Az önkormányzásról szakmai szemmel – Zajlik a 8. Önkormányzati Szabadegyetem

Immár nyolcadik alkalommal került megrendezésére az Önkormányzati Szabadegyetem Nagymegyeren. A Pro Civis szervezésében megrendezésre került szakmai fórumon évről évre különböző önkormányzati témákat érintenek. Az ideinek a novemberi helyhatósági választások adták a fő irányvonalát.

 

 

Őry Péter a Pro Civis elnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a 2018. évi szabadegyetemen az önkormányzás mellett a pályázati forrásokat és a történelmi összefüggéseket is taglalják.

 

 

Szilágyi Péter a nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében a nagyvilágban élő magyarokról szólt, ismertetve Magyarország nemzetpolitikáját az elmúlt időszakban. Kiemelte, hogy a 2014-18. közötti időszakban  egyszerűsödött a külhoni magyarok választása.

 

A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos bemutatta a nemzetpolitikai intézményrendszert, érintetve az autonómiaügyeket, majd részletezte a magyar kormányzat céljait az egyes területeken, mint az identitáserősítés, a családtámogatás és versenyképességen alapuló munka támogatása. Szilágyi elmondása szerint ezzel a tevékenyéséggel a Kárpát-medencét, s benne a felvidéki magyarságot segítik. „Budapest Önök mögött, mellett van!” – zárta.

 

 

Menyhárt József MKP-elnök a 2018. évi helyhatósági választások tétjéről beszélt. Ismertette a 2010 – 2018 közötti tendenciákat, az egyes jelöltek pártszínekben illetve függetlenként induló arányának a változása.

 

 

 

 

Az MKP elnöke összevetette a 2010 – 2014 – 2018-as éveket, s elmondta, hogy idén kevesebben indulnak az MKP színeiben, amely szerinte nem kell, hogy félelmet keltsen, a kevesebből ugyanakkor többet kell kihozni.

 

 

„A lehető legjobbat kell kihoznunk az önkormányzati választásokból!” – jelentette ki Menyhárt.

 

 

A 100 éves számbeli kisebbségben (1918,Csehszlovák Köztársaság kikiáltása) szekcióban Kovács László történész Csehszlovákia megalakulásának százéves fordulójának témájában tartott előadást. Elhangzott, hogy a Csehszlovák Nemzeti Tanács 1916-tól azt szorgalmazta, hogy a politikai irányvonal mentén elképzelt állam jöjjön létre, amely Csehszlovákia nevet viseli.

 

Két „elemből” épült fel (Csehország és Felső-Magyarország szlováklakta területe). Beszélt a Pittsburgi egyezményről is, amelynek értelmében kérték a köztársaság megalakítását, melynek kitétele szerint Szlovákia autonómiáját képzelték el, majd részletezte a deklaráció, s a demarkációs vonal ismérveit. A történész előadása második részében a magyarok politikai és kulturális önszerveződését ismertette.

 

 

Ugyanebben a témában Öllős László egyetemi oktató a nemzet eszmei különbségeiről beszélt, amely akkoriban  a nacionalizmussal volt egyenlő. “Azokban az években az emberek nem tudtak úgy gondolkodni, mint mi ma” – vélekedett Öllős. Az egyetemi oktató beszélt arról is, hogy a nemzeti érdek felülírja az emberi akaratokat, s így a nemzeti érdeket kezükben tartható kormányok közül az erősebb dönt felettük.

 

 

Vitézné Deák Katalin, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviseletében a külhoni támogatási rendszerekről beszélt. Elmondta, hogy azok a megmaradás mellett a külhoni boldogulás erősebbé tételét és a nemzeti azonosságtudat gyarapodását szorgalmazzák, miközben a határontúli kapcsolatokat is erősítik.

 

Őry Péter az Önkormányzati Szabadegyetem délutáni programjainak kezdetén bemutatta a Pro Civis által készített szlovákiai és magyarországi források összehasonlítását érintő kutatásának eredményét.

 

 

Ebből látható, hogy bár Szlovákia adófizető polgárai vagyunk, a felvidéki magyarság mégis Magyaroroszágnak köszönhetően tudja a legtöbb beruházást, fejlesztést elvégezni.

 

 

Grezsa István kormánybiztos az Unokáink jövője a Kárpát-medencében című előadásában bemutatta az óvoda-felújítás folyamatát. Elmondta, hogy reményeik szerint az óvodai létszámok növekedése hozzájárul majd a kisiskolások létszámának növekedéséhez is. Felvidéken 153 óvoda kapott támogatást felújításra, s 32 új óvoda és bölcsöde épül(t).

 

 

A kormánybiztos a jövőre való tekintettel rámutatott, hogy a programot a Kárpát-medencei bölcsőde és kisiskolaprogram bővítésével kellene kiegészíteni. Grezsa kijelentette, hogy a kezdeményezés dinamizálja a kárpát-medencei közösséget.

 

Az óvodaprogramnak szerinte két üzenete van: itt van mögöttünk egy erős Magyarország, s mivel évszázadokon át házat, hazát nyújtottunk mindenféle nemzetségnek, s az új Kárpát-medencét is csak velük – a többséggel –  együtt lehet felépíteni. Mindezt a munka, a képzések segítik, s az intézmények falai közötti minőségi, anyanyelvi oktatás egészíti ki.  A kormánybiztos szólt arról is, hogy a digitális óvodamódszerek bevezetésén dolgoznak, az óvodaprogram harmadik üteme pedig a közeljövőben kerül a magyar kormány elé.

 

 

Berényi József (MKP)Nagyszombat megye alelnöke bemutatta a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulást (RVDT ETT), majd ismertette a pályázati lehetőségeket, amelyek két főcsoportra oszthatók: természet-kultúra, és a közintézmények illetve a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködések javítása. Ez utóbbi a rendezvényszervezés, a közös szakmai programok, tapasztalatcseréken túl egészen az egészségügy, valamint a média területéig, míg a másik a természetvédelem növelése mellett a turizmus, illetve a sport fejlesztéséig terjed.

 

 

Vasi Emma a RVDT ETT igazgatója sikeres pályázatokat mutatott be, majd ismertette a november 5-ig érvényes pályázati felhívás részleteit, melyekhez egy-egy szlovákiai és magyarországi pályázó alanyra van szükség.

 

Végül bemutatkozott a Pro Media Alapítvány is. A zárszóban Őry Péter köszönetet mondott a jelenlévőknek, A 8. Önkormányzati Szabadegyetem szombati programjainak fő témája a helyhatósági választások lesznek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Laky Erzsébet

Képek: A szerző felvételei