Polgármesterek, önkormányzati képviselők, valamint az önkormányzat és nemzetiségi témák iránt érdeklődők tanácskoztak Nagymegyeren. A találkozót a Pro Civis Polgári Társulás, és annak vezetője, Őry Péter szervezte,

 

 

A nap folyamán értintették az önkormányzatok államtól eredő pénzforrásait, a Csemadok munkásságát, a jelenlévől megismerhették az Egészséges Városok programot is.

 

 hirdetes_810x300  

 

Márvány Miklós, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség tanácsosa ünnepi megnyitójában összegezte, a szabadegyetemnek létjogosultsága van, hiszen igény van rá, amit a kilencedik alkalom is bizonyít. Véleménye szerint a felvidéki magyarság két talapzaton áll, az egyik a kultúrurális hálózat (Csemadok), míg a másik az önkormányzatiság (képviselik érdekeiket, dolgoznak a megmaradásért).

 

„A dél-szlovákiai régiónak Magyarország szempontjából kiemelt jelentősége van.” (határmenti települések közös gazdasági kapcsolódási pontok, természetadta lehetőségek kihasználása, stb.) Kifejtette, hogy a természeti szépségek, a mezőgazdasági hozzáértés és a turisztikai, a kézműves és gasztornómiai lehetőségek kihasználása mind kulcsfontosságú a régiófejlesztés szempontjából. Köszönetet mondott a felvidéki magyarság megmaradásáért kifejtett munkáért.

 

 

Menyhárt József, az MKP elnöke a Pro Civis csapataról azt mondta, hogy azokat a tenni akarás jellemzi, hiszen az őshonos kisebbség érdekében számos olyan dolgot végeztek el, amit alanyi jogon kellett volna olyanoknak biztosítaniuk, akit ott voltak és tehették volna.  „A tenni akarás a mi közösségünk egyik legfontosabb mozgatója, hogy magunkért akarunk tenni, s ezt kell megőrizni.” – jellemezte a felvidéki magyarságot.

 

 

A pártelnök rámutatott, hogy kilenc éve élünk viszályban magunkkal. „S összefognánk már az ördöggel is és elmennénk már a szlovák pártokra is szavazni, de egyet nem teszünk, amit szerintem meg kellene tennünk, hogy el kellene engednünk egymás nyakát azért, hogy meg tudjuk fogni egymás kezét.” Megyőződését alátámasztotta azzal, hogy ha nem fogjuk félretenni a viszálykodást, s nem vesszük saját kézbe az irányítást, akkor mindig függő közösség maradunk.

 

Dabis Attila, az Európai Polgári Kezdeményezés polgári bizottságának vezető-helyettese az európai kezdeményezésről szólva kiemelte, hogy az a felvidéki magyarság megmaradásának megőrzését szolgálja.

 

Bemutatta annak szándékát, miszerint az EÚ fejlesztési politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a térségéket, amelyeket valamilyen nemzeti, etnikai, nyelvi sajátosság különböztet meg az őket körül vevőktől. Felvidék esetében több nemzeti régió is elképzelhető, pl. Csallóköz.

 

Mint mondta, céljuk, hogy az EÚ finanszírozáspolitikáján belül létrejöjjön egy külön finanaszírozási mechanizmus, ami ezen régiók számára elérhető. Véleményük szerint csak így biztosítható az Unió harmonikus fejlődése. „Ha három tételszóban kellene megfogalmazni, mi lenne az előnye Önök számára, ha sikerrel járna a kezdeményezés az az az  identitás, elismerés, fejlődés” – hangsúlyozta.

 

 

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa megállapítása szerint az önkormányzati választások a politikai térkép átrendeződését jelezték. Példának felhozta, hogy a 2016-os választások a Sieť felívelését, majd romba döntését hozta. Előadásában részletesen elemezte a választási eredményeket.

 

 

Kijelentette, hogy folyamatosan lemorzsolódó pályán áll a felvidéki magyar közösség, mely a továbbiakban kénytelen lesz megmaradását szem előtt tartca mindent megtenni azért, hogy a parlamentben tudjon harcolni saját fennmaradásáért.

 

Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott elmondta, számára érthetetlen, miért van kollektív bűnösség, ha nincs kollektív jog. Előadásában hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kisebbségvédelem témakörében a saját őshonos kisebbségei előtt zárja be a szemét, amikor egy kalap alá veszi őket a bevándorlókkal.

