Vencel
  • HUF: 366.09
  • USD: 1.17
  • 11 °C
  • 18 °C

Hirdetés (X)

Régió

Gedővár – egy eltűnt varázs (Képekkel)

 Gedővárról és a közelében fekvő Ajnácskő váráról Mikszáth Kálmán örökített meg regét.

 Gedővárról és a közelében fekvő Ajnácskő váráról Mikszáth Kálmán örökített meg regét. Eszerint a honfoglaláskor a Gortva-patak hegyekkel, erdőkkel körülvett völgye Huba vezérnek jutott. Jó szolgálói, vitéz emberei is részesültek e földi paradicsomból, érdemeik szerint.

 

Egy gyógyító forrás fölötti várat Gede hadnagy vitézsége segített elfoglalni. A hálás vezér neki adta a várat és annak környékét, olyan távolságban, amelyet naplementéig be lehetett járni.

 

Ám nemsokára egy újabb vár bukkant eléjük a Gortva fölött. A gyönyörű sziklavár nagyon megtetszett Huba vezér lányának, Hajnácskának. Hajnácska esedezve kérte az apját, hogy adja neki a várat.

 

Várgede – Gedevár

 

 

– Nem tehetem, mert Gedének ígértem. Hacsak Gede hadnagy nem hajlandó téged feleségül venni. Mert akkor tiéd lehet a vár is – gondolkodott hangosan Huba vezér.

 

Így is lett. Ezután a fiatalok boldogan éltek az egymás melletti várakban, Hajnácska, Ajnácskő várában, Gedő hadnagy pedig Gedő-várában.

 

Mára Gedő hadnagy várából csak romok maradtak a dombon, a fák között. A vár alatti település népe elhordta a köveket, abból építkeztek a századok során. Ám gazdag történelme mindenképpen megérdemli, hogy említést tegyünk róla.

 

Várgede napjainkban

 

Az írások szerint a várat az Aba nemzetség építette a 13. század második felében. A vár gazdái olyan nagyurak voltak, mint Kun László király, Aba Amádé, Csák Máté, Károly Róbert király, Luxemburgi Zsigmond. Később a husziták vették be, de 1460 körül Hunyadi Mátyás visszafoglalta. II. Ulászló király 1502-ben Kubínyi Lászlónak adományozta, majd Feledy Lestyák foglalta el a várat csellel.

 

A várat a török 1571-ben vette be, leromolta, nem is épült fel soha többé. Vályi András erről így ír:

 

VÁRGEDE. Hajdani Vár, mellynek erőssége néhai Kubínyi Vitézek által óltalmaztatott, és a Füleki Ozmanok gyakran háborgattattak innen. Minekokáért egygy az Ozmanok közzűl bajvívásra hívta annak Kapitánnyát, és földes Urát, mellyre ez meg jelenvén, életét szerentsétlenűl elvesztette. Látván e’ jó alkalmatosságot az Ozmanok, először tsendes Ostrom alá vették a’ Várat, azután pedig meg nem szűntek, míg azt hatalmok alá nem hajtották. Az Őrzők szabadon mentek-el a’ Várból; de az erősség, és Kubínyi Uraságnak lakása az Ozmanok által elrontattatott, az egész vidéknek nagy kárára, mert azután menedékhelyek nem vólt, az Ozmanoknak dühösködéseik ellen.”

 

A várdomb körüli települést 1244-ben említik először az írások Genech, Gede néven. A 2011-es népszámláláskor 1577 lakosából 530 magyar, 504 roma, 398 szlovák és 139 ismeretlen nemzetiségű. Ebből 1104 magyar, 321 szlovák és 11 cigány anyanyelvű. Ma jellegzetes gömöri település, ahol a lakosság zöme külföldön való munkavállalásból él.

 

 

A település jellegzetességei mára megkoptak, ám mindenképpen érdemes megemlíteni őket. Turisztikai szempontból ma is értéket jelentenek az értőknek, de az egyszerű idelátogatók is rájuk csodálkozhatnak. Melyek is ezek a „megkopott” értékek?

 

A várdomb oldalában a kicsike, de mutatós Szent Anna kápolna, az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely 1826-ban épült klasszicista stílusban, rokokkó részletekkel. És van a községnek egy evangélikus temploma is.

 

Szent Anna kápolna

 

Megtekintésre érdemes a Sztojkovits-féle kastély, amelyet Kubínyi Rudolf főispán építtetett Ybl Miklós tervei alapján. A kastélyt 2013-ban felújították, múzeumot rendeztek be benne. Mára viszont az elképzelés sajnálatos módon megfeneklett, nem tudni, hogy a hozzá nem értés, a következetesség vagy a hanyagság végett.

 

Sztojkovits-kastély
Sztojkovits-kastély

 

1845-ben a kastélyban vendégeskedett Petőfi Sándor, aki végigutazta a Gortva völgyét, föl, egészen a Medvesig. Salgó című versének egyik részletében így emlékezik meg az itteni várakról:

 

„Salgó és Gedővár közt emelkedik Hajnácskő, szinte sziklaormi vár”.

 

Petőfi Sándor költőnk emlékét egy emléktábla őrzi a kastély falán.

 

 

Minden arra vall, hogy mára megfeneklett minden olyan elképzelés is, amely a nagyhírű várgedei fürdőt szerette volna felújítani. Ma már csak a lepusztult fürdőépületek árulkodnak a jobb időkről. A savanyúvizéről híres fürdő a vármegye krémjének szolgált, Rimaszombatból vonatjárat is volt ide beiktatva. A szocializmusban még működött, a környék egyszerű embereit, Józsibácsijait szolgálta. Ők öblítették itt le magukról vasárnaponként a port a heti munka után (söröcskével). Ez mind már sajnos csak a múlté.

 

Mede Géza

Képek a szerző felvételei

Forrás: Wikipédia

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 17 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket