Levente, Irén
  • HUF: 402.74
  • USD: 1.06
  • 22 °C
  • 36 °C

Hirdetés (X)

Mindennapjaink

Nyugdíjasotthon nyílt Losoncon – Képekkel

Losonc egykori, ikonikus helyszínén, a helyi fürdőben megnyílt a város harmadik nyugdíjas otthona

Nyitókép: Körkép.sk

 

Losonc egykori, ikonikus helyszínén, a helyi fürdőben megnyílt a város harmadik nyugdíjas otthona, amely 40 szépkorúnak tud magas szintű teljes ellátást biztosítani. A magántulajdonban lévő intézmény befejezéséhez a vállalkozás a magyarországi  külhoni gazdaságfejlesztési programból kapott 800 ezer eurós támogatást.

 

 

Az akkor már évtizedek óta elhanyagolt épületet és a hozzá tartozó területet 2007-ben vásárolta meg Princz József építészeti vállalkozása, a losonci  COSTRUO kft. Az épület kihasználására két lehetőség merült fel. Az egyik,  hogy a helyszín majd két évszázados hagyományaira építve szállodát építenek fel. A másik, hogy azt a régióban jelentős hiánynak számító nyugdíjas otthonnak alakítják át. A gazdasági és vállalkozói megfontolások elemzései után az utóbbi mellett döntöttek.

 

 

A tervek elkészítése, az engedélyek biztosítása után az épület felújításának első szakasza 2018-ban elkészült, de akkor a befejezéshez szükséges, közel 1 millió  eurót nem tudták biztosítani. Ebben segített a magyarországi gazdaságfejlesztési program, melyhez sikeresen pályáztak.

 

Ennek köszönhetően 2021-ben sikerült befejezni az épületet, melyben így 27 akadálymentesített (16 egy-, 9 két- és 2 háromágyas) szoba, közösségi helységek, modern konyha, wellness részleg, szauna, televíziós és internetes hálózat stb. áll a munkatársak és nyugdíjasok rendelkezésére.

 

 

 

Az első emeleten két saját fürdőszobával ellátott, elkülönítésre szolgáló szoba is elkészült. Az otthon lakóinak 20 tagú személyzet áll a rendelkezésére.

 

 

Jelenleg a főépület irodaház építésén és az otthon környezetének rendezésén dolgoznak. Az épület előtti területen lócák és pihenőhelyek, két fedett pavilon áll lakók rendelkezésére, amihez év végére egy nagyobb területű, sportolásra is alkalmas terület is elkészül.

 

 

A város határában, az erdőben lévő helyszín teljes nyugalmat biztosít az itt lakóknak. Az épülethez vezető fürdői utat a múlt évben újították fel. Nagy forgalomtól azonban nem kell tartani. Az út  folytatása a Koháry völgybe, majd onnan Jelsőcre vezet, de azt csak az erdészet munkatársai ill. engedéllyel rendelkező autósok használhatják. Ezt az útszakaszt több helyen sorompók védik az illetéktelenül érkező autósok elől.

 

 

Mint azt Princz József elmondta, folynak az egyeztetések arról, hogy az eddig a losonci labdarúgó stadionig járó városi autóbuszok napi egy-két alkalommal kimenjenek az onnan körülbelül 1 km-re lévő Losonci Fürdőbe. De felvetődött az is, hogy az alkalmazottak és az otthon lakói igényeinek megfelelően a  közlekedést  kisbusszal oldják meg. A város részéről megvan az együttműködés igénye.

 

Princz József

 

A nyugdíjasotthon lakói teljes ellátást kapnak, kezdve az étkezéstől, a ruhák tisztításán keresztül egészen az orvosi szolgáltatásokig. A helyszín közvetlen szomszédságában több jelzett turista útvonal halad. A gyalogosan és kerékpáron is járható erdei utakon a már említett Koháry völgy mellett kényelmesen el lehet jutni pl. a Szőlőhegyhez,  a Ladói víztározóhoz,  az innen távolabb lévő községekbe, Jelsőcre, Panyidarócba, ill. Gácsra vagy Libercsére , s természetsen a  jóval közelebbi Losonci Városligetbe és a város központjába is.

 

 

A megnyitón a vállalkozás munkatársai, a nyugdíjas otthon személyzete és a meghívott vendégek mellett megjelent Alexandra Pivková, Losonc polgármesterasszonya, Ondrej Lunter, a Besztercebányai Kerület önkormányzatának alelnöke, Csúsz Péter és Agócs Attila megyei képviselők és sokan mások.

 

 

Ondrej Lunter megköszönte, hogy a tulajdonosok ilyen nagy kockázatú, jelentős beruházást igénylő vállalkozásba fogtak. Hangsúlyozva, hogy ez a döntés olyan embert igényel, aki valóban hisz az ilyen nemes gondolatban. Elmondta azt is, hogy Szlovákiában nagy hiány van az időseket szolgáló intézményekből, országos szinten körülbelül 10 ezer nyugdíjas vár erre. A demográfiai mutatók arra utalnak, hogy ez a létszám belátható időn belül a duplájára fog növekedni. Ennek tudatában csak örülni tud minden olyan kezdeményezésnek, legyen az magán vagy állami, amely segíti ezen jelentős probléma megoldását.

