Nyitókép: Körkép.sk

 

Csicsai Gábor (Szövetség, Most-Híd) a Körképnek:

 

„Ha úgy van, megyünk tovább és keresünk egy másik helyszínt. Valamiben meg kell keresni a pénzt“

 

Sósszigetiek a Körképnek:

 

 hirdetes_810x300  

„Aki ehhez asszisztál, az hazaáruló”

2019-ben még sikerült visszaverniük a helyieknek a nagybani sertéstenyésztéssel foglalkozó „dán” újabb terjeszkedését, aki 2021-re taktikát váltott. Ezúttal a Most-Híd korábbi mezőgazdasági államtitkárával, az alakuló Szövetség-Aliancia szakpolitikusával, Csicsai Gáborral szövetkezve indítanák be sokadik sertéshizlaldájukat, most épp a csallóközi Sósszigeten.

 

A helyi lakosság átverésről beszél, és lakókörnyezete tönkretétele miatt aggódik.

 

A Csallóközkürt kataszteréhez tartozó Sóssziget jelenleg elhagyatott telepe, ahová a dánok, illetve Csicsai Gábor a sertéseket hozná. Kép: Körkép.sk

 

A Körkép.sk oknyomozó riportjából kiderül:

 

  • Mire készült a Dan-Slovakia Agrar Sósszigeten és hogy jött képbe Csicsai Gábor?
  • Milyen módszerekkel próbálták a lakosság beleegyezését megszerezni?
  • Hol tart ma az ügy, és mi várható?
  • Interjú Csicsai Gáborral

 

Király Zsolt oknyomozó riportja

 

Témád van? Nem bízol a felvidéki pártsajtóban? Fordulj a Körképhez!

 

Sóssziget a Csallóköz szívében, Kürt kataszterében található, Vámosfalu és Pozsonyeperjes között félúton. Mesés kis hangulatú, a Kis-Duna tőkési ágánál fekvő terület. Zsírós termőföldek, tiszta talajvíz, a közelben remek csónakázási lehetőségekkel. A vidéki turizmus minden előnyével megáldva.

 

Helyi információs tábla a Kis-Duna kínálta lehetőségekről. Kép: Körkép.sk

 

Itt található egy régi, jelenleg használaton kívüli mezőgazdasági telep, mely a Dan-Slovakia Agrar kezében van. A dánok a közeli Nagymegyeren és Dél-Szlovákia több településén foglalkoznak nagybani sertéstenyésztéssel.

 

Papíron Csicsai, háttérbe a dánok

 

A többek között az Erik Jantzen nevével fémjelzett dánokat nem kell különösebben bemutatni olvasóinknak. Tevékenységükről, sertéshizlaldáik környezetre, talajvízre gyakorolt hatásáról pontos képet alkothatott a lakosság mindenhol, ahol Felvidék szerte megjelentek.

 

Történetük ezúttal Sósszigeten folytatódik, ahol a felvidéki magyar politika egyik ismert alakjával, Csicsai Gáborral szövetkeztek.

 

A történet röviden

 

A Dan-Slovakia Agrar vállalat 2019-ben a Csallóközkürt (Ohrady) kataszterében található Sósszigeten levő telepén szeretette volna bővíteni istállóinak kapacitását. Tervük, hogy több ezer disznót, köztük kocákat, süldőket, kismalacokat nevelő farmot hozzanak létre. Összesen 400 nagy állategység (veľká dobyčná jednotka) kapacitás mellett. A helyi lakosság ellenkezésének és összefogásának, valamint a média és egyes közéleti szereplők aktivitásának köszönhetően akkor ezt végül nem sikerült átvinni.

 

A 12 család, 40 fő lakta Sóssziget, az utca végén a teleppel. Kép: Körkép.sk

 

Az ügy másfél évvel később, 2021 tavaszán került újra terítékre. A farm engedélyeztetésére és működtetésére ezúttal a Csicsai Gábor (Szövetség, Most-Híd) képviselte, tavaly karácsonykor bejegyzett Sóssziget – rodinná farma adott be kérvényt a kürti önkormányzathoz.

 

Csicsai fejlesztési koncepciójában befektetőt is említ. Furcsa mód azonban nem a korábban elutasított Dan-Slovakia Agrar vállalatot, hanem  a PD Kútniky szövetkezetet. Melynek tulajdonosa ugyanaz a Dan-Slovakia Agrar. Csicsai megkeresésünkre először úgy reagált, mintha nem is tudna a kapcsolatról, majd a dokumentációt kikérve és ellenőrizve már elismerte az összefonódás tényét, amit elírással indokolt (A Csicsaival készült interjúnk a cikk végén található.)

 

Mit jelent a 400 állategység?

