Nyitókép: Körkép.sk
Komárom egyik leghangulatosabb része az Erzsébet-sziget, melyet a helyi lakók csupán a Sziget – ként emlegetnek, ami nem csoda, hiszen az egyes történelmi korok mindig más-más névvel illeték. A szocializmus idején például Vörös flottila szigetnek nevezték. A területet a Duna fő folyása, valamint egyik holt ága zárja közre, melyet általában Kis-Dunának neveznek. Azonban ez nem összekeverendő a Csallóközt körülzáró Kis-Dunával, mely Pozsony közelében lép ki a főmederből, aztán Gútánál egyesül a Vág folyóval, végül így tér vissza Komáromnál a Duna fő ágába.
A komáromi Erzsébet-sziget valójában ma már csak félsziget, ugyanis a 20. század elején a nyugati részen a mellékág folyását elzárták, és egy földsávval a szárazföldhöz kapcsolták. Ez a terület Pozsony irányából, a főútról a Merkury Market üzletközpontnál jobbra letérve gépjárművel pár perc alatt megközelíthető, de gyalogosan sem több az út negyed óránál. Komárom belvárosából nagyon egyszerűen, az Erzsébet hídnál jutunk ki a Szigetre.
A szép, buja növényzetű, vízpartoktól mosott földterület jelentős részét gyümölcsöskertek foglalják el, hétvégi házikókkal, de előkelő villák is akadnak szép számmal, emellett néhány panzió is csalogatja a romantikát kereső turistákat.
A sziget legfrekventáltabb része a közepén végighúzódó a többszáz éves Platánfasor, amelyen egykoron a város híres szülötte, Jókai Mór is gyakran végigsétált.
A Platánfasor középtáján található az egykori Beöthy-kert, amely a még korábbi időkben a Jókai család birtokát képezte. Beöthy Zsolt, a 20. század elejének neves irodalomtörténésze, aki egy nemzedékkel volt fiatalabb Jókainál, 1913-ban egy filagóriát építetett kertjében, az írófejedelem nagyrabecsülésének jeléül, hogy méltó emlékmű jelezze az általa kedvelt helyet. Abban az időben, tehát 1913-ban, Zala György Budapesten található Jókai-szobrának gipszmásolata kapott helyet a filagóriában. Az emlékművet Beöthy Zsolt születésnapján, több jeles vendég jelenlétében leplezték le, így tisztelegve a magyar irodalom közel egy évtizeddel korábban elhunyt nagyrabecsült személyisége előtt.
A hely tehát hatalmas szimbolikus értékkel bír, hiszen Jókai Mór ifjú korában nagyon sok időt töltött e kertben, és innen merítette az ihletet első műveihez. Itt írta első regényét, a Hétköznapok – at is, és állítólag, kiemelkedően népszerű regénye, az Aranyember egyes részletei is ehhez a szigethez kötődnek.
A filagóriában az 1913-ban elhelyezett gipsz-szobor sajnos idővel megrongálódott, de maradványait még ma is őrzik a Duna Menti Múzeumban. Az emlékhelyre a későbbi korok egy-egy időszakában senkinek sem volt gondja. Így maga az építmény is majdnem az idők martalékává vált, mígnem 2010-ben az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás rendbe hozta és gondját viselte.
A Jókai-hagyományok újjáélesztésének és ápolásának legfőbb mozgató rugója, egészen 2011-ben bekövetkezett haláláig, Komárom talán legnagyobb lokálpatriótája, Szénássy Zoltán gimnáziumi tanár, író, helytörténész volt. Ma az általa lobbantott szikrát viszik tovább a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület lelkes tagjai. A közösség, élén Keszegh Margittal tovább szorgalmazta az emlékhely felújítását, melyet a városvezetés teljes mértékben támogatott. Ennek eredményeként került sor a Jókai-filagória napjainkban végbement felújítására, melynek munkálatai november végén fejeződtek be. Az eredeti gipsz-szobor helyett egy új bronzszobor készült, mégpedig Berecz Gyula alkotása alapján, melyet a szobrász egykoron az író születésének centenáriumára alkotott meg, 1925-ben.
A jelenlegi felújítás költségeit a képviselő testület jóváhagyásával Komárom Város önkormányzata fedezte. A megszépült emlékmű november végére készült el, melyet a vírusveszély korlátozásai miatt csupán szűk körben megtartott ünnepségen adtak át. A városvezetés részéről Keszegh Béla polgármester mondott ünnepi beszédet, melyben méltatta a Jókaihoz kötődő emlékhelyeink jelentőséget, azok megőrzésének fontosságát. Ehhez kapcsolódott Keszegh Margit a Jókai Egyesület elnöke, aki egyben köszönetet mondott a városvezetésnek a teljes mértékű anyagi támogatásért.
Jókai Mór új bronzszobrának leleplezését követően a jelenlévők virágszirmokat szórtak a felavatatott emlékműre, ugyanúgy, mint 1913-ban, az első avató ünnepély idején.
Jókai Mór mellszobra most már méltóságteljes bronzos ragyogással tekint az örök időkbe…
Napfényes télidőben érdemes errefelé elsétálni, megállni egy pillanatra, szeretettel és büszkeséggel gondolni a nagy mesélőre, hiszen ő a miénk. Jókai Mór világirodalmi alkotások viszonylatában is jelentős író, hiszen regényeinek és elbeszéléseinek száma a kétszázat is túllépi, s ezek mind-mind csodás anyanyelvünk, a magyar nyelv ékesszóló hirdetői. A nyelv pedig határozottan hitelesíti helyünket a világban, itt a Duna bal partján (is),
e gyümölcsfákkal ékesített – gazdagított gyönyörű rónaságon.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.