Az Arrabona EGTC vezető partnerként „Köztemetők és katonai temetők üzemeltetése – Kihívások és megoldási lehetőségek” témában hívta workshopra a tagjait, s az érdelődőket.

 

Az alapítótagokat négy város – (Győr, Mosonmagyaróvár, Somorja, Dunaszerdahely) – alkotja. Cél, a határon átnyúló partnerkeresést követő egyműködés megindítása és erősítése, mégpedig tapasztalatcserék, elméleti és gyakorlati tudás alapon.

 

 

 hirdetes_810x300  

A dunaszerdahelyi találkozót Hájos Zoltán polgármester nyitotta meg, az Arrabona EGTC képviseletében Herke Zoltán szólt. Ismertette a szervezőt, a támogatás- és segítségnyújtás formáit a meghirdetett 4 fő témában. A témákat az alapítótagok is tükrözik, hiszen mindegyik város különböző témájú workshopnak ad otthont. Jelen esetben Dunaszerdahely eaetében a köztemetők és katonai temetők üzemeltetése került napirendre.

 

A 33 tagtelepülést érintően jelenleg a következő négy téma szerepel a középpontban:

  • hulladékgazdálkodás (más-más motiváció: helyben cselekedni, globálisan gazdálkodni, adottságokból fakadó kihívás, közösségi fejlesztési lehetőség, természeti értékek megőrzése alkalmazkodással),
  • településszépítés, virágos verseny (erős közösségi kapcsolódás, kiaknázhatatlan adottságok, közösségépítés, stb.),
  • temetők kezelése, gondozása (gyakorlatias megoldások az üzemeltetés terén, a velünk élő múlt gondozása, innovatív megoldási lehetőségek, temetőkataszteri alkalmazások),

 

 

Herke Zoltán elmondta, hogy Arrabona EGTC a közeljövőben irodát nyit, ahol a csallóközi településeket kívánják majd segíteni.

 

 

Majd a jelenlévők egy amőbaszerű játékban vettek részt, melynek végén kiderült, hogy a cél a versengés helyetti együttműködés és a különböző elképzelések újragondolása.

 

 

Pomichal Gabriella adminisztratív részlegvezető, Harmanovsky Viktor zöldterület-karbantartási és várostisztítási részlegvezető, illetve Simon Zoltán temetők kezeléséért felelős referens a Dunaszerdahely városa által működtetett Municipal Real Estate Dunajská Streda, s.r.o. képviseletében beszámoltak az „intézményről”, s a zöldterületekről, temetőkről. Szóba került a virtuális temető kérdése is, ahol virtuális gyertyagyújtásra is lehetőség van.

 

 

Nagy Attila helytörténész, a város krónikása Gyakorlati „adalékok” a dunaszerdahelyi temetők történetéhez – különös tekintettel a helyi (nemzeti) értékek szempontjából címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az 1950-es évek végén drasztikus városrendezésre került sor, amikor felbecsülhetetlen értékű sírokat figyelmen kívül hagyva teljes temetőket tüntettek el Dunaszerdahelyen. Ilyen például az újfalusi temető (a BON BON szálló és a járási hivatal helyén állt), a  (kis)tejedi temető (most kutyasétáltató), stb.

 

A helytörténész emellett a mai temetőket is bemutatta, köztük a zsidó temetőt, az ortodox zsidó temetőt, a kisudvarnoki úti és a sikabonyi temetőket (öreg sikabonyi, első világháborús katonatemető, sikabonyi nagytemető).

 

 

Nagy Attila rámutatott arra is, hogy a temetők az évszázadok során „elmozdulnak”. Mint elhangzott, feladataink ezzel kapcsolatban felmérni a közösség szempontjából fontos sírokat, sírhelyeket (hősi halottak sírjait, katonasírokat, jeles személyiségek (emlékhely), műemléki védelem alatt álló objektumokat), azokat adatrögzíteni, értéktárba bevinni (helyi, regionális, nemzeti), majd ápolni és gondozni.

 

 

A helytörténész beszélt a katonatemetőkről is. Az egyik érdeklődő kérdésére, hogy a hadifogoly temetőben miért voltak magyarok, a következő magyarázattal szolgált: első világháborút írtunk, s vannak olyan részek, ahol éltek magyarok (mint pl. bukovinai székelyek), s voltak magyar nemzetiségű katonák is a románok között. Nagy Attilla hangsúlyozta: Az értékeket meg kell őrizni!

 

 

A workshop további részében működő magyarországi példákat mutattak be, mint pl. a győri temetőkezelés, melyről Rotter Zsolt szólt.

 

 

A délután folyamán egy kerekasztal beszélgetésen helyet kaptak a kérdések is. Például, hogy Dunaszerdahelyen mi a helyzet az előre kialakított sírhelyekkel, s van-e ilyen Magyarországon. Simon Zsolt elmondta, hogy pozitív visszajelzések vannak ezzel kapcsolatban, hiszen ezek előre elkészítettek, a városi rendeletbe foglalt mérettel. Magyarországon nincs ilyen megoldás.

 

 

A temetőlátogatás során nemcsak helytörténeti dolgokat szemléltettek, hanem gyakorlati példákkal is alátámasztották azokat.

 

A programok csütörtökön, október 18-án is folytatódnak, szó lesz pozitív példák bemutatásáról, kockázatelemzésről és azok mentorlásáról is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Laky Erzsébet

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!