 

10-30 kilós malacoknál ez egyszerre akár 6700 malacot is jelenthet. A dánok által alkalmazott Intenzív tenyésztési módszer mellett a malacok a 30 kilót alig 40 nap alatt érik el. Egy évre levetítve ez már 67 ezer előhizlalt malacnak felel meg, annak minden aggasztó, káros következményével együtt – húgylé, antibiotikumok, hormonok, proteinek, stb., amiket valahová el kell helyezni.

 

Némi furfanggal Csicsai a helyiek belegyező nyilatkozatát is megszerezte. Mégpedig úgy, hogy saját elmondásuk alapján falhoz lettek állítva: vagy elfogadják a kismalacok nevelésére vonatkozó, a Csicsai által javasolt „új technológiát,“ vagy azonnal kiszállításra kerülnek a malacok a „régi technológia“ mellett. Ami legyeket, rágcsálókat, trágyát, húgylevet, bűzt, miegymást jelentett volna.

 

A sósszigeti telep bejárata jelenleg. Kép: Körkép.sk

 

Átvert, sarokba szorított helyiek

 

A jogi és eljárásbeli ügyekben nem túl jártas helyiek a kisebbik rosszat választva aláírták Csicsainak a hozzájárulást. Amint azonban kiderült számukra, hogy a Szövetség politikusa mögött befektetőként ugyanaz a dán áll, akiket két éve elutasítottak, visszavonták beleegyezésüket.

 

A dolog pikantériája, hogy Csicsai épp azokban hetekben, hónapokban ügyködött a sósszigeti disznótelep körül, amikor idén március 4-én az MKP székházában sajtótájékoztatót tartottak magyar politikusok épp a mezőgazdaság jövőjéről. (A videón lást a 35.perctől)

 

 

Csicsai a Körkép.sk kérdéseinek kereszttüzében már akkor önellentmondásba keveredett. Többször sem tudott válaszolni egyértelmű és világos kérdéseinkre, mely jól mutatta a Szövetségre törő MKP, Most-Híd, Összefogás pártjai közti ideológiai különbséget. A volt államtitkár kérdésünkre a dánok térnyeréséről konkrétan ezt mondta:

 

„Meg kell találni a megoldást arra, hogy a kicsik is tudjanak élni. Diverzifikálni kell”

 

„Tudnunk kell, mit akarunk elérni. Olcsón, dömping áron előállítani, vagy nagyon jó minőséget, de drágábban. El kell dönteniük az embereknek is, hogy ha elmennek az üzletbe, akkor mit vesznek“

 

– magyarázta Csicsai, aki ekkor már nagyban a dánokkal közös sósszigeti befektetésen dolgozott.

 

 

Csicsai: minden más utópia

 

Felvetésünket, hogy vissza kellene szorítani az agro-oligarchák, dánok térnyerését, utópiának nevezte (az erről készült videó itt megtekinthető).

 

„Mi 1989-ben elindultunk az úton és 2021-re eljutottunk ide. Ezt már nem lehet visszacsinálni”

 

– nyomatékosította a Szövetség szakpolitikusa, hozzátéve, hogy „kifejlődtünk oda, hogy nálunk legitim módon vannak nagygazdaságok, van külföldi tőke” utalhat már ekkor is a dánokra.

 

Csicsai Gábor középen, mellette Forró Krisztián (MKP elnök), illetve Farkas Iván és Gergely Papp Adrianna, az MKP politikusai. Kép: reprofoto (Fb-live)

 

-Ön ezt helyesli? – kérdeztük tőle.

 

– Én nem azt mondtam, hogy helyeslem, de már nem lehet visszacsinálni. – válaszolta Csicsai.

 

Cikkünk készítése kapcsán a helyszínen járva több helyi lakossal is beszéltünk. Olyanokkal, akik aláírták majd visszamondták a jóváhagyást, és olyanokkal is, akik a környékbeli településeken élnek, és rosszallóan tekintenek Csicsai és a dánok ténykedésére.

 

„A dánok által művelt mezőgazdaság és a környezetvédelem kizárja egymást. Környezeti hatásai nagyon károsak, ez ellen kell fellépni és harcolni”

 

– nyilatkozták a helyi történésekre jó rálátással rendelkező forrásaink a Körképnek.

 

Ing. Golha Orbán Elvira képivselő, háttérben pedig a Csicsai projektjét ellenző Sósszigetiek. Kép: reprofoto (youtube-live)

 

A környező települések lakóit is érinti

 

Elmondták azt is, hogy attól félnek, hogy a disznófarm akár 5 kilométeres körzetben is súlyosan érintheti a lakosságot. A talajvíz és a termőföld elértéktelenítése, az ingatlanok árának zuhanása nagyon súlyos károkat okozhat.

 

„Amióta a dánok részt vesznek a mezőgazdasági állattenyésztésben, azóta nekünk csak károkat okoznak. Aki ehhez asszisztál, az hazaáruló”

 

– fogalmazták meg sarkosan véleményüket a Körképnek a helyiek.

