Január első szombatján tizedik alkalommal került sor a Gútai Vízkereszt Maraton megrendezésére a helyi Maraton klub kiírása alapján.
A mára széles régióban, sőt, határon túl is népszerűvé vált sportrendezvény életre hívója és főszervezője Zsélyi Zoltán, aki jelenleg a klub elnöki tisztét is betölti. Az előző évekhez hasonlóan a 42 kilométeres maratonfutás mellett nevezhettek a versenyzők a 21 kilométeres félmaratonra, vagy a maratoni stafétára, melyben négy – négy futó egymást váltva teljesíti a távot. Idén teljesen újszerű volt a 3 kilométeres minimaraton, mely kiváló családi programnak bizonyult. Mindezek mellett 6 kilométeres távon a nordic walking is helyet kapott.
A maratonra távoli településekről is érkeztek versenyzők, hogy megmérettessék magukat a nagy erőpróbán. A verseny előkészítése és lebonyolítása szinte az egész várost megmozgatta. A sportrendezvényt a helyi városvezetés mellett több civil szervezet is támogatta, melyek között nem kis szerepet vállalt a Gútai Magyar Asszonyok Ligája.
A közel három évtizedes múltra visszatekintő szervezet céljai közé tartozik a közösségi lét formálása, a hagyományőrzés, a kézművesség – a népi mesterségek átörökítése és továbbvitele, a karitatív tevékenység, és mindezekkel összefüggésben a nemzeti öntudat ápolása. A Gútai Magyar Asszonyok Ligája gyakran bekapcsolódik a város kulturális, társadalmi és sportrendezvényeinek szervezésébe. A ligának a helyi tájház ad otthont, melynek udvarában egy kiválóan szolgáló kemence serkenti szorgos munkára az asszonyokat.
Az asszonytársak még december végén megbeszélték, hogy január 4-én reggel 6.00 órakor találkoznak a tájházban, és kattancs sütéssel támogatják a Gútai Vízkereszt Maraton résztvevőit. Úgy vélik, a Gúta városához méltó, nagyszabású rendezvény megérdemli, hogy munkájukkal mellé álljanak.
A kalács-sütést a gútai malom 50 kg liszttel támogatta, anyagban tehát nem volt hiány, így elhatározásukhoz híven a versenynap hajnalán számos szorgos kéz dagasztotta a paprikás kattancs tésztáját, amely a település közkedvelt helyi specialitása. Tulajdonképpen egy kelesztett tésztáról van szó, mely más vidékeken paprikás kalács néven ismert, ám kattancs néven vált Gúta táji eledelévé. A letűnt korok paraszti világából maradt ránk ez a laktató kalács, melyet általában tartalmas, sűrű levesek mellé tálaltak a főétel pótlásául.
A rendezvén sikeres támogatása érdekében megállás nélkül dolgoztak az asszonyok, és a kemence mellett két segítőkész férfiú is, akik a tüzet felügyelték.
A nagy munkához szükség volt minden ügyes kézre, hiszen az asszonyok komoly kihívásnak tettek eleget. A maratoni távokon közel 500 személy rajtolt, és a liga lelkes tagjai már reggel kilenc órától folyamatosan hordták ki a megsült kalácsokat a befutó helyszínére. Ezt a célba érők természetesen nagy örömmel fogadták. Mindenki hálásan, megbecsüléssel tekintett a tájház asszonyaira, hogy szabadidejüket a jó szó ellenében, meg cserébe egy örömteli mosolyért a közösség javára fordítják.
Természetesen a nap főszereplői a maratoni versenyfutók voltak, akik bevállalták, hogy rajthoz állnak e történelmi mélygyökerekkel patinázott megmérettetésbe, mely az akaraterőről, a kitartásról, a lelkiismeretességről, a becsületről szól. Az egyes kategóriák dobogós győzteseinek a dicsőség, és egy gyönyörű serleg jutott osztályrészül.
Buday Mária
Képek: Németh Iveta és Farkas Katalin közösségi oldala
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.