 

Még az afrikai származású embereknek is vannak jogai  – pozitív diszkriminációban részesülnek.  Azt mondta, azzal van baj, hogy az EU-ban irányt vett a politika afelé, hogy egy kalap alá akarja venni az őshonosokat a bevándorlókkal.

 

 

Dr. Szili Katalin reményeit fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy az MKP regionális pártból országos párt legyen, amihez az is szükséges, hogy az MKP megfogalmazza, mit szeretne.  Rögzítette, hogy a külhoni magyarság egy érték, csakúgy, ahogy a nemzeti kohézió.

 

 

Bárdos Gyula a Csemadok elnöke a szervezetről tartott előadást, annak megalakulása 70. évfordulója alkalmából. Mint mondta, 1949 márciusában úgy gondolták, változtatni kell a szerepepen. Néhányan úgy gondolták, hogy az itt élő magyarok táncoljanak, énekeljenek, de ne szóljanak bele a történésekbe. Később a szervezet önálló életet kezdett élni. A volt szocialista országok közül egyedül Csehszlovákiában tesztelték ezt a modellt. A Csemadokot más miatt hozták létre és mást tett.

 

A Csemadok a felvidéki magyarság mindenese volt közel negyven évig. Közösséget épített és szembement az elvárással. Hozzátette, volt, hogy politikai partnerként is szerepelt. Bárdos kijelentette, a csemadokosok mindig tették a dolgukat, akiknek az egyéni érdekekkel szemben a közösség volt a legfontosabb. Hangsúlyozta, hogy a Csemadok más nemzetiségűekkel is tartja a kapcsolatot. „A Csemadok összetart, összefog. A szervezetet használni lehet, de kihasználni nem!” – fogalmazott.

 

 

De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének elnöke az Egészséges Városok hálózatáról szólt, ami a magyarországi Egészséges Városok program részét képezi. Ez összehangban van az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája által indított kezdeményezéssel. Csatlakozhat hozzá minden anyaországi és kárpát-medencei település, feltéve, ha érdeklődést mutatnak az Egészséges Város-program iránt.

 

Az alapelvek közé tartozik többek között a döntéshozók elkötelezettsége az egészség érdekében, közösségi részvétel a döntés összeállításában, egyenlő esélyek biztosítása, a szolidaritás és a fenntartható fejlődés. Felvidékről még nincs tagjuk. A előadó biztatta a jelenlévőket, hogy egy szlovákiai magyar település indítsa el az itteni Egészséges Városok hálózatát.

 

 

Őry Péter, a Pro Civis elnöke az önkormányzati támogatási módokon belül a finanszírozási módszerről beszélt – ilyen például a jövedelemadó újrahasznosítási rendszere. Elmondta, hogy a társulás az utóbbi időben e témában jelentős kutatást végzett, amit Mészáros Andrással karöltve az október 18-i Önkormányzati Szabadegyetemen be is mutattak. Az elmondottak alapján megállapításra került, miszerint települsek sokasága – köztük a felvidéki magyarok is – diszkriminálva vannak az önkormányzatokhoz jutó pénzösszegek terén.

 

 

Őry Péter megoldási javaslata szerint meg kell mutatni, hogy Dél Szlovákia hátrányban van, aminek a vidékekre, régiókra, járásokra való lebontása  is szükségeltetik. „Egy lakos értéke legyen egységes” – jelentette ki, amivel a jelenlévők településvezetők is egyetértettek.

 

 

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a nemzetpolitika közelgő kihívásairól, annak jövőképéről tartott beszámolót. Részletesen ismertette a jelenleg is zajló programjaikat (pl. Megújuló Kárpát-medence, Magyar faluprogram, stb.), a pályázati lehetőségeket – legyen az az oktatásügy, a családtámogatás vagy gazdasági terület. Hangsúlyozta, számukra fontos a gazdaságilag is egységes Kárpát-medence. Kiemelte, hogy mindannyiunk számára közös cél a fenntartható fejlődésnövekedés.

 

 

A Nagymegyeren tartott 9. Önkormányzati Szabadegyetem záróprogramját Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke zárta, aki a szövetség munkásságát, míg Gubík László az Esterházy Akadémia elnökeként az akadémia tevékenységét ismertette a jelenlévőkkel.

 

 

Laky Erzsébet

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.