Van-e jövője a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakoktatásnak Rimaszombatban?

A Rimaszombati járás déli részén a történelem során mindig a mezőgazdasági termelés dominált. Így volt ez az utóbbi évtizedek során, és minden arra vall, hogy így lesz a jövőben is. Alapját a Rima és a Sajó területének zsíros fekete földje adja, amely szántáskor szemet gyönyörködtető látványt nyújt. De ide tartozik a Balog-, a Macskás- és a Gortva-patakok árterülete is, amelyek értékét nagyban megemelték a múlt évszázad végén megépített, öntözésre szolgáló víztározók. Sajnos, ezek kihasználtsága ma a nullával egyenlő, viszont nagy tőkét jelentenek a térség modernebb, intenzívebb mezőgazdasági fejlesztéséhez.

Rimaszombatban, a térség központjában, jelentős élelmiszeripari termelés is kialakult a múlt század végén, viszont a cukorgyár, sörgyár, dohánygyár mára teljes mértékben megsemmisült. Fel tehetjük a kérdést, hogy vajon rossz dolog-e ez? Igen, rossz dolog, de nézzük meg a jó oldalát is. A változó mezőgazdasági termelés új feldolgozóipart is igényel. Olyat, amelynek termékei megfelelnek a hazai és a külpiaci igényeknek is. A mezőgazdászoknak most lehetőségük van ennek megteremtésére a régi helyén.

Az új, modern mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtéséhez persze szükséges a pénz is. De nem feledkezhetünk el az eurómilliárdokról, ami az EU következő, hétéves tervezési időszakában fog Szlovákiába érkezni.

   

Elvben tehát minden együtt van ahhoz, hogy térségünk boldoguljon. A sikernek persze van még egy jelentős tényezője, ez pedig a szakemberképzés.

A Körkép.sk utánajárt, milyen a jelenlegi szakemberképzés a térségben, mennyiben tudja lefedni a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés és a hozzá tartozó szolgáltatások szükségleteit. Míg nemrégiben a füleki szakközépiskoláról írtunk, most a rimaszombati Műszaki, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolát mutatjuk be, amely szintén a térség egyik legfontosabb részét képezi.

A szakközépiskoláról az intézmény igazgatónője, Ing. Dagmar Vašová tájékoztatott bennünket.

„Iskolánk műszaki, széleskörű mezőgazdasági és élelmiszeripari oktatást kínál. Eredetileg mezőgazdasági inasiskola voltunk, majd 2003-ban mezőgazdasági és élelmiszeripari középiskolává váltunk. 2011-ben kibővítettek bennünket a gépipari szakoktatással (ZŤS) is, így lettünk 2014-ben a megyei önkormányzat égisze alatt Műszaki, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola”

– mondta a kezdetekről az igazgatónő.

Az igazgatónő tájékoztatása szerint az oktatás szlovák és magyar nyelven folyik 20 osztályban és 36 csoportban. Ebből 13 csoport magyar nyelvű. A diákok összlétszáma 421, a pedagógusok száma 24, a mestereké 17.  Négyéves, hároméves és kétéves szakoktatás folyik.

A négyéves tanulmányi szakok érettségivel végződnek, ezek a következők: elektrotechnikus műszerész, közlekedéstan, agromechatronik és számítógépes rendszergazda. A hároméves szakok a következők: cukrász, autószerelő, mezőgazdasági gépszerelő és mészáros-hidegpultos, a kétéves szakok pedig a praktikus és a műszaki szolgáltatások (pl. autószerviz). Minden szakoktatás kétnemű, a fiúk és lányok aránya 70:30%.

Interjúnk során az igazgatónőtől arra is választ kaptunk, hogy mit takar a sokak számára talál ismeretlen „agromechatronik szak”.