 

Sósszigeten 12 család, mintegy 40 személy él. A malacfarm azonban a környező településeken élők mindennapjait is nagyban befolyásolja.Akikkel beszéltünk, mind világosan kifejtették, hogy sem Csicsait, sem a dánt nem szeretnék ott látni.

 

„Mi lokalpatrioták vagyunk, itt születtünk, a felmenőink is itt éltek és azt szeretnénk, ha a gyerekeink, unokáink is itt tudnának egészséges környezetben élni”

 

– indokolták.

 

Legutóbb az április 21-i testületi ülésen volt napirenden a téma, ahol többen fel is szólaltak a jelenlevők közül. Az erről szóló videó itt megtekinthető (a téma 1:14:20-tól kezdődik):

 

 

A jövőre várhatóan az újraválasztásáért induló Rabay Anikó polgármester kissé alibista módon úgy fogalmazott, hogy a rossz és a kisebbik rossz között fog eldőlni a helyiek sorsa. A valóság azonban az, hogy egyáltalán nincs veszve még minden. Kérdés, hogy egy esetleges sertésfarm beindítása milyen hatással lesz a jövő évi önkormányzati választások kürti eredményére, így a polgármester jövőjére is. A helyi lakosságnak, környékbeli aktivistáknak több lehetőség is van a kezükben.

 

A Csicsai Gáborral készült interjúnk:

 

Milyen kapcsolatban áll a befektetőként megjelenő dánokkal?

 

Kizárólag üzleti kapcsolatban vagyunk azzal, hogy a dánoktól bérlem a telepet.  A kapcsolatom annyi, hogy elmentem utánunk, mert tudtam, hogy Sósszigeten van egy általuk nem használt karantén állomás, amit úgy ítéltem meg, hogy megfelelő lehet istállónak.

 

A helyiek szerint ön a strómanjuk.

 

Én nem vagyok nyelvész, de ezt vissza kell utasítanom.

 

Pedig a jelek erre utalnak.

 

Milyen jelek?

 

Az építési engedélyhez beadott tervdokumentációban konkrétan a PD Kútniky szerepel az egész projekt invesztoraként, befektetőjeként.

 

(szerk. megj. Csicsai itt félbeszakíttatta az interjút, elkérte az erről szóló írásos bizonyítékot, majd ezt követően folytattuk).

 

Ez nem az én hibám. A projektáns követte el a hibát, aki korábban a dánok projektét is írta. Egy létező projektet adott el nekem, és benne hagyta őket invesztorként.

 

Csicsai Gábor (Szövetség, Most-Híd) és a dán összefonódását bizonyító hivatalos dokumentáció. melyet maga Csicsai adott be az építkezési engedély beadásához. Kép: Körkép.sk

 

Tehát nem a strómanjuk?

 

A pénzt ne oldjuk. A dánoknak ehhez semmi közük. Felesleges túlértékelni olyan dolgokat, amik nem úgy vannak.

 

Ön szerint politikailag mennyire segíti a Szövetség térnyerését a választók körében az ilyen ügy?

 

Ez annyira tendenciózusos kérdés, hogy ilyen alapon minden egyes befektetést meg lehetne kérdőjelezni.

 

A sertésfarm környezetre gyakorolt káros hatása mennyiben foglalkoztatja?

 

Ez úgy, ahogy van, hülyeség.  Annyira elterjedt, hogy bárki, aki sertéstelepet akar létesíteni, abban a pillanatban megjelennek a környezetvédők. Az egy élő farm, ahol egyszerre 400 nagy állat egységig lehet állatokat tartani. Az én esetemben 230 nagy állat egységről beszélünk.

 

A sósszigetekiek túszai a jelenlegi helyzetnek. Kép: Körkép.sk

 

Csakhogy ez éves szinten 40-67 ezer sertést jelent. Nem ön lakik ott.

 

Ez megtévesztő kérdés. Egy nagy állategység 500 kiló élősúlynak felel meg. Legyen az malac, hízó vagy anyadisznó. A napi ürülék és pisi termelésük mindenkinek egyforma. Tehát napi 230 nagy állategység. Nem több, nem kevesebb. Nem lesz bűz, olyan technológiák lesznek.

 

Látva a helyiek ellenállását, ragaszkodik ehhez a projekthez?

 

Amennyiben a helyiek nem akarják, úgy természetesen elállok a projekttől. Én nem kötöm az ebet a karóhoz. Ha így áll a helyzet, megyünk tovább, keresünk egy következő helyszínt. Itt az volt az előny, hogy készen állt minden. Valamiben meg kell keresni a pénzt.

 

A testület ma 17.00 órakor tartja következő ülését, melyen várhatóan ismét szó lesz a sertéstelepről.

 

A témával várhatóan még foglakozunk.

 

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 44 olvasónak tetszik ez a cikk.