A 20. század egyik legelismertebb magyar iparművészének, Róth Miksa (1865-1944) üvegablakai és mozaikjaiból összeállított kiállítás nyílt meg Losoncon, a Szabó Gyula Emlékházban.

 

 

A „Megszínesített napfény – Róth Miksa“ című vándorkiállítás a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásával készült el, Losoncra a Pozsonyi Magyar Intézet közreműködésével jutott el.

 

 hirdetes_300x300  

A jelenlévőket Szabó Kinga üdvözölte, aki rövid bevezetőjében elmondta, hogy a különböző művészeti programokat tanulmányozva egészen véletlenül bukkant rá a kiállításra, s azonnal az jutott eszébe, hogy ezt el kell hozni Losoncra is, hogy szépségét láthassák a művészetek itteni kedvelői is. A Pozsonyi Magyar Intézet készséggel adott helyet a kérésének és segített abban, hogy a kétségkívül látványos tárlat Losoncra is eljusson.

 

 

A bemutatott anyag természetesen nem az eredeti alkotásokat mutatja be, hiszen azok nagy része olyan épületekben látható, található, ahová látogatóként is nehéz bejutni. A tárlat művészi fotók segítségével mutatja ezeket, az egyébként „láthatatlan” üvegfestményeket is.

 

 

A rendezvény részeként Diana Balážová tanárnő zongora kíséretében Balog Róbert, a losonci a losonci Kármán József Iskola és Óvoda  és a losonci Művészeti Alapiskola tanulója játszott hegedűn. Tehetségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a pozsonyi konzervatóriumban folytatja zenei tanulmányait.

 

 

Róth Miksát és művészetét Szabó Krisztián, rimaszombati műépítész mutatta be. Mint az elhangzott, a pesti iparművész a megújuló magyar üvegablak- és mozaik-művészet legkiemelkedőbb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. Édesapja Roth Zsigmond üveges vállalkozó egyik testvére, Emánuel (Manó) szintén üvegfestő volt.

 

 

Önmaga így vallott az üvegfestés művészetéről: „Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény, a tűzben nemesedett szín válik napfénnyé. Ez az oka a misztikus hatásnak, mely a dómok üvegfestményeiből felénk árad“.

 

 

Az üvegablak- és a mozaik-művészet a 19. és 20, század fordulóján élte a virágkorát. Az 1867-es  kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia területén új, gazdasági és közigazgatás funkciókat betöltő épületekre volt szükség, amelyeket, a templomokhoz, fürdőhöz, kávéházakhoz hasonlóan az épület funkcióját és jelentőségét reprezentáló szobrokkal falképekkel, kerámiával,  színes ólombetétes üvegablakokkal és mozaikokkal díszítették.

 

 

Az eredendően a középkori virágzó, majd a feledés homályába merült műfajt a 19. században kezdték újra felfedezni és alkalmazni. Növekvő népszerűségét talán az jelzi a legjobban, hogy a középületek mellett a  magánszféra  területére is kiterjedt, bérpalotákban és a tehetősebb polgárok lakásaiban is alkalmazták.

 

Róth Miksa üvegfestő műtermét 1885-ben alapította meg Budapesten, az üvegmozaik művességet pedig 1897-ben honosította meg. Alkotásai a magyar iparművészet remekei. Első megbízásait a műemléki helyreállításoknak köszönhette, majd ezt  követték az önálló tervezést követelő feladatok.

 

 

Káprázatos üvegfestményeivel a Szent István-bazilika, az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a királyi palota Szent Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, a Gresham-palota a lipótmezei kápolna, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és a Kozma utcai temető számos sírboltja és az ország számos más középületének ablakain és épületrészein találkozhatunk.

 

 

Munkáját dicsérik a pécsi és a debreceni tudományegyetemek aulái, az egri, a kassai, a gyulafehérvári székesegyházak ablakai, a marosvásárhelyi Közművelődési Palota és a szabadkai városháza üvegfestményei is.

 

Külföldre is eljutottak művei. Egyedülálló alkotásai díszítik a hágai királyi palotát, Oslo legnagyobb templomát a Fage-borg-templomot, Mexico Cityben a Teatro Nacionalt, és elkészítette a város egyik büszkeségének, a „kristályfüggönynek” tervét és modelljét is. Neki köszönhető Olaszországban a Museo del Risorgimento Kossuth-emléküveg-festmény is.

 

 

Maga így vall erről: „Az élet küzdelmeinek jótékony balzsama: a szépben való gyönyörködés. Hálás lehet az ember az Úristennek, ha őt azzal áldotta meg, hogy meglássa és átérezze a szépet, de méginkább tartozik hálával az, akinek megadatott, hogy a szép kultuszában töltheti el életét és az alkotás örömérzetében részesülve, ízelítőt kap az Isteniből, embertársainak pedig lelki gyönyörűséget szerez művészetével.”

 

A műhelyében dolgozó munkatársaival alkalmazkodtak a megrendelőik kívánságához, így munkásságukban megtalálhatóak a román, gótikus, reneszánsz barokk motívumokkal, majd a századforduló idejétől a szecessziós ornamentikával is.

 

 

A 19. század végén egy új üvegfajtát kísérletezett ki, az ún. Tiffany-féle üveget, nevéhez fűződik a magyarországi mozaikművészet meghonosítása is.

 

 

Utóbbiak közül kiemelhető pl. a Zeneakadémia előcsarnokának mozaikja, a kő-bányai plébániatemplom Szent Antal oltárképe, a pannonhalmi székesegyház homlokzati fríze, a Kerepesi úti temető Deák-mauzóleuma stb.

 

A kor kiemelkedő építészeivel és festőivel dolgozott együtt, közöttük Steindl Imre, Alpár Ignác, Lechner Ödön, Maróti Géza, Petz Samu építészekkel, a festőkkel, tervezőkkel, közülük elsősorban a magyar szecesszió legjelentősebb műhelyének gödöllői alkotóival Kőrösfői-Knesch Aladárral, Nagy Sándorral.

 

Erről így emlékezett meg: „Körösfői-Kiersch Aladárral és Nagy Sándorral való együttműködésem pályafutásom egyik legszebbike volt. Szerencsés egymásra találásunk beszédes bizonyítékai a Nemzeti Szalon, a veneziai magyar kiállítási csarnok, a marosvásárhelyi kultúrház, a lipótmezei kápolna, a temesvári püspöki szeminárium, a budapesti papnevelő intézet oratóriumának üvegfestményei és mozaikjai, ennek az ideális együttműködésnek eredményei.“

 

Terveik alapján készült a magyar szecesszió európai rangú összművészeti együttese, a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablak- és mozaikdísze.

 

 

Ami a fogalmakat illeti, az üvegfestmény egy átlátszó, színes üvegdarabokból készült minta szerint összeállított kép, főképp templomok, dísztermek ablaknyílásainak díszítésére használták. Az üveglapocskákat ólompánt foglalja össze, melyeknek sötét vonalai egyúttal az alakok vagy díszítő minták körvonalait adják.

 

A mozaik apró szemcsékből, színes kockákból összeállított, kötőanyagba ágyazott ábrázolás, díszítmény.

 

 

A kiállítás június 15-ig lesz látogatható.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!