„Ez egy viszonylag új szakoktatási terület. Az agroszektornak nem volt elég megfelelően képzett szakembere a modern mezőgazdasági gépek kezelésére, kiszolgálására és karbantartására. Ezt pótolja az agromechatronik szak. A tanulmányi időszak négyéves, érettségivel végződik. A diáknak lehetősége van jogosítványt és hegesztési engedélyt (CO2-re is) szerezni, ezenkívül gabonakombájn kiszolgálására is szerezhet jogosítványt. Ezen a téren intézményünk képes ellátni Közép-Szlovákia szükségletét, hiszen internátussal is rendelkezünk”.

Az igazgatónő elmondása szerint a jövőben elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakokon fogják fejleszteni az oktatást, mivel ebben látják a jövőt. Mindemellett további területeken is fejlesztésekre lehet számítani.

„A következő tanévben egy új, érettségivel végződő, négyéves szakot nyitunk, méghozzá az információs és hálózati technológiák oktatására. Az új szak, amely a térségben működő vállalkozók javaslatára született meg, megtanítja a diákokat a számítógépek kezelésére, a soknyelvű programozásra, az adatátvitel és adatfeldolgozás biztonságára, a hálózati kommunikáció hatékonyságára és minden egyéb eszköz és módszer használatára. Az itt végzett szakember önállóan tud dolgozni a tervezésben, gyártásban, de ugyanúgy a karbantartás területén is, az információs technológiák széles skáláján. Felkészítése alapján pedig esélye van az egyetem sikeres elvégzésére is.”

Az intézményvezető kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az iskolában kettős oktatás is folyik. Például a hentesek-hidegpultosok a közeli TAURIS-ban végeznek szakgyakorlatot, az autószerelők az autó-javító műhelyekben. Egy hét iskola, egy hét szakgyakorlat. A diáknak így lehetősége van egy kis zsebpénzt is keresni a tanulás mellett. Emellett saját műhelyei is vannak az iskolának minden szak részére. Az intézmény saját autóiskolával is rendelkezik, a diáknak a vizsga idején 17 évesnek kell lennie.

Az igazgatónő szerint a munkaerőpiac területén jó a helyzetük. Elmondása szerint 2019-ben 106 végzős diákból 19-et jegyeztek be a Munkaügyi Hivatalban, a többi talált magának munkát. A Munkaügyi Hivatal gyakran végez toborzást, segít a papírok intézésében. A hentesek például azonnal kapnak szerződést, de jó a helyzet az autójavítóknál is. A mezőgazdaságban dolgozók többnyire a családi vállalkozásokban, vagy a szövetkezetekben helyezkednek el.

„Nehéz szívvel mondom el, hogy a szülők nagyon gyakran lebeszélik a gyerekeiket a mezőgazdasági szakokról. Még olyankor is ezt teszik, amikor egyébként a gyerek örömmel jönne hozzánk. Talán úgy gondolják, hogy ez alacsonyabb rendű munka, pedig ez a jövő”

– jegyezte meg az igazgatónő, aki a jelenlegi vírushelyzet miatt kialakult nehéz helyzetről is nyilatkozott portálunknak.

„Lassan egy éve lesz, hogy távoktatással dolgozunk. Végezzük a dolgunkat, de sajnos el kell mondanom, hogy ez az egész kihatással lesz a végzős diákok minőségére. Vannak olyan szakok, ahol a hatás hosszú lesz és fájdalmas. Távúton nagyon nehéz szakmát tanítani, és itt vannak az érettségi körüli bizonytalanságok is. Nagy stresszt jelent ez a diákoknak. Sajnos, a jelenléti oktatást a végzős osztályainkban sem tudtuk elindítani. Kevés diák jelentkezett. Sokan járnak hozzánk a szomszédos járásokból, amelyek most fekete színűek, így nem jöhetnek a járásukon kívülre. Nem tehetünk mást, folytatjuk a távoktatást.”

A műszaki, mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképzés jó úton halad Rimaszombatban. Minden arra vall, hogy az ipari, de főleg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlődésének függvényében az oktatásnak mindenképpen nagy jövője van.

Több információ az iskola honlapján.

Mede Géza

Képek a szerző felvételei.