Csicsói történetek – A mindennapok hősei

A Komáromi járásbeli Csicsón működő Csicsó Polgári Társulás néhány éve kezdte meg munkáját a több mint 1200 lakosú községben. Azóta folyamatosan jelen vannak a közéletben. Negyedévente megjelenik a Csicsói Hírmondó című lap, melyben a közösséget érintő helyi témákról írnak, valamint már néhány rendezvény megszervezését is magukra vállalták.

2015-ben a társulás kiadta első kiadványát a nagy dunai árvíz 50. évfordulója alkalmából, majd 2016-ban a Csicsói történetek újabb része is megjelent, melyben a község tárgyi és szellemi örökségét gyűjtötték össze az utókor számára.

Idén októberben már a sorozat harmadik részét vehették kézbe a csicsóiak, hiszen megjelent a „Csicsó öröksége – A mindennapok hősei” című kötet.

A könyv előszavában a szerző, Nagy Amália kiemeli, hogy bár sorra jelennek meg az utóbbi években a Felvidék történelmét feldolgozó kiadványok, még ha minden család külön-külön írná is meg történetét, az sem lenne hiábavaló.

„Mikor 2015-ben mi, csicsóiak megírtuk emlékeinket a nagy árvíz 50. évfordulójára, megtapasztaltuk az emlékezés erejét. Belegondolva, újabb 50 év után leszármazottaink a könyvet olvasva újból átélhetik az eseményeket. Úgy, mintha mi is velük lennénk. Nem vágyunk erre?”

A helytörténeti szempontból nagy jelentőségű kiadvány a Dunamelléki faluban élő emberekről szól: a helyi egyházakról, a falu „szürke eminenciásairól”, a falu zsidó és roma családjairól, a két világégésről, a mesteremberekről, a községben egykor és ma működő énekkarokról, dalárdákról, zenekarokról, stb.

A könyvet Androvics Adrianna, a Csicsó Polgári Társulás vezetője és Bödők Károly, a Magyar Nemzeti Kereskedőház dunaszerdahelyi irodavezetője mutatta be egy kiállítással egybekötött könyvbemutatón. A rendezvényen felolvasták Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár a könyvbemutató alkalmából írt levelét:

„A csicsói magyaroknak a történelem során sok szenvedést kellett elviselniük. Két árvíz is sújtotta a falut, azonban képesek voltak újjáépíteni és újjászervezni a falu életét. El kellett szenvedniük, hogy a trianoni békeszerződés következtében elszakították őket Magyarországtól, de ettől függetlenül meg tudták őrizni magyarságukat. Példaértékű a helytállásuk és a magyar identitáshoz való hűségük. Magyarország Kormánya minden tőle telhető eszközzel igyekszik támogatni a határon túl rekedt magyarokat abban, hogy fenntarthassák és erősíthessék Magyarországhoz fűződő viszonyukat, megőrizhessék magyarságukat valamint hogy saját szülőföldjükön tudjanak boldogulni”

Képgaléria

A helyi kézművesek alkotásai:

Körkép.sk/Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körkép.sk/KL