Az egykori diákéveket idézte vissza a Generációk Nagytalálkozója a Selye János Gimnáziumban

Nyitókép: Körkép.sk/Buday Mária

A Komárom-i Selye János Gimnáziumban június első napján 15. alkalommal került megrendezésre a  Generációk Nagytalálkozója. A találkozót minden évben a Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre valamint a Selye János Gimnázium igazgatósága rendezi. Az öregdiákok szervezetének életre hívása 2003 őszén fogalmazódott meg Andruskó Imre jelenlegi iskolaigazgató, valamint Oláh György egykori gimnáziumi tanár által, akikhez aztán rövidesen több lelkes tag is csatlakozott.

A jelentős történelmi múltra visszatekintő egykori Bencés Gimnázium, mely a későbbi korokban aztán különböző neveken működött, az elmúlt szombaton fél tízkor nyitotta kapuit vendégei előtt. A híres Alma Mater folyosói rövidesen megteltek boldog, egymásnak örvendő öregdiákokkal.

   

Az ünnepi műsor délelőtt 10.00 órakor kezdődött a gimnázium dísztermében, ahol elsőként a Szózat hangjai csendültek fel. Utána Farkasné  Bartakovics  Adrianna  gimnáziumi tanár üdvözölte az egybegyűlteket, majd pedig az általa összeállított  Mi legyünk a lámpafény! zenés-irodalmi műsor került bemutatásra, melyet a gimnázium diákjai adtak elő. Az összeállítás hűen tükrözte nemzeti értékeinket, s egyben képet nyújtott az  intézmény szellemiségéről.

A színvonalas műsor után  Langschadl István mérnök, a Baráti Kör elnökének ünnepi beszéde  következett, aki előbb köszöntötte a nagynevű jeles vendégeket, majd méltatta az Alma Mater mindenkori eszmeiségét.

Míg Isten a mi menedékünk
és hűség minden fegyverzetünk,
addig félnünk nem szabad:
mert a gyökér, az megmaradt!  
(Wass Albert: A gyökér megmaradt)

Rámutatott, hogy  a neves intézmény nemcsak magas fokú tudást, de emberi tartást is ad, adott diákjainak. Az itt eltöltött évek sokféleképpen gazdagították, gyarapították őket: egymás iránti tiszteletre neveltek, és ugyanakkor hűségre tanítottak. Az Alma Mater diákjai számára mindig fontos volt, hogy természetes legyen a magyar szó, amely összetartja nemzetünket.

A Baráti Kör elnökének szónoklatát követően az iskola igazgatója, Andruskó Imre következett. Kifejezésével élve rendhagyó módon  kezdte ünnepi beszédét, örömmel adta hírül, hogy megyei támogatással a gimnázium épületén további felújításokra kerül sor, mely gyönyörű külsővel ruházza majd fel a neves intézményt. Természetesen emellett méltatta az iskolában folytatott mindenkori színvonalas oktatást, a diákok eredményességét, kezdve a híres Bencés gimnázium korszakától napjainkig. Hangsúlyozta a jelenlegi öregdiákok baráti körének példaértékű tevékenységét is, köztük a folyamatában lévő ünnep jelentőségét, melyben kulcsfontosságú szerepet vállalt Fehérné Kürthy Erzsébet, aki egyben az intézmény adminisztrációs alkalmazottja.

Az ünnepségen részt vettek a keresztény egyházak méltóságai is.  Marczi Márió református lelkész Szent Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt levéléből idézett  „… nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené !”  A tanítás arra buzdít bennünket, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk, és az ő országa diadaláért munkálkodjunk, ami napjainkban megmaradásunkért fölöttébb időszerű, mert minden az isteni irgalomtól függ.  Az igehirdetés végén a lelkész megáldotta az egész közösséget, melyet a jelenlévők fennállva fogadtak.

Katolikus lelkésztársa Simek Sándor atya az 50. érettségi jubileumát ünneplők közösségéhez is tartozott. Prédikációját a közelgő Pünkösd szelleme hatotta át, az Apostolok cselekedeteiből idézve:  „…  megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek  …. egészen a föld végső határáig … Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől … ” Szentbeszéde végén az atya felszólította a közösséget, hogy együtt mondjuk el az Úr imáját, a Mi Atyánkot.  Ekkor felekezettől függetlenül az alkalmi közösség tagjai együtt imádkoztak.

A nagytalálkozó fő programja a matúra emléklapok átadása volt.

Platina-matúra oklevelet egyetlen személy kapott, aki 80 évvel ezelőtt, 1939-ben érettségizett. Rubinmatúra emléklapot kaptak az 1944-ben, tehát 75 évvel ezelőtt érettségizett diákok, Gránitmatúra emléklapot az 1949-ben, tehát 70 évvel ezelőtt érettségizettek, Vasmatúrát az 1954, Gyémántmatúrát az 1959, és Aranymatúra oklevelet kaptak az 1969-ben érettségizett diákok.

Az emléklapokat Andruskó Imre gimnáziumi igazgató,  Langschadl István a Baráti Kör elnöke, valamint  Oláhné Domonkos Ilona nyugalmazott gimnáziumi tanár adták át. Az esemény félidejénél a Gaudium vegyes kar és hangszeres kamara-együttese, kibővülve a gimnázium kórusával ünnepi hangversenyt adott, melyet szintén a hazafias szellem hatott át. Vezényelt Stirber Lajos , a Magyar Kultúra Lovagja.

A nagyszámú emléklap átvételét  követően minden korosztály képviselőjétől egy-egy meleg hangú méltatást, emlékezést, köszönetnyilvánítást hallhattunk.  

A színvonalas rendezvény végén az ünneplő közösség elénekelte nemzeti imádságunkat a HIMNUSZT.

Az ünnepség délután az egyes osztályok érettségi találkozójával folytatódott, valamint az aktívabb öregdiákok egy tartalmas vidám sportdélután versenyeiben is bekapcsolódhattak. Emellett a gimnázium udvarának nagy hársfája alatt rendezett gulyás-parti sokak számára kellemes délutáni programnak bizonyult, ahol a kötetlen baráti beszélgetések szép emlékeket idéztek fel.

A rendezvény főszervezői Langschadl István mérnök, a Baráti Kör elnöke,  Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, valamint Stirber Lajos karnagy, nyugalmazott tanár voltak.

Buday Mária