Forma-1 a szántóföldön: Szántóverseny a Rima mellett. De mi is ez a versenyszám? - Képekkel - Körkép.sk

Hirdetés (X)

Régió

Forma-1 a szántóföldön: Szántóverseny a Rima mellett. De mi is ez a versenyszám? – Képekkel

Az nyer, aki a szántás minőségi követelményeit egy adott határidőn belül jól megcsinálja.

Mottó:

Aki szántani tud, az megbecsült ember.

(a Szántó Világszövetség – WPA egyik jelmondata)

 

Gömör mezőgazdászai az idén második alkalommal rendeztek szántóversenyt Rimaszécsen. Tizenhárom traktor „szállt ringbe”, amelyeket kisebb-nagyobb gazdaságok-gazdák indítottak a versenyben.

 

SJE Nyílt nap

 

Rima évezredes árterületén elsőrendű szántóföld található. Tavasszal, ősszel az értő szem megakad a frissen szántott, fénylő fekete földeken. A szociban a jól menő szövetkezetek itt általában hatvan mázsás hektárhozamot értek el, ami nagyon jónak számított. Akkoriban a szántásnak is megvolt a maga jelentősége. A műtrágyázással, a vetőmagokkal és minden egyébbel együtt gyakran „tudományosan” művelték a földet. Volt is eredménye, az ország önellátó volt élelmiszertermelésben.

 

Ma, harminc évvel a rendszerváltás után, sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt. Hogy ennek mi az oka? A mezőgazdaság politikailag kezdettől fogva kevés jelentőséggel bírt. A gyakran változó kormányok nem fordítottak neki kellő figyelmet. Kevés pénz került bele, sőt a pénz elosztásának a hatékonysága is vita tárgya. De nem csak ez.

 

El lehet mondani, hogy a mai mezőgazdaság ezer sebből vérzik. Elengedhetetlenül szükségesek a reformok, ami sok-sok pénzt igényel. Az ország 50 milliárd euró segélyt kapott az Európai Uniótól. El kell dönteni, hogy jut-e a mezőgazdaságra, vagy fontosabb a Remišováék által preferált digitalizáció. Reménykedjünk, hogy a mezőgazdászok érdekérvényesítő szervei kihasználják a lehetőséget és megvívják szükséges harcukat.

 

 

De térjünk vissza a szántóversenyhez. A mezőgazdaságot ma nagymértékben a rendszerezett, szakszerű termelés hiánya jellemzi, ide tartozik a szántás is. Látják ezt maguk a gazdák is. Főleg azok, akik próbálnak kapcsolatokat teremteni és tartani a mezőgazdasági tudomány és kutatás képviselőivel, és így jutni előbbre.

 

Ezek közé tartozik Varga Ottó is, aki Beta Gáborral együtt a mai szántóverseny főszervezője.

 

 „Az elmúlt években sokszor vettem részt szántóversenyen Magyarországon, ahol ez menő dolog. Tanulnak a gazdák, emellett szórakoztatják a népet. Kapcsolatban vagyok Dr. Soós Sándorral, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorával, a Magyar Szántószövetség elnökével. Ő egyébként a mai verseny bírálóbizottságának az elnöke is. Ő biztatott, hogy szenteljünk egy napot szántóverseny megrendezésére Gömörben, kezdjünk valamit a régió mezőgazdaságával”

 

mondta a Körképnek Varga Ottó.

 

Beszélt arról is, hogy tavaly rendezték az első versenyt, amely talán kicsit kezdetleges volt, de vannak pozitív visszajelzéseik is. Igyekeztek okulni a hibákból, úgy érzi, sikerült is.

 

„Sajnos, az érdeklődés kicsi. Magyarországon egy-egy versenyen harminc traktor is szánt. Neheztelek kicsit a fiatal gazdákra, főleg azokra, akik a Baross-programból támogatást is kaptak. Megszólítottuk őket, de nem jönnek. Pedig úgy gondolom, hogy van itt mit tanulni, hiszen a szórakozás mellett elsősorban szakmai találkozóról van szó. Talán jövőre eljönnek.”

