies balladáját a Sárga liliomot vitték színpadra Vladimír Sadílek, losonci származású pozsonyi rendezővel.
Az idei, nyolc napos műhely résztvevőinek többsége a rimaszombati Művészeti Alapiskolából érkezett Fülekre, beleértve annak igazgatóját Marian Lackot, aki a rendezvény előkészítésében is oroszlánrészt vállalt. A rendezvény résztvevőinek a Füleki Vármúzeum és a Füleki Magyar Közösségi Ház adott otthont.
A darab szereposztása hagyományosan két részből áll össze. A színpadra vitt táncokat a műhely fiatal résztvevői, a fő szerepeket pedig tapasztalt táncosok és színészek játszották el.
A bemutató vizuális, mozgás- és táncelemekre épül minimális szövegkíséret mellett. A cél az, hogy a néző számára a szöveg ismerete nélkül is megérthető legyen a darab mondanivalója.
A Sárga liliom c. ballada klasszikus témát dolgoz fel. Főszereplői Ádám és Éva szerelme házassággal végződik, amikor örök hűséget esküsznek, melyet a „halál sem választ el“.
Ádám korán meghal, a házuk köszöbe alá temetik, hogy egymás mellett maradhassanak. Éva az első hónapban minden órában, a másodikban minden nap, harmadikba már csak hetente gondol rá, azután elfelejti. Ezt követően megkísérti őt egy patás vadász-erdész, akivel eljegyezteti magát.
Várja az érkezését… de hiába. Helyette megnyílik küszöb, ahonnan a sírjából az egykori kedvese, hitvese érkezik, hogy ellenőrizze, hogy a kedvese hű maradt-e hozzá… magával viszi a sírjába, amelyen azután egy sárga lilom nyílik ki. A hűtlenséget is jelképező sírvirág, amely motívum a halált túlélő szerelem szimbóluma.
A produkciót ezúttal is profi szakmai gárda vezetésével készítették elő, közöttük a losonci származású színész, rendező Vlado Sadílek rendező, Marian Lacko, díszlettervező, Hana Štrbová kosztümtervező, képzőművész. A táncokat Júlia Dobrocká és Gabriela Gazdová, a rimaszombati Művészeti Alapiskola oktatói tanították be.
Hagyománynak tejkinthető az is, hogy az idén 8 nap alatt színpadra állított darabnak két bemutatója van: a nyilvános főpróba és a premier. Mindkettő este 10 órakor. Az idén mindkettőt a Facebook oldalon élőben is követni lehetett. A késő esti időpont ellenére mindkét alkalommal sokan voltak voltak kíváncsiak az élő, helyszini bemutatóra.
A rendezvény több, mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Az első évfolyma a csehországi Plumlovban és környékén került megrendezésre. 2001-ben csehországi, szlovákiai ill. lengyel, német hallgatók és oktatók két júliusi hetet töltöttek Mostkoviceben, a plumlovi víztározó gátja alatti gyermektáborban.
Az ezen idő alatt betanult darabot – Orfeusz és Euridiké – a Plumlovi kastélyban játszották. Csehország tíz éven keresztül adott otthont a rendezvénynek, azután azonban már nem tudták vállalni a szervezési feladatokat.
Ezután 2014-ben került Fülekre, amelyen akkor Alexaner Szergejevics Puskin Cigányok c., 1827-ben megírt drámai költeményét vitték színpadra.
A színházi műhely célja, hogy tapasztalt profi vezetők irányításával egy megadott témára egy kb. egyórás előadást alkossanak meg, melynek csúcspontja annak bemutatója.
A résztvevőknek lehetősége nyílik a színházi és díszlettervezői munka klasszikus és modern, elemeinek megismerésére, a megadott témán való közös munkára, felhasználva abban a saját mozgástehetségüket, zenei, természet és térérzékelésüket. Új tánc- és színház kifejezési formákat keresése, amelyben a komolytól és a humoros elemek egyaránt helyet kapnak.
Az idei rendezvény részét képezte a Népviseleti babábak bemutató kiállítás, amely a színházi bemutató előtt nyílt meg Füleki Vármúzeumban. A kiállítás a szlovákiai tájegységek, régiók és települések szlovák népviseletei mutatja be. Az aprólékosan kidolgozott, díszített autentikus népviseletbe öltöztetett babákat a Nyitra melletti Lukácsról származó Bellovič házaspár készítette.
A munkához az ihletet az adta, hogy egyik alkalommal egy ismerősüknek egy népviseletes babát szerettek volna ajándékozni, de ilyenre nem találtak. Ezért akkor úgy döntöttek, hogy maguk készítik el, s ez a hobbijukká vált. Döntésüket nagyban ösztönözte az is, hogy a bölényfalusi (Zuborec) falumúzeumban tett látogatásukkor lazt tapasztalták, hogy szlovákiában kevés hasonló jellegű népméuvészeti termék létezik.
A mintákat a fér Rajtislav dolgozza ki, felesége pedig a ruhácskák varrásánal segédkezik.
A kiállítást annak kurátora Alena Rezková és Titton Viktória a Füleki Vármúzeum igazgatója mutatták be.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Alena Rezková Bellovič házaspár Főoldal Füleki Magyar Közösségi Ház Füleki Vármúzeum Gabriela Gazdová Hana Štrbová Ján Bott Júlia Dobrocká Marián Lacko rimaszombati Művészeti Alapiskola Sárga liliom Titton Viktória Vladimír Sadílek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.