A betlehem készítés hagyománya a 13. század elejére nyúlik vissza, amikor Assisi Szent Ferenc egy valódi barlangban jászlat állított fel, és fáklyafény mellett e körül tartotta a karácsonyi istentiszteletet. A későbbi évszázadokban a szokást a ferences szerzetesek terjesztették el egész Európában.
A betlehem-építés a Kárpát-medencében a 18. század végétől honosodott meg, figurái különböző anyagból készültek, lehetett ez agyag, vessző, csuhé, fa, papír. Felső- Magyarország erdős részein, pl. Selmecbánya környékén leginkább a fából faragott betlehemek terjedtek el, legértékesebb darabjait ma is őrzik különböző múzeumokban.
A betlehemkészítés szokása a szocializmus évtizedeiben elhalt, de a templomok mellékoltárainál ekkor is láthattunk betlehemeket, és sok család karácsonyfája alá is odakerült a szekrények mélyéről előhúzott, régi, szétnyitható papír-betlehem.
Térségeinkben a kültéri betlehemek megjelenése és gyors elterjedése a 89-es rendszerváltozás utáni korhoz köthető. Szinte minden nagyobb település központi terén láthatunk egy-egy betlehemet, melyek általában a helyi lehetőségek sajátosságaihoz igazodnak.
Ha Győr városának közelében haladunk el, érdemes betekinti FARÁD községbe, ahol rönkfából faragott betlehemi figurák jelenítik meg Jézus születésének misztériumát.
A vonatban kapom erről a legelső infót, mely szerint él a faluban egy aranykezű népi fafaragó, Turi Tamás, aki szabadidejében kedvtelésből készíti alkotásait. Az adventi időszak kezdetétől Vízkeresztig látható deszkából ácsolt betleheme, benne a Szentcsalád, a Háromkirályok, valamint a jászol körüli barmok. A szoborkompozíció a katolikus templom előtti téren kapott helyet. Jómagam régi családi szálak nyomait keresgélem Farád községben, helyette ezt találom.
A betlehem felfedezése után utcai járókelőktől érdeklődöm tovább, miáltal megtudom, hogy a mester a községi hivatalnál karbantartóként tevékenykedik, és szabadidejében készülnek vésője nyomán fából faragott csodái. Mert nem a kültéri betlehem az egyetlen alkotása, történelmi témájú szobrai sokfelé megtalálhatóak a falu utcáin.
Megpróbálom számba venni őket, részben sikerül. Az evangélikus templom mellett Szent István király és Gizella királyné szobrát látom, talapzatánál pedig Sík Sándor gyönyörű versének feliratát:
Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért
Boldogasszony
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz-parton,
Három hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.
( Az Andocsi Máriához – részlet )
A katolikus templom közelében, a Fő utcán Árpád fejedelem köszön ránk. A szobor talapzatának felirata a 907-es Pozsonyi csatának is emléket állít, melyet a honfoglalás sorsdöntő ütközeteként tartanak számon.
Az általános iskola előtti parkban egy kettős-kereszten a történelmi Magyarország határokkal szétszabdalt térképe látható, mellette egy faragott emlékoszlop.
A községen áthaladó 85-ös főútvonal mellett az örökzöldek lombozata közt Turulmadár, „Összetartozunk” felirattal, kissé távolabb, szintén a főút mentén fából készített útjelző-táblák, jelentős földrajzi és történelmi helynevekkel. Többek között ezeket olvasom: Csitári hegyek, Lőcse, Bart, aztán a másik irányban Marosvásárhely. Bámulom a táblákat, a járókelők meg engem, bizonyára nem is sejtik, hogy milyen sokat jelentenek ezek a feliratok egy idetévedt felvidéki embernek, aki karácsony táján anyaági gyökereit keresgéli errefelé.
Azt egyébként megtudom, hogy Farád baráti kapcsolatot ápol a felvidéki kurtaszoknyás népviseletéről híres, Garam-közeli Bart községgel, és rendszeresen látogatják egymás kulturális rendezvényeit.
Aztán elhaladok a könyvtár előtt, ahol mesés állatfigurák keltek életre a mester vésője nyomán, de már egy kicsit pihenni is kéne, így betérek a szívélyes Udvarház vendégfogadóba.
Végül visszakanyarodom még egyszer a templom előtti betlehemhez, és ekkor fedezem fel, hogy községháza előtt két hatalmas rénszarvas egy szánkót húz. Ámulatba ejt …
Turi Tamás fafaragó itt él a faluban, de nincs lehetőségem felkeresni, elrepült az idő, indul a vonatom. De élőszó nélkül is teljesen értem a mester műveinek üzenetét:
Mi, itt a Kárpát-medencében összetartozunk …
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
