Naszvad város lehet, Tardoskedd és Udvard miért nem?

Mi jobb? Városi vagy falusi lakosnak lenni? A vidéki lakos csak falusit jelent, vagy fővároson túlit is, tehát a komáromi is ugyanúgy vidéki a pozsonyival szemben, mint például a szímői vagy ímelyi? Nem egyszerű a kérdés megközelítése, mindkét besorolásból származnak előnyök és hátrányok is. A büszkeség is közrejátszhat a hovatartozás vágyban, hogy városi vagy falusi lakos akarok-e lenni. Bár ennek kellene legkevésbé! Ma már falun is lehet városiasan élni, és városban is falusiasan.

Szlovákiában 138 városi rangú település van (2015-ös adat). A szlovákiai falvak várossá nyilvánításának legfőbb követelménye, hogy az adott településen a lakosság száma elérje az 5 000 főt. Magyarországon ez 10 000 fő, de természetes, hogy egy kisebb országban kevesebb lakos is elég a városi ranghoz. A szlovákiai magyar falvak esetében ennek alapján jelenleg három község pályázhatna a város rangra: a Komáromi járásban lévő Naszvad (5068 lakos) valamint két község az Érsekújvári járásból Udvard (5164 lakos) valamint Tardoskedd (5188 lakos, a 2011-es népszámlálási adatok alapján).

Jelenleg mindkét járásban 3-3 városi rangú település van. Az érsekújváriban a járási székhelyén kívül Nagysurány és Párkány, a komáromiban pedig Ógyalla, Gúta és Komárom. Úgy tűnik, hogy a Komáromi járás most beelőzi ebben a tekintetben az újvárit, mivel Naszvad  nagyon közel került a városi rang eléréséhez annak ellenére, hogy Tardoskeddnek és Udvardnak több a lakosa. Valószínűleg azért, mert Naszvad kezdeményezte a várossá nyilvánítást, a másik kettő viszont nem.

   

A várossá nyilvánítást kérheti határozatával az önkormányzat képviselőtestülete illetve helyi népszavazással a település lakossága is, esetleg megerősítve az önkormányzati határozatot. A döntést a kormány javaslatára a szlovák parlament képviselői hozzák meg.

Bastrnák Tibor, a Most-Híd parlamenti képviselője saját FB-os bevallása alapján már lelobbizta Saková belügyminiszternél Naszvad városi rangját, írtunk is róla

Sakovánál járva…

a koalíciós pártok képviselői pedig ilyen „kis” horderejű kérdésében valószínűleg nem fognak egymással konfrontálódni. A képviselő ezt „kipipálhatja”! Tehát nagy valószínűséggel Naszvad községből város lesz! Csak aztán nehogy arra ébredjenek egy reggel a Naszvadtól három kilométerre fekvő Ímely lakosai, hogy a szomszédfalu várossá nyilvánításának nagyobb esélye végett „alsónaszvadiak” lettek…

A lakosságszám viszont nem az egyedüli feltétele a várossá nyilvánításnak 

Nézzük a többi kritériumot, összevetve a 3 magyar többségű 5000 lakos feletti települést:

• Gazdasági, adminisztrációs illetve kulturális szempontból központi település, idegenforgalmi központ esetleg fürdőhely. Naszvadnak, Tardoskeddnek és Udvardnak megközelítőleg azonos jelentősége van a térségben gazdasági és kulturális szempontból. Tardoskedden évek óta termálvizű fürdő működik, Udvard és Naszvad most tervez ilyet kiépíteni.

• Szolgáltatásokat biztosít a környék településeinek. A Naszvad közelében lévő Ímelyen nincs magyar alapiskola, az ímelyiek, ha veszik a fáradtságot, a naszvadi magyar tannyelvű iskolába íratják iskolaköteles gyermekeiket. Udvardon is hasonló a helyzet, mert a közeli Nagylóton egyáltalán nincs magyar iskola, Zsitvabesenyőn pedig már csak alsótagozatos van. Udvardon ráadásul középfokú szaktanintézet is működik magyar tannyelvű osztályokkal több évtizede.

• Közlekedés, összeköttetés. Naszvadon nincs vasútállomás, Tardoskedd és Udvard viszont fontos vasúti megállóhely a Párkány – Pozsony szakaszon.

• A település bizonyos részein városi jellegű lakó- és egyéb épületek. Ezt mindhárom település teljesíti, ugyanúgy, mint az 5 000 állandó lakhellyel rendelkező helyi lakos kritériumát.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a várossá nyilvánításból szármázható hátrányokat sem

A helyi lakosok joggal tarthatnak attól, hogy a változás után megnövekednek, városi szintre emelkednek a helyi adók és kötelező illetékek, valamint emelkedhetnek az ingatlanárak is, amik helybeli vásárlási igény esetén kedvezőtlen folyamatot jelentenek.

Jól meg kell tehát gondolni, és lehet, hogy az udvardiak és a tardoskeddiek pont ezektől tartva nem kezdeményezték eddig a várossá nyilvánítást. A visszaminősítésre – városról falura – a szlovák törvényhozásban nincs példa, nem is ismeri!

Száraz Dénes

Nyitókép: nesvady.sk