Ondrej Lunter

Hasonló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel Alexandra Pivková is.

 

Örömem van abban, hogy oly sok év után elkészült a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmény, amely valamennyi lakosunk számára teret ad a teljeskörű szolgáltatásra, ami ma nagyon szükséges … Valamennyien azzal küzdünk, hogy a régiónkban a demográfia görbe negatív irányba halad a szépkorúak, az idős emberek irányába, ami megmutatkozik a szociális szolgáltatások nyújtása terén is

 

– hangsúlyozta. Megemlítve, hogy a városban ez a harmadik ilyen jellegű intézmény. Az egyik a Tugári téren, a másik pedig az Irtványosi lakótelepen működik, mely intézményekbe csak több hónapos/éves várakozás után lehet bejutni.

 

Alexandra Pivková

 

A helyszín múltját  az építkezés egész folyamatát végigkísérő Csúsz Péter foglalta össze, aki a szalag átvágása után a pohárköszöntőt is elmondta. Az épület belsejét, helyiségeit, berendezését az intézmény igazgatója, Fekete Tamás mutatta be.

 

Csúsz Péter

A Visszaemlékezések szerint a losonci fürdőt 1818-ban nyitották meg.

 

„Losoncznak délnyugatra, a’ városon kívűl, a’ városi erdő felé, a’ városból végig egy fasorozat közöt elnyúló sétányon mindenütt a’ losonctugári folyó mellett szép kerteket szemlélve, a’ polgári kórház és pakfon gyár között elhaladva, szép térséget látva, keletnek nyúló hegy lánczot, délkeletnek a’ gácsi várat szemlélve, kertek között sétál ki az ember a’ város erdejében épült Fürdőbe. Ezen fördöi helyiség igen kies helyen áll. Holnem csak a’ lsoonczi lakosok, hanem a’ videkbeliek is szoktak fördeni és mulatni.

 

 

A’ losonczi tanulok minden évben a’ városi erdőben, a’ fördő közelében majalist tartanak, zene mellett, vigadnak, táncolnak, énekelnek, ’s több illyen mulatságot élveznek”

 

olvashatjuk a közkedvelt helyszín hangulatos leírását Pesty Frigyes 1864-ben készült felmérésében, amely akkor már közel 50 éve szolgálta a losonciakat.

 

A Losontzi víz hasonlít a’ Rónyai ferdő vizhez; ezen okból Losontz városa 1818. eszt. ferdő helyet építetett itten, melly közel lévén a’ városhoz, erősítő ferdül nagyon használtatik“

 

írta róla monográfiájában  Mocsáry Antal.

 

 

Az ideérkezők meleg vizű, vasas, gyógyhatású kádfürdőkben pihenhették ki a fáradalmaikat. Közkedvelt helye volt a baráti találkozóknak, majálisoknak és juniálisoknak. A helyszín, a vendéglő környezetében több villát felépítettek, az elsőt 1888-ban, másodikat 1889-ben Sántha Zsigmond építette fel, amelynek az „Otthon” nevet adta.

 

A történelmi visszaemlékezések szerint 1849 augusztusában itt tartózkodtak azok a gerillák, akik megölték a városba érkezett orosz katonákat és a tisztet – kiváltva ezzel az orosz sereg haragját és következményként a város  teljes elpusztítását.

 

 

A „Fürdői út” 1933-ban kapott villamos kivilágítást. Ehhez a fürdő bérlője, a Gőz­malom, a losonci erdő vadászati jogbérlője, a Városi Gazdasági Hivatal és kedvezményes árszámításával a Stredo Villanytelep járult hozzá. Ebben az időszakban még volt itt néhány kád és egy közös medence is, de ezen szolgáltatásokat már alig vették igénybe.

 

A losonci közönség főleg vasárnap és ünnepnap látogatott ide. Itt rendezték meg az iskolák és egyesületek szabadtéri mulatságait. Az 1960-es években a környező erdőben számos, lócákkal ellátott sétányt alakítottak ki, amelyeket a terület közművesítésével egyidőben tettek tönkre. A régi épület átalakításával ekkor készült el a már szállodai résszel is ellátott épület, és 3 kisebb faház is.

 

A helyszínt ezt követően főleg az iskolák és úttörőtáborok vették igénybe. Az épület mellett egy kis golfpályát is létrehoztak, a szép gesztenyefasor alatt pedig tánchely is volt. A helyszín azonban már jóval az 1989-es változások előtt veszített a népszerűségéből, amit a változások utáni elhagyatottsága csak fokozott.

 

 

A Koháry-völgybe vezető útszakaszt erdélyi menekültek és egyetemi munkaszolgálatosok közreműködésével 1942-ben építették ki.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket