Nyitókép: Kapusník Csaba felvétele
A helyi Csemadok meghívására ˮNyelvi jogok a hétköznapok tükrébenˮ címmel tartott előadást Kállay András, a Pro Civis Polgári Társulás munkatársa december 14-én Farnadon.
A Magyarbélen és Szencen festékszóróval megrongált magyar helységnévtáblák, illetve a szlovák kormányfő által provokatívnak minősített kétnyelvű útjelző táblák korában még inkább aktuális a kisebbségi jogok érvényesítésének az igénye.
Az előadás során részletes bemutatásra került a (cseh)szlovákiai magyar kisebbség jogi helyzete az első Csehszlovák Köztársaságtól napjainkig. Már az 1920-as alkotmány is rögzített bizonyos kisebbségi jogokat nemzetiségei számára, de ezeket pontosan nem határozta meg. E jogokat a húszas évek folyamán rendeletekkel szabályozták, azonban nem kollektív, hanem csupán egyéni jogként. A második világháborút követő három év volt a legsötétebb korszak e tekintetben, hisz ekkor alapvető állampolgári jogaiktól, illetve állampolgárságuktól fosztották meg a felvidéki magyarokat. A következmények ismertek: deportálás, lakosságcsere, reszlovakizáció.
Az 1960-as és az 1968. évi alkotmány is biztosított nemzetiségi jogokat a Csehszlovákiában élő kisebbségek számára, elsősorban a hivatali anyanyelvhasználat terén, de mivel kötelezettségeket nem tartalmazott, csak ad hoc alkalmazták. Ha akarták betartották, ha akarták, nem. Mindezek hatására a szlovák nyelv vált dominánssá a déli országrészben is, a magyar nyelv fokozatosan kiszorult a hivatali nyelvhasználatból, ˮkonyhanyelvvéˮ degradálódott.
A rendszerváltás után a helyben topogás folytatódott, hiszen az 1992-ben elfogadott szlovák alkotmány szintén elismerte a szlovákiai nemzetiségek anyanyelvhasználati jogát, de még mindig egyéni, és nem kollektív jogként. Az előadás során felelevenítésre kerültek a kilencvenes évek – kisebbségeket érintő – legfontosabb törvényei is, mint a táblatörvény, az utónévről és családnévről szóló törvény vagy az 184/1999 sz. kisebbségi nyelvhasználati törvény, melynek értelmében csak azokon a településeken használható egy adott kisebbség nyelve a hivatalokban is, ahol a nemzetiségi kisebbségekhez tartozók aránya legalább 20%.
Tudvalevő, hogy a Mečiar-éra jobban aggódott az államnyelv védelméért, mint a magyarok szabad nyelvhasználatáért, ezért került elfogadásra az államnyelv védelméről szóló törvény is, mely már komoly büntetésekt helyzett kilátásba, szankciókat vont maga után.
Az előadó kitért a jogérvényesítés buktatóira is, ide sorolva a kollektív jogok hiányát, a törvényi kötelezettségek csekély mivoltát, a hiányzó háttér- és pénzügyi támogatást, az alacsony jogtudatot és az érdekérvényesítést. Ugyanakkor égető probléma a kisebbségi jogállásról szóló egységes törvény megalkotásának késleltetése is.
Kállay zárógondolatában pozitív példákat sorakoztatott fel, többek között megemlítve a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom figyelemfelkeltő akcióit, illetve a dél-tiroli autonómia kivívását és működését.
ˮA dél-tiroli osztrákok hasonló módon kerültek idegen állam fennhatósága alá mint mi, felvidéki magyarok. A 60–70-es évek folyamán nekik egy nagyon jól működő autonómiát sikerült kiharcolniuk. Sokan azt mondják, az asszimiláció visszafordíthatatlan és megállíthatatlan, Dél-Tirol a példa, hogy ez nem igaz, hisz az ott élő kisebbségek egy egyre gyarapodó és fejlődő közösségben élhetnekˮ
– magyarázta az előadó.
Sajnos a felvidéki magyarok körében alacsonyszintű a jogtudat, többnyire nem élünk az eddig kiharcolt jogainkkal sem, továbbá gyenge lábakon áll az érdekérvényesítésünk is. Ezen próbál változtatni a Pro Civis is, melynek munkatársai közel húsz év után magyar nyelvre fordították a szlovák alkotmányt, illetve a mai napig további 80 törvény fordítását végezték el, melyek szabadon hozzáférhetőek a torvenytar.sk oldalon.
Kézzelfogható sikert viszont csak akkor érhetünk el, ha mindenki kiveszi a részét a kétnyelvűségért és szabad anyanyelvhasználatért folytatott küzdelemből, amit saját lakóhelyünkön, saját környezetünkben is meg kell vívnunk. Éljünk a már megszerzett jogainkkal!
Kapusník Csaba
Megosztás:
Címkék: asszimiláció Dél-Tirol előadás farnad Főoldal Kállay András kétnyelvűség kisebbségi nyelvhasználati törvény nyelvi jogok pro civis polgári társulás szabad anyanyelvhasználat
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.