Anita, Kármen
  • HUF: 345.00
  • USD: 1.11
  • 11 °C
  • 23 °C
Régió

Májusi séta az Apáli szigeten

Komáromtól nem messze, a Lándor-puszta környékén, ahol a Nyitra folyó ömlik a Vág-Dunába, egy folyami sziget alakult ki

Komárom környéke vizes élőhelyekben bővelkedő terület, ami e térség természetes velejárója, hiszen jelentős folyók fogják közre. Földrajzi alapismereteinkből köztudott, hogy a Vág Komáromnál ömlik a Dunába, s a két folyó találkozásánál kialakult deltatorkolat kedvelt kirándulóhely a természetbarátok körében.

 

Lényegesen kevesebben ismerik azonban a Komáromtól pár kilométerre eső Lándor-puszta környékét, ahol a Nyitra folyó ömlik a Vág-Dunába, aminek következtében egy folyami sziget alakult ki. Ez az Apáli sziget, melyet 1954 óta természetvédelmi területként tartanak számon. A folyók korábbi szabályozása kapcsán azonban a sziget két félszigetre osztódott, az egyik része a Nagy – Apáli, melynek területét a Vág és a Nyitra folyó fogja közre, a másik része pedig a Kis – Apáli, ezt a Vág folyó valamint a Holt – Vág félköre karolja át.

 

Hirdetés(x)

 

A védett területet a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) gondozza, a Duna menti ártéri élőhelyek rehabilitációs programja keretében. Ez a tervezet nem csupán a Duna, de annak mellékfolyóit is érinti, célja pedig, hogy az eredeti állapotnak megfelelő rendszert teremtsen az itt honos élőlények számára, szárazföldön és vízben egyaránt.

 

Egy májusi séta alkalmával megtapasztalhatjuk, hogy az Apáli sziget igazi madárparadicsom, telve gyönyörű trillával, melytől zeng az egész ártéri erdő, és egy mesés világba varázsolja az idetévedt embert.

 

 

A növényvilág igen változatos képet mutat, a legelterjedtebb fafajták azonban a nyárfák és a füzek különféle típusai. A bokrok között pedig szép számmal mutatkozik a fekete bodza, a som, a szeder. Az ártéri erdő nehezen áthatolható a kúszónövények indái miatt, mindenképpen ajánlatos, hogy csakis a kitaposott földúton közlekedjünk.

 

A szigetvilágot körbemosó vizekben számos halfaj él, széleit pedig nádasok övezik, mely a  kétéltűek és hüllők kedvelt otthona. Szép számmal él itt a mocsári béka és rokonai, de a vízisikló sem ritka.

 

 

Napnyugta felé izgalmas békakoncert hangzik fel, egyre erőteljesebben, mintha egy láthatatlan karmester intene be, s dirigálná a sokadalmat. Az ember szinte elvarázsolva érzi magát e különleges lápvilágban. Persze azért e paradicsomban sem árt az óvatosság, mert erdei siklóval is találkozhatunk. Igaz, ő az ember szempontjából ártalmatlan, de váratlan fölbukkanása esetleg riadalmat okozhat.

 

Ha szerencsénk van, láthatunk fekete gólyát, jégmadarat, persze elég gyakran vadkacsát is, melynek szintén kedvelt élőhelye e terület. Ha az erdő ösvényein csöndesen haladunk, észrevehetjük a fa törzsén kopácsoló fekete harkályt, vagy a balkáni fakopácsot, és a bokrok sűrűjében pedig a fácánt, mely gyakori jelenség.
Az őszi időszakban az Apáli sziget egyik közkedvelt pihenőhelye a vándormadaraknak, és gyakran telelnek itt át az északi vadlibafajok.

 

Májusban viszont az énekesmadarak csicsergésétől zeng a táj, és üde illat frissít a virágzó fák, bokrok lombjai között. Érdemes tehát kimozdulnunk e nyugalmas vidékre, ha testi – lelki felüdülésre vágyunk.

 

 

Az Apáli sziget élővilága tájvédelmi oltalom alá tartozik, de kellő tisztelettel a természet kedvelői nagyon szép gyalogtúrát tehetnek ebben a varázslatos, békakoncertes, madárdalos világban.

 

Buday Mária
A képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket