Innen, a Felvidékről nézve Magyarország csupán mérsékeltebb hegyeket és síkságokat tartogat, a meredekebb túrák szerelmesei kevésbé tudják kiélni magukat. Így gondoltam ezt én is, aztán hallottam a híres Kéktúráról, sőt, születésnapomra enyhe célzásként pecsételőfüzetet kaptam ajándékba.

 

Igen, egy füzet, amibe pecséteket kell gyűjteni. Még a legzordabb felnőttből is kihozza a lelkesen gyűjtögető kisgyermeket. De ne szaladjunk ennyire előre, mi tulajdonképen a Kéktúra, és mitől kék?

 

 

  hirdetes_300x300   

Az Országos Kéktúra elnevezésű út Magyarország, sőt, egész Európa első számú hosszútávú turistaútja. Nevét cseppet sem meglepően onnan kapta, hogy a két kis fehér csík között a kék színt kell keresnünk, ha nem szeretnénk elkallódni a természetben. Az út hossza kb. 1160 kilométer, de még mielőtt bárki a szívéhez kapna: nincsenek szigorú túrahajcsárok, akik egyhuzamban többszáz kilométert akarnak leverni a túrázókon.

 

A több mint ezer kilométeres túraút 27 kisebb szakaszra van felosztva, változatos távokkal: a legrövidebb 14,2 kilométer, de vannak majdnem 70 kilométeres szakaszok is. Annak a nagy európai turistaút-hálózatnak a része, amely nyugaton Írottkőnél, északkeleten pedig Hollóházánál hagyja el az országot. Amellett, hogy megmozgat, fontos küldetése van: megismertetni a túrázókkal az ország kincseit, sok túraút érint magyarországi nevezetességeket, mint amilyen például a Rám-szakadék. 

 

Van aki Pokemonokat gyűjt, van, aki túrapecséteket

 

A legizgalmasabb móka az egészben a pecsétek gyűjtögetése: a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) saját terjesztésében megvásárolható a pecsétgyűjtő füzetke, amelyben részletes térkép található minden túraútról és a pecsételőhelyekről. Aki végig szeretné járni az egészet, 149 pecsétet kell beszereznie. És a “jutalom”? Egy jelvényt kap az MTSZ-től, ám ennél sokkal fontosabbat is: dicsőséget és valódi, egyedülálló élményeket.

 

 

A túraútvonalakon több pecsét gyűjthető, ezeket pontosan jelölik a füzetben. A pecsételők a helyszíneken kis dobozokban találhatóak, az általam elért helyeken eddig a tintával sem volt gond, ám nem árt tintapárnát magunkkal vinni, nehogy emiatt lemaradjunk a roppant fontos mozzanatról  A túrának semmilyen megkötése nincsen, bármennyi idő alatt bármilyen sorrendben végigjárhatóak az egyes szakaszok. 

 

Régi korok útján

 

A Kéktúrának ráadásul már majdnem százéves hagyománya van, elsőként 1930-ban merült fel dr. Strömpl Gáborban a turistautak egységesítésének gondolata. A sok tervezés után 1937-ben avatták fel az útvonalat. Azóta összesen 5922 fő teljesítette az egészet – mutatja a Kéktúra honlapján a nyilvántartás, ahova mindenki neve felkerül, aki megkapta a jelvényt. Az első teljesítő Horváth József volt, aki 1952 decemberében gyalogolta végig az összes szakaszt.

 

Az Országos Kéktúrának tehát komoly múltja van, amely körbelengi az egész mítoszt. Jó nekivágni egy olyan önkéntes küldetésnek, amelyet már évtizedek óta járnak végig az emberek, ráadásul itt van egy karnyújtásnyira. Engem is ez vezérelt, na meg persze meg akartam végre lelni azt is, hogy Magyarországon is lehet dimbes-dombos, vadregényes részeken caplatni.

 

Első tapasztalatok

 

Ugyan eddig még csak két szakaszt csináltam végig – összesen nagyjából 35 kilométert, máris ráéreztem az ízére. A budapesti Hűvösvölgyben mágikus volt a pillanat, amikor kis bolyongás után megleltem a Gyermekvasút peronján az első pecsételőt – éreztem, hogy innentől kezdve nem lesz megállás. A két budapesti szakaszt egy hétvége alatt kényelmesen meg lehet tenni, ráadásul olyan kedvelt úticélokon vezet keresztül,  mint a Hármashatár-hegy. Egészen különleges élmény, hogy szinte pár percre a várostól olyan nyugalom honol az erdőben és a hegyen, mintha nem egy főváros tőszomszédságában lennénk.

 

 

Persze a Tátrában nevelkedett lelkem sokszor fanyalgott, hiszen néha mintha kicsit szándékosan küldene hatalmas vargabetűkben a térkép, az ezeket megszakító meredek hegyoldalak engem is megdolgoztattak. Hangsúlyozom, hogy ezek még csak a “kezdőkörök”, a Bükkben vagy a Bakonyban már a sokat látott túrázók szerint is keményebb terepek várnak.

 

A túraútvonalak rendezettek és jól jelöltek, ami a sok-sok önkéntes munkájét dicsérik, akik folyamatosan újrafestik a jelzéseket. Egyetlen dolog szomorított el: a pecsétet rejtő dobozok nem egyszer szeméttel voltak telenyomva – ám a beszámolók alapján ez inkább budapesti sajátosság, az olyan népszerű helyeken, mint a Hármashatár-hegy előfordulhat sajnos az ilyesmi. Ráadásul a fenti képen látható kedvességek is jellemzik az útvonalat, épp amikor már nagyon kifulladna az ember, felbukkan egy tábla, ami az ellenkezőjére bíztatja. 

 

Nem kell tehát rögtön az El Caminon kezdeni a hosszútávú gyaloglást, egy karnyújtásnyira is bőven van lehetőség arra, hogy akár csapatban akár egyedül elmerüljünk egy kicsit a vadonban. Mindezt 1160 kilométeren – minden túrázó megtalálhatja benne magának azt a szakaszt, ami valóban kedvére való.

 

Polák Zsóka

 

(Fotók forrása: mtsz.org)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!