„A selyemfestés számomra az önkifejezés alapja” – Selyemfestmény-kiállítás nyílt Dunaszerdahelyen (Képekkel)

A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum mesés selyem-alkotásoknak ad otthont. Csurák Erzsébet festőművész műveiből március 14-én nyílt kiállítás.

Grászli Bernadett a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója nyitóbeszédében egy személyes történetét ismertette a jelenlévőkkel. Egy győri kultúrális beszélgetésen Csurák Erzsébet megmutatta neki  selyemfestményeit. „Ebből láttam, hogy egy nagy volumenű művészről, alkotóról van szó.” – emlékezett vissza.

   

 Grászli Bernadett felidézte, hogy bár a festőművész tíz évre ugyan abbahagyta a tevékenységet, de szerette volna azt újrakezdeni. „Mindenképp folytassa ezt a nagyszerű kreatív utat, és elkezdett festeni, megjelent az első kiállítása, a második és eljutottunk ide Önökhöz is.” – az igazgató részletezte a művészet újrakezdésre való biztatás mikéntjént, s a kiállítás Dunaszerdahelyre vezető útjának előzményét.

A továbbiakban Grászli Bernadett felolvasott néhány sort a művészről, s alkotásairól megjelent kiadványából.

A Selyemúton című kiállítás a színek összhatásával, a történetekkel való azonosulással örömteli utazást nyújt a jelenlévőknek. „Ez elkápráztató!” – csodálta az idős néni az egyik alkotást, szólva barátnőjének is, hogy ne hagyja ki a lehetőséget.

Csurák Erzsébet a Körképnek elmondta, hogy a selyemfestéssel való foglalkozás ötlete igazából nem az ő érdeme. Egy művészettel foglalkozó, Bécsben tanuló csoporttársa ajándékozta meg őt selyemfestő készlettel. „Sokáig nem kezdtem vele sokáig semmit, maj újra elővettem… és szerelem volt első látásra.” – idézte fel a kezdeteket.

Az alapok elsajátításáért egészen Bécsig utazott, ahol fokozatosan fejlesztette tudását. A selyemfestés igazi rejtelmeivel útközben ismerkedik meg az ember. „Az igazi önkifejezés alapjait számomra a selyemfestés adja meg” – hangsúlyozta Csurák Erzsébet.

A festőművésztől a kiállítások témájának összeállításával kapcsolatban megtudtuk azt is, hogy minden helyszínre mást visznek, hiszen nincs két egyforma tér sem, mint ahogy a közönséghez is igazodnak. „Dunaszerdahelyre igyekeztem egy átfogó képet, egy keresztmetszetet adni a munkáimból, hiszen itt nem ismerik munkásságomat, s kiállításom ezért is kapta Selyemúton címet. Ez az időbeliségemet is kifejezi, az utat, amin haladok.”

Csurák Erzsébet egy-egy alkotás elkészítéséhez két-három hét múlva is visszatér.

„A nagyméretű képekhez a kis műtermem szolgál. A konyhában, ahol festek, nincsenek akkora terek, hogy jól belátnám a távolságokat, s néha a kompozíciót sem látni jól.” A nagy terekben, s a kiállításokon az ember civilként is megnézi a saját munkáit, hiszen ilyenkor egészen másképp látni őket. „Egészen új dimenziókat fedezek fel néha!” – mondta. 

Munkásságát olykor intuitívnak is nevezi, előfordul, hogy maga is rácsodálkozik arra, milyen érdekeseket alkotott. A festőművész legnagyobb célja, hogy munkásságát megismerjék, melyhez a nemzetközi színtéren való megjelenés is hozzásegíti. Voltak már kiállításai úgy belföldön, mint Erdélyben, Ausztriában,Törökországban is.

A kiállítás 2019. április 13-ig tekinthető meg a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum kiállítótermében.

Fotó és szöveg: Laky Erzsébet