A Dunaszerdahelyi járás alig négyszáz lelket számláló községében színvonalas műsorral, politikusi szónoklatokkal és emlékszobor-avatással emlékeztek meg az aradi tizenhármakról.
Október 5-én összegyűlt Kulcsod apraja-nagyja, hogy közösen emlékezzen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak halálára. A megemlékezésre rendhagyó módon a kultúrház melletti parkban került sor, ahol a gyászünnep keretében felavatták a község emlékoszlopát.
A rendezvény a Szózat eléneklésével kezdődött a részben kulcsodiak alkotta Gyöngykoszorú népdalkör előadásában. Az önkormányzat meghívására köszöntötte a jelenlévőket Balódi László parlamenti képviselő, aki kiemelte, hogy sok ünnep- és emléknapunk van, ami azt jelenti, hogy „mindig is erősek voltunk, mindig ott voltunk, ahol valami történt és mindig szerves részei voltunk Európának”.
A Gyöngykoszorú népdalkör műsora után Berényi József szólt a kulcsodiakhoz. Beszédében emlékeztetett, hogy mi, felvidékiek is kivettük részünket a szabadságharcból és forradalomból. Példaként említette Komáromot és a szomszédos Nagymegyert, ahonnan az a Kazinczy Lajos alezredes irányította 1849. májusától az Alsó-Csallóközi hadműveleteket, akit október 20-án a 14. aradi vértanúként végeztek ki.
Berényi beszédében hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk ugyanolyan emberek voltak, mint bárki más. Ezzel is utalt arra, hogy mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket a magyarság harcaiból. Beszéde végén örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Kulcsod jelenlegi vezetése alatt egy olyan emlékhellyel gazdagodott, melyre méltán lehetnek büszkék az eljövendő generációk is.
A Közkincs együttes műsora után Bognár Csaba polgármester, valamint a megemlékezés szónokai közösen leplezték le azt az emlékszobrot, melyet Csicsói Nagy Géza fafaragóművész készített.
Bognár Csaba beszédében kiemelte, hogy
A két tölgyfahasáb száz évig egy egészet képezett, majd nyolc évig száradt, és várta, hogy újra egyesítsék. Az, hogy Kulcsodon helyet kapott, egyben azt is jelenti, hogy a következő 700 évben hirdetheti Kulcsod és a magyar nemzet egységét, hiszen a tölgy ilyen hosszú ideig él.
Az egyik hasábon Kulcsod történelmének legfontosabb eseményei, szimbólumai kaptak helyet, mint a község címere, az elsős írásos említésének időpontja, a templomépítés dátuma és az 1965-ös nagy dunai árvíz mementója.
A másik hasábon a magyarság legfontosabb szimbóluma, a magyar korona, és történelmének legmeghatározóbb dátumai szerepelnek, mint a honfoglalás, az államalapítás és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc.
„A szobor alján az őseink megélhetését biztosító tevékenységek – a magvetés és a halászat – szimbólumai jelennek meg”
Kulcsod polgármestere fontosnak tartotta, hogy olyan emlékhelyet készítsenek, ahol évente több alkalommal is fejet hajthatnak majd a polgárok, és amely a község és az anyaország kapcsolatát is kifejezi.
„Évtizedek óta elszakítva élünk, de mégsem vagyunk egyedül. Az anyaország kiáll mellettünk, mi pedig ezzel az emlékhellyel is szeretnénk megmutatni, hogy Kulcsod is kiáll az anyaországért.”
A koszorúzással és a Himnusz eléneklésével végződő megemlékezés a kultúrházban folytatódott, ahol egy fotókiállítás és könyvbemutató várta az érdeklődőket.
„A kiállításon azok a fotók láthatók, amelyeket néhány lakosunk bocsájtott rendelkezésünkre. Az eredeti fotókat kinagyíttattuk, a későbbiekben pedig bekerülnenk az archívumunkba. Sajnos – főleg az idősebbek – nehezen válnak meg fotóiktól még néhány napra is. Ezzel a kiállítással szeretnénk elindítani egy nagyobb szabású képgyűjtést a községben, mivel fontosnak tartjuk, hogy méltó módon megőrizzük ezeket a több évtizedes kincseket”
nyilatkozta a Körkép.sk-nak Bognár Csaba.
További képek a megemlékezésről:
Komjáthy Petőcz Andrea
Fotók: Komjáthy Lóránt
Megosztás:
Címkék: aradi 13 Balódi László Berényi József bognár csaba emlékhely-avatás Főoldal Kulcsod megemlékezés
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.