Gömör déli részén a múlt rendszerben nagymértékű szőlőtermesztés folyt. Ahol megengedte a talaj összetétele és az időjárási viszonyok, ott ilyenkor, ősz elején mindenütt szüreteltek.
A szövetkezeteknek el kellett látniuk a Rimaszombatban felépült borüzemet szőlővel. Nagyüzemi szőlőtermesztés folyt, ami a rendszer bukásával véget is ért. A szőlő nem tudott megélni ezen a vidéken, bebizonyosodott, hogy hiányoznak hozzá a feltételek. Soha nem tudták elérni azt a hektárhozamot, ami a gazdaságos termesztés feltétele lett volna.
A Serke község határában levő dombok lankái Gömör déli részének talán egyedüli helye, ahol megterem a minőségi szőlő. Nem nagy terület ez, de művelték már a középkorban is.
A közelmúltban portálunk cikket is közölt a Serki Várhegyről, melynek készítése során megismerkedhettünk a várhegy gyönyörű környezetével, beleértve a szép fekvésű, mutatós szőlőtőkék katonás rendjét.
Tartja magát az a legenda is, miszerint Mátyás király ebben az oldalban kapáltatta meg az urakat. Állítólag a király sokáig pihent itt, miután Kapla várát elfoglalta Jiszkra seregétől.
A serki szőlőket most gazdák művelik, közülük az egyik Béres Bálint nyugdíjas villamosmérnök Rimaszombatból. A Körkép.sk kérésére körbevezetett bennünket a szőlejében, közben pedig elmondta, miként lett szőlősgazda, és miért jók itt a szőlőtermesztés feltételei. Beszélt az egész évi munkájáról és a szüretről is.
„Csízben apósomnak volt egy kevéske szőlője, amit megszerettem. 1984-ben pórul jártunk, nagy fagyok voltak, lefagyott a szőlő. Odalett a munka, odalett a munka öröme. Akkor kerültem ide, Serkébe. A kollégák Rimaszombatban beszéltek nekem róla, eljöttem, szétnéztem. Bebizonyosodott, hogy szép a hely és nagyon jók a feltételek a szőlészethez. Itt a fagyok nem uralkodnak. Zárt völgy ez, csak a keleti szél juthat be. Az oldal déli fekvésű, így volt hogy ingben metszettünk, amikor még a szembeni oldalon hó volt.”
Megtudtuk tőle, hogy a hét ár telken öt ár a szőlő, a többi gyümölcsfa. Főleg korai és kései őszibarack, és pár körtefa. Van a telken egy kis építmény is, ami raktárként szolgál a szerszámoknak és persze a bornak.
„250 tő szőlőm van. Korábban tiszta szőlő volt az oldalban, de én már mindet telepítettem. Van közte korai csemege, irsai és favorit. És persze van borszőlő, mint a fehér sauvignon, sardone, fehér burgundi, zöld veltelényi. Az utóbbiból zöld bort készítek, a többit keverem. 200-250 liter borom szokott lenni évente. Általában nem adom el, elfogy a családban és a barátoknál.”
Elmondta, hogy mint nyugdíjas, egész évben itt tölti a szabadidejét. Metszeni kell, permetezni, kapálni, ellenőrizni a hálót a madarak ellen. Szedni többször kell, nem egyszerre érik be. Büszkén mondja el, hogy az idén nagyon jó volt a termés, jó volt a szőlő cukorfoka is. A madarak és a nyest sem tettek benne kárt, mint tavaly és tavalyelőtt. A szőlő már be lett takarítva, fel lett dolgozva, most már forrás alatt van a pincécskében. Karácsony előtt még át kell húzni és meg is van az évi munka eredménye.
„Persze nem csak a munkát jelenti nekem ez a hely. Szívesen pihenek itt a szomszédokkal, feltöltődöm. A szüretet is így szervezem. Ilyenkor besegít a család. Három részre szoktuk osztani. Az első rész a tulajdonképpeni szüretelés, tehát a munka. Aztán jön a szalonnasütés, majd a harmadik rész, a nótázás. Minden fázis fontos magában véve is, de együtt a nyerő. Összehozza a családot legalább évente egyszer”
– mondja a gazda és közben csukja a szőlője kapuját.
Mede Géza
A képek a szerző és Béres Bálint felvételei.
Megosztás:
Címkék: Béres Bálint Gömör Serke szőlősgazda szőlőtermelés szüret
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.