Egy horgászszervezet naplójából

Nyitókép: Horváth Zsolt elnök horgászás közben (Fotó: Horváth Zsolt FB-oldala)

Összekovácsolják a közösséget, környezetvédelmi programokat, horgászversenyeket és egyéb közös időtöltést szerveznek. Nyárasd község legaktívabb helyi szervezetének 1968-ig visszamenő krónikája van, melyet a mai napig aktívan vezetnek. A helyi horgászok elnökét, Horváth Zsoltot faggattuk tevékenységükről.

A Szlovák Horgászszövetség nyárasdi helyi szervezete az egyik legtevékenyebb csoportosulás a községben. Röviden hogy jellemeznéd magatokat?

    

2002-től vagyok a szervezet elnöke, de már 1992-ben is tagja voltam a vezetőségnek.

 Elsősorban a horgászokat szolgáljuk ki, ami egy fizetetlen funkció, mindössze a horgászat és a természet iránti elköteleződésünk motivál bennünket. A legfontosabb, hogy az önkéntes tag  vérbeli horgász legyen, aki tenni akar azért, hogy sok halat lehessen fogni, emellett fontos számára a környezet megóvása. Mi dolgozunk azért, hogy vizeink, pl. a Tőzeg-tó és környezetének tisztasága megmaradjon. Mi telepítünk halat a tóba, és különböző versenyeket is szervezünk.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen horgászszervezet anyagi működését?

Bevételeink mindössze a tagsági díjakból és a horgászengedélyek kiváltásából származnak. Tudni kell azonban, hogy az így hozzánk került pénz bizonyos része marad csak nálunk, hiszen jelentős részét át kell utalnunk a zsolnai központba. Emellett a tagsági díjak, valamint az engedélyek után is fizetünk illetékeket.

Valójában a fennmaradó összegből oldjuk meg a haltelepítést, szervezünk versenyeket, stb.

Mennyibe kerül a felnőttek számára az engedély?

Átlagosan 110 eurót tesz ki, viszont a nyugdíjasoknak van egy kevés kedvezményük.

Év elején kiadjátok a horgászengedélyeket, megtartjátok a brigádokat, lemennek a versenyek. Az év hátralévő részében mit csinálnak a szervezet tagjai?

Az egész évünk mozgalmas. Elsősorban a vezetőségről beszélek. Ha kemény a tél, akkor ki kell mennünk a tóra, s ahhoz, hogy a halak levegőt kapjanak, léket kell vágjunk a jégben. Mivel a környező horgászszervezetekkel jó kapcsolatot ápolunk, mint pl. Gúta, Nagymegyer, Komárom, Galánta, de akár Magyarországról a győriekkel is, így eljárunk rendezvényeikre, évzáróikra, s természetesen ők is eljönnek hozzánk.

Eljárunk versenyekre, ilyen pl. a Szlovák Horgászszövetég vezetőségeinek nyugat-szlovákiai kerületi versenye. A Léván tartott fordulót tavalyelőtt mi nyertük meg, így a 2018. évi versenyt mi szerveztük. De hobbiszinten is kijárunk a természetbe; teszünk-veszünk, miközben főzünk magunknak, vagy csak horgászunk, s így kapcsolódunk ki.

A Körkép.sk hírportál nevében is gratulálok a nagyszerű sikerhez. Amellett, hogy bekapcsolódtok a helyi közösségi életbe, magatok is szerveztek rendezvényeket – horgászversenyt, brigádot. Honnan jött az ötlet, hogy a nyárasdiak mindennapjait ilyennel is színesítitek?

Mindig azon voltunk, hogy az embernek inkább legyen tíz barátja, mint egy ellensége. Úgy gondoltuk, hogy manapság nagyon fontos a jó kapcsolat ápolása a helyiekkel és a környező települések lakosaival, önkormányzatával egyaránt.

A polgármesterek készségesen segítik munkánkat, amit mi igyekszünk viszonozni. Örülünk annak, ha a kis közösséget össze tudjuk kovácsolni, az emberek tudnak beszélgetni, régi ismerősök újra találkoznak. Büszkén mondhatjuk, hogy a horgászversenyeinkre a környező falvakból is szívesen kilátogatnak, többek között Alistálból és Ekecsről..

A Tőzeg tavon tartott megmérettetés amellett, hogy szórakoztató, relaxációs jellegű, gasztrorendezvénynek is minősül, hiszen ízletes halételeket készítünk a látogatónak. Sokan csak ez miatt látogatnak ki.

Miért látjátok szükségét a szemétszedő brigádok szervezésének? Mi a véleményed: a horgászok vagy a laikusok szemetelnek leginkább a Tőzeg tavon?

Évtizedekkel ezelőtt megszokták a polgárok, hogy falun kívülre hordják a szemetet, beleértve a Tőzeg-tó környékét is. A tapasztalat mutatja, hogy voltak olyan helyek a falukban, ahova mindenféle szemetet kihordtak, s ebben a generációban ez a rossz szokás megmaradt. Igaz, hogy a telephelyek már megszűntek, de mégis kihordják. Természetesen a mai szemetelők között vannak fiatalabbak is, nemcsak az én generációm tagjai. Rájuk az a jellemző, hogy több mint valószínű ezt látják otthon is.