 

 

Nehéz szívvel beszélt a támogatásról is. Annak ellenére, hogy a nagyobb gazdák támogatják a rendezvényt, amiért csak köszönet jár nekik, tavaly tetemes ráfizetéssel végeztek. Most úgy néz ki, hogy jobb lesz a helyzet, de nem sokkal. Érdeklődésünkre elmondta, hogy örülni fog, ha csak 200-300 euró lesz a ráfizetésük.

 

A régió támogatási rendszerét ismerve szomorú dolog, ha ilyen rendezvény támogatására nem jut pénz, miközben lépten nyomon (talán) mellőzhető akciók támogatásával találkozunk. Sajnos, olyan fejlesztési szervezettel is találkoztunk a régióban, amely a kérelmében a pozsonyi döntéshozók felé kevesebb pénzt kért, mint lehetett volna kérni (és kapni). Tanúja voltam, azzal indokolták, hogy úgysem tudják mire költeni.

 

A verseny megáldásával összekötött megnyitó után elkezdődött a verseny. A versenyzők teljesítményét háromtagú bírálóbizottság végezte. A verseny forgatagában portálunk megkérdezte őket, mik is azok a kritériumok, amelyeket a versenyzőnek teljesíteniük kell?

 

 

Dr. Rátonyi Tamás válaszolt, aki szintén Gödöllőről érkezett:

 

„Igen, ez Forma-1 a szántóföldön. Ez is időre megy, de nem az győz, aki először ér a célba. Az nyer, aki a szántás minőségi követelményeit egy adott határidőn belül jól megcsinálja. A verseny három óra időtartamú, figyelemmel kísérjük az időtúllépést is. Tulajdonképpen három szakaszból áll. Az első a

 

Nyitóbarázda készítés. Fontos, hogy teljes hosszban és egyenes legyen. Tiszta legyen, tarlómaradvány és rög nélkül. A második az

 

Összeszántás. Itt az összeborított barázdáknak megfelelően kell egymásra borulniuk, teljesen homogén felszínt kell együtt alkotniuk. A harmadik a

 

Szétszántás. A kitűzött parcella (20x100m) teljes egészét fel kell szántani, nem maradhat szántatlan rész.

 

Értékeljük a szántás alkalmasságát a vetőágyra. Fontos szempontunk, hogy egy vonalban eresztette-e le és emelte fel a versenyző az ekéjét. És persze nagyon fontos a Záróbarázda kivitelezése. Az adja meg tulajdonképpen az egész szántás minőségét.”

 

Igen, ezek kemény szakmai feltételek.

 

 

Portálunk megkérdezte Dr. Soós Sándort is, a bírálóbizottság elnökét, hogyan értékeli a gömöri szántóversenyt?

 

„Úgy látom, hogy a mostani szántásnál szakmailag is, szervezésileg is nagyon jó az előrelépés. Tavaly nem véletlenül neveztük el a versenyt I. Gömöri Szántóversenynek, bíztunk a folytatásban, ami hálistennek be is következett. El kell mondanom, hogy a magyarországi versenyek színvonala, hagyománya előrébb jár, de bízom benne, hogy rövidesen az itteniek is felzárkóznak. Tudatosítani kell, hogy a szántás minden mezőgazdasági munka alapja. Hiszünk benne, hogy a szántás az egyetemes béke üzenete. Ahogy a rómaiak mondták:

 

„A béke művelje a szántóföldeket – Pax arva colat!””

 

Válaszoltak kérdésünkre Tóth István és Kolozsi Zoltán is, akik az itteni mezőgazdaságban töltötték le az egész életüket, ma nyugdíjasok:

 

„Örülünk, hogy jó időt fogtunk ki. Sokan vannak, talán ez annak is köszönhető, hogy már kezd hagyománya lenni a szántóversenynek nálunk is. A hangulat is nagyon jó.” – mondták el a Körképnek.

 

 

Mede Géza

Képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 8 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket