Segített-e az akcióterv a Rimaszombati járásnak az elmúlt két évben? – interjú

A kormány 2016-ban akciótervet hagyott jóvá a Rimaszombati járás gazdasági és szociális fejlesztésének a felgyorsítása érdekében. Hogyan sikerült a kormány határozatának a teljesítése? Erről kérdeztük Csízi Csabát, a Járási Hivatal elöljáróját, aki egyben a vezetője is annak a tizenegy tagú bizottságnak, melyet az akcióterv végrehajtásával bíztak meg.

Hogyan is kezdődött, elöljáró úr?

Járásunk annak idején mezőgazdasági termelésre volt beállítva. Jelentős volt a feldolgozó iparunk is. A 89-es változások ennek a felszámolását hozták magukkal. Magasra szökött a munkanélküliség, amely ma is a legmagasabb az országban. Az utolsó adatok szerint a mértéke 17,9 százalék körül mozog. Ebből szeretnénk kievickélni, de egyelőre úgy néz ki, hogy egy helyben topogunk. Sajnos a hosszantartó munkanélküliség a jellemző ránk, magas a képesítés és a szakmai gyakorlat nélküli munkanélküliek száma.

   

A másik oldalon azt is látni kell, hogy járásunk a nagyarányú munkanélküliség mellett munkaerőhiánnyal is küzd. Nem lehet találni jó szakembert, nem lehet találni jó kőművest, ácsot.

Mennyiben segít a helyzeten az akcióterv?

A kormány kihelyezett ülésén jóváhagyott akcióterv nagy segítség lehetne. Annak viszont az a hátulütője, hogy az alulról jövő aktivitás sokkal intenzívebb kellene, hogy legyen.

Az akcióterv szerint 2020-ig 2200 munkahelyet kell teremteni a járásban. Erre 6,3 millió euró van elkülönítve a regionális hozzájárulási alapban. Ez idáig 2,3 millió euró lett lekötve, a 2018-as évben még további 1,8 millió euró elkötését tervezzük. A 2019-es évre viszont várjuk az érdeklődők kérelmeit.

Kik lehetnek a kérelmezők?

Az aktivitást elsősorban a községektől és a vállalkozóktól várjuk. Ebből a célból őszre tervezünk egy előadás-sorozatot a polgármesterek, vállalkozók és mezőgazdászok részére. Azt tapasztaljuk, hogy nagyok a különbségek a legfontosabb szubjektumok aktivitásában. Míg Nyústya és Tiszolc városa példásan merít az alapból, sorra adja be a kérelmeket, Rimaszombat városa mindeddig nem adott be egyetlen kérelmet sem. Nagy hátrány ez, mivel a környező járásokban a járási székhelyek a legaktívabbak. A legutóbbi adatok szerint például Losoncon és Nagykürtösön radikális mértékben csökkent a munkanélküliség mértéke.

Szeretném felhívni a város vezetésének a figyelmét arra, hogy Nyústya már kétszer kapott tőlünk pénzt az ipari park bővítésére, s még mindig van az alapban 800 ezer euró ilyen célra. Lehet kérelmet benyújtani.

Nem fékezi a községek aktivitását a pénzhiányuk a tervdokumentáció kidolgozására?

Semmiképpen. A regionális hozzájárulási alapban van pénz a tervdokumentáció elkészítésére is. Feltétel, hogy a tervezett akcióra legyenek kiírások az egyes szakminisztériumokban és legyen összekötve új, fenntartható munkahelyek kialakításával. Például a környezetvédelmi minisztériumnál komposztáló telep, valamint hulladékgyűjtő és szeparáló udvar kialakítására van lehetőség.

Tud említeni jó példát is?

Nyústya és Tiszolc mellett az aktív községek közé sorolható Feled, Kövecses, Bátka, Radnót, Rakottyá és Détér. Eddig ők kértek és kaptak tőlünk pénzt, várjuk a többi kérelmező jelentkezését is. Feled és Radnót községek például az alapiskola bővítésére kértek és kaptak 210, illetve 200 ezer euró támogatást. Radnótban már meg is kezdődtek az építkezési munkálatok.

Milyen hosszú a kérelmezési folyamat?

Nem hosszú. A kérelmet hozzánk kell beadni, a feltételek teljesítése és a jóváhagyás után két-három hónapon belül a pénz a kérelmező számláján lehet.

