„Privatizálják a Szenci Napfényes Tavak környékét? Egyesek már a tóparti védett zónát is elfoglalták címmel“ cikkünkben a szlovák sajtóban is megjelent információk alapján magunk is beszámoltunk arról, milyen tarthatatlan állapotok uralkodnak a szenci tavaknál. Egyes ingatlantulajdonosok a hatályos jogszabályokat durván felrúgva önkényesen tóparti területeket sajátítanak ki, mégpedig annak 3 méteres, városi tulajdonban lévő, védettséget élvező, közvetlen vízparti területein. Mindezt ráadásul még el is kerítik.

 

A város képviselőtestületében és Tanácsában több helyileg illetékes magyar képviselő is tevékenykedik. Németh Gabriella – frakcióvezető, tanácstag, Bárdos Gyula – képviselő, tanácstag, Galambos Rudolf – képviselő, Bertók Miklós – képviselő, az MKP-Most-Híd szenci képviselői klub tagjai válaszoltak a Körkép.sk kérdéseire. Interjú.

 

Mivel magyarázzák, hogy a városnak nincs érdemi koncepciója, mely hatásos lenne a helyzet (tópart beépítése) kordában tartása érdekében?

 

 hirdetes_810x300  

A városnak van érdemi koncepciója, azaz érvényes Területrendezési Terve, amely ugyan a 90-es évek elejétől érvényes, de több változtatáson is keresztülment. Sajnos a tó körüli építkezésekre azonban nincs benne irányadó megkötés.

 

A város tekintettel a gyors fejlődésre a 2000-es évek elején elkezdte az új területrendezési terv előkészítését, 2014-ben Pozsony-megye új Területrendezési Tervének elfogadása után (ezt a hatályos törvények értelmében meg kellett várni) a képviselőtestület jóváhagyta a megbízást, majd 2016-ra elkészült az új Területrendezési Terv koncepciója, amelyet a város, módosításokkal, elfogadott, és a megbízott cég elkezdte a környezeti hatástanulmány elkészítését, ami még folyamatban van.

 

Ennek befejezése után, várhatóan a jövő év folyamán, kerül a képviselőtestület elé elfogadásra az új Területrendezési Terv. Addig azonban az érvényes Terv szerint kell eljárni. A képviselőtestület határozatban szabta meg, hogy a Napfényes Tavak mindenkori szintjétől 3 m-en belül nem lehet beépített terület. Mivel a vízszint az utóbbi években jelentősen csökkent, ez a határ is annak függvényében változott.

 

 

Mit tettek eddig annak érdekében, hogy a helyzet ne fajuljon el idáig? 

 

Mint az MKP-Most-Híd klub képviselői, többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy több esetben az üdülők tulajdonosai nagyobb területet használnak, mint amekkora hivatalosan a tulajdonukban van. Ezért kértük, hogy mérjék be az egyes telkeket és a tulajdonosok rendezzék a jogviszonyukat. Ez a folyamat a mai napig működik, és ennek köszönhetően, nagyon sok, a múltban jogtalanul használt telek után már fizetik a bérleti díjat, de sok esetben a szakbizottságok ajánlására meg is vásárolták ezeket. Így a város bevételeit ezúton is növelni tudjuk.

 

Az Önök által is érintett probléma akkor állt elő, amikor a tó tisztítása miatt feltöltötték egy útszélesség nagyságában a tó egy részét, amelyet a kivitelező cég nem távolított el, hanem a szerződést megszegve, a tisztítást hátrahagyva, nem befejezve, továbbállt. A város, bírósági úton, perli a céget, egyelőre még ítélet nem született. Ezt az útszélességű telket használják sajátjukként most az üdülőtulajdonosok. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezt a területet csak a víz felől és a tulajdonosok telke felől lehet megközelíteni, az üdülővendégek, ill. a szenciek azelőtt sem tudtak odajutni.

 

Képviselőként, a helyzet megoldása érdekében, nem tehettünk többet, mint hogy megbíztuk a polgármestert, hogy forduljon beadvánnyal a bírósághoz, perelje be szerződésszegés miatt a céget, amely, ha sikeresek leszünk, köteles lesz befejezni a tó tisztítását, elbontani az utat és visszaállítani a partot eredeti állapotába.

 

Egyetértenek a városvezetés álláspontjával, miszerint a vízparti zónából elfoglaló tulajdonosokat plusz díjszabással sújtanák a terület elvételéért, beépítéséért és lehetőséget kapnának az így elhatárolt területek megvásárlására?

 

A szakbizottságok javaslatára a város csak bérbe adná az ominózus területeket és a bérleti díjat szabná jelentősen magasabbra, mint a Szencen jelenleg érvényes bérleti díjak összege. Természetesen csak addig az ideig bérelhetnék a területet, amíg a bíróság jogerős döntését kézhez nem kapja a város. Mindez azonban csak javaslati szinten van, mivel a bizottságok tanácsadó szervként működnek, nincs döntési joguk, tehát az utolsó szót a képviselő testület mondja majd ki.

 

Milyen megoldást látnak a helyzet megoldására és mit kívánnak konkrétan ez ügyben tenni az idei önkormányzati választásokig?

 

Ha a város rendelkezne fölösleges több tízezer euróval, a város költségén elbontathatná a szóban forgó területen lévő utat és a probléma meg lenne oldva. Ezzel viszont esélyünk sem maradna arra, hogy ha bírósági perben sikeresek lennénk, a vállalkozó be tudja fejezni a tó tisztítását. Ezért nem marad más hátra, meg kell várni a bíróság döntését.

 

 

Ezért is tartjuk elfogadható átmeneti megoldásnak, hogy amennyiben a tulajdonosok használják a területet, fizessenek érte legalább bérleti díjat és jóval magasabbat, mint egyébként a városban ilyen esetekben megszabtunk. Ezt egyfajta büntetésként is értelmezzük azokért az évekért, amikor ingyen használták a területet.

 

Ha a bíróság kötelezi a kivitelezőt a munka befejezésére és az út elbontására, utána a bérleti szerződés természetesen okafogyottá válik. Semmiképpen nem legalizálnánk a területfoglalást, tehát semmiképpen nem adnánk el a szóban forgó területet – de erről szerencsére szó sincs!

 

Nem tartják összeférhetetlennek, hogy Kvál polgármester a várossal saját építési cége számára fogadtatott el építkezési engedélyt, továbbá olyan személlyel vállalkozik közösen, aki szintén illegális „területfoglaló” a tóparton?

 

A polgármester úr vállalkozását nem követjük figyelemmel, nincs tudomásunk róla, hogy kivel vállalkozik és az nem is tisztünk, hogy vállalkozásával közelebbről, behatóbban foglalkozzunk.

 

A sajtóból értesültünk róla, hogy az egyik területfoglaló is résztulajdonos abban az építkezésben, ahol a polgármester cége is, és rajta kívül még néhányan. A kettő nem függ össze, de az ellenkezője is igaz lehet, ezt nem tudjuk megítélni. Viszont a polgármester is a város lakosa, tehát az építkezési engedélyt neki is a várostól kell kérni, tehát igen, megtörténhetett, hogy mint résztulajdonos, saját magának írta alá az építkezési engedélyt, mint az építésügyi hivatal egyedüli, statutáris képviselője, aki a mindenkori polgármester. Ezt azonban nem tudjuk sem megerősíteni, sem tagadni, mert az engedélyt nem láttuk.

 

Körkép.sk/KZS

Képek: aktuality.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!