Elkeserítő számunkra, hogy sokan ennyire nem tudatosítják, mit okoznak ezzel. Nekünk örök életben elengedhetetlen volt a környezet tisztasága, óvása. Célunk, hogy ezt az illegális szemetelést, az újabb szemét-telephelyek létrehozásának szándékát kineveljük az emberekből. Hisszük, hogy ha ösztönzően hatunk az emberekre azzal, hogy ne szemeteljenek, akkor ez hatásos lesz. S idővel majd eltűnik a szemét a partokról, a vizekről, a lerakatokból.

Van különösebb oka annak, hogy évente háromszor környezettisztító brigádot tartotok?

Valójában mindhárom a szemétszedésről szól, de a tó körül ettől függetlenül is van teendő, hiszen a növevényfákat, gyomot is mi kaszáljuk, horgászhelyeket alakítunk ki, tartunk fent. Ahogy a fák nőnek, azokról is gondoskodnunk kell, hiszen járhatatlanná teszik az utat.

Mikor a legjobb horgászni?

Hát… (elmosolyintja magát). Ugye a tavaszi hónapokban még hideg a víz. A nyári hónapokban, ha netalán túlmelegszik a víz, akkor jobb, ha éjjel halászunk. Megint csak kérdéses, milyen halat akarunk fogni. A ragadozókat, a harcsákat vagy a süllőt szintén javarészt éjszaka lehet, mert akkor táplálkoznak. Ősszel megint visszaszorulunk a nappali horgászatra.

Foglalkoztok a Tőzeg-tóba való haltelepítéssel is. Röviden, hogy zajlik egy ilyen folyamat?

Ez a tavaszi hónapok elején történik, még a horgászversenyek megrendezése előtt. Márciusban is tartottunk egyet. Ekkor 10 mázsa pontyot és egy mázsa csukát telepítettünk.

Az április 28-i horgászverseny előtt 20-án jött meg a hal, azt telepítettük, majd lezártuk a tavat. Ezeket a halakat fogják a nyár folyamán is horgászni. Ősszel, amikor kicsit visszahűl a levegő, újra telepítünk az említetthez hasonló mennyiséget. Éves viszonylatban mintegy harminc mázsa pontyot és egyéb halfajtát telepítünk. Arra törekedünk, hogy változatos legyen a tó élővilága.

Melyik horgásztechnika a legkedveltebb Nyárasdon?

Abban az időben, amikor még gyerek voltam, hálóra voltak engedélyek, tehát nagyapáink előszeretettel halásztak. Az ilyen halászat immár teljes mértékben megszűnt. Ennek köszönhetően manapság már horgásztechnikáról beszélhetünk.

A horgászat arról szól, hogy az adott személy kiváltja az engedélyt, ami két horgászbotra szól, s eldöntheti, hogy úszós vagy pedig a fenekező módszert választja. Ez utóbbi során egy nehezéket, pl. etetőkosarat tesznek a vízbe. Ebbe pl. kukoricadarát vagy épp a ma már különböző modern halétek-fajták (kagylós, májas, stb.) egyikét rakják, amivel a halakat csalogatják. A vízbe dobott horgony az, amire van valamilyen „halfogó fogás” rakva, s arra kap rá a hal.

Az úszós esetén a víz tetején lebegő dugócska az, amit ha kapás van, a hal megfog. A nagy pontyok megfogására most már közismert a bojlis módszer, ami 2–3 cm-es tésztaszerű anyagból van, kimondottan a nagy halakra. De ez időigényes, hiszen minél nagyobb halat akarunk fogni, annál tovább tart. Próbáljuk arra tanítani a horgászokat, hogy hobbiszintű legyen a horgászatuk, s ne a húshorgászatra törekedjenek.

Értem ez alatt, hogy ne az legyen a céljuk, hogy szezon elején megtöltse hallal a 200 literes hűtőjét, így miatta mások már nem tudnak halakat fogni. Itt megint csak a fiatalokat kell dicsérni, hiszen az ő generációjuk sokkal hamarabb visszaengedi a halat…

A horgászat egyre népszerűbb az emberek körében. Hogy emlékszel vissza, te miért kezdtél el horgászni?

Hát nem is tudom… Kilencéves koromban váltottam először horgászengedélyt, s a horgászás úgy megfogott, hogy azóta is űzöm ezt a „sportágat”.

A családodban, baráti körödben horgászik még valaki?

Érdekes módon az én családomban nem volt horgász.

Mi a tapasztalatod, a fiatalokat mennyire érdekli a horgászás?

Hála Istennek, egyre több fiatal horgászik, és bizakodom abban, hogy még többen kapnak kedvet hozzá. Büszkén mondhatom, hogy a tagságunk létszáma is emelkedik vagy stagnál, de nem csökken, s ez nagyon fontos. Ahogy esnek ki tagok, valahol mindig feltöltődik, s tagjaink között vannak fiatalok is. Jó pár fiatalt ismerek, aki sportszinten űzi a horgászatot, eljár különböző versenyekre is, képviselve a horgászszervezetet.

Mik a helyi szervezet további céljai?

Április 28-án, vasárnap tartjuk az idei horgászversenyünket felnőttek számára, azt követi majd előreláthatóan júniusban a gyermek-horgászverseny. Továbbra is szeretnénk megóvni a természetünket, megtartva a tó tisztaságát. Aktívan bekapcsolódunk rendezvényekbe, miközben szeretnénk folyamatosan fellendíteni szervezetünk tevékenységét is.

Köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok a tevékenységeteket illetően.

Laky Erzsébet