Most beszéljen talán a vállalkozók aktivitásáról, elöljáró úr.

Mint említettem, a járási székhely vezetése a munkahelyteremtésben nagyon passzív. Az a tapasztalatom, hogy a vállalkozók is inkább minket keresnek meg, ha be akarnak ruházni a város területén. Örömmel tudok beszámolni például arról, hogy a volt cukorgyár területén a tulajdonosok nagy igyekezetet fejtenek ki annak érdekében, hogy beruházókat találjanak a 22 hektáros területen. Tudják, hogy mit akarnak, így öröm velük dolgozni. Mi segítünk.

Az egyik potencionális beruházójuk logisztikai központot szeretne kiépíteni, 300–350 embernek biztosítanának munkát. Egyetlen feltételt szabtak, hogy legyen gyors és biztonságos a kijárás a városból a Zólyom–Kassa főútvonalra. Közbenjárásunk eredményeként a közlekedési minisztérium a beruházóval közösen záros határidőn belül átépíti a Szabadka városrészben levő kereszteződést körforgalommá.

Egy másik beruházó üzletközpont építését kezdte meg az elmúlt hetekben az említett területen.

Várható-e nagyobb beruházás a járásban a városok területén kívül is?

Huzamosabb ideje tárgyalunk egy lengyel beruházóval, aki zárt rendszerű halgazdálkodást és halfeldolgozást szeretne folytatni Bátka térségében. A felmérések szerint itt van számukra 15 hektárnyi lapos terület és elegendő jó minőségű ivóvíz. Ami a legfontosabb, hogy 800–1000 új munkahelyet alakítanának ki, aminek a 80 százaléka nem igényel szakmunkát. Tehát maximálisan megfelelne a mi lehetőségeinknek.ňA gazdasági minisztérium és az általa megbízott Sario ügynökség nagyon pozitívan viszonyul a beruházáshoz.

Beszélhetünk arról, hogy áll az R2-es építése a járás területén?

Sajnos az Osgyán–Zeherje szakasz egyelőre áll. Ami viszont jó hír, hogy folyik a Zeherje–Bátka és a Bátka–Füge szakaszok tervdokumentációjára kiírt pályázat kiértékelése. Másfél hónappal ezelőtt a Nemzeti Közútkezelő Társaság megkezdte a tervezett nyomvonalon a terület felvásárlását a tulajdonosoktól.

Egészében véve elmondhatom, hogy az R2-es építésének előkészületei az utolsó kormányhatározat szerint folyik.

Az utolsó kérdésem a megyeháza épületére vonatkozik. Sikerül-e megmenteni a gyönyörű épületet?

Nagyon sok energiát fektettem ennek az értékes épületnek a megmentésébe. Sajnos úgy néz ki, hogy a csatát elvesztettem. A belügyminisztérium úgy határozott, hogy egy másik épületben helyezi el a Járási Hivatalt. Az új épület átépítése már folyamatban van a város egy másik részében, a volt dohánygyárral szemben. EU-s pénzekből épül, tehát öt évig mindenképpen ott fog működni a hivatalunk. Ez azt jelenti, hogy a megyeháza ki lesz ürítve, ezáltal pedig nagy valószínűséggel veszélyeztetve lesz az épület állaga.

Úgy tudom, hogy a tulajdonos a város. Nekik mi az álláspontjuk?

Az épület rendbetételének a költségei szerintem meghaladják a város lehetőségeit. Volt több próbálkozás a részükről. A múlt választási időszakban egy euróért kérte tőlük a belügyminisztérium az épületet, de a képviselő-testület nem hagyta jóvá. Később tárgyalások folytak, hogy a minisztérium négy ingatlanját adja érte cserébe a város belterületén, ám erre nem került sor. A minisztérium máshogy döntött.

Miért?

Információim szerint a döntésre a 2016-os rimaszombati kormányülés után került sor. Sajnos, a kormánytagok megítélése szerint a város vezetése akkor nem éppen együttműködési szándékkal lépett fel. Minden jel arra utal, hogy viselkedésük kihatással volt a megyeháza sorsára is. Úgy néz ki, hogy ez az épület is a volt kollégium sorsára jut. Kár a szép épületekért.

Mede Géza