Nyitókép: Körkép.sk
2022. május 15-én arra a történelmi értékű emberemelő tettre emlékezünk, amikor éppen 80 évvel ezelőtt gróf Esterházy János egyedüliként nemet mondott a zsidótörvényre. Ennek tiszteletére a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban nagyszabású ünnepségre került sor, az Esterházy Akadémia, valamint a Felvidéki Értékőrzők társszervezésében. Az ünnepségen emléktáblát avattak, melynek leleplezése és megáldása május 13-án történt. Az iskolaközpont főépületének előterében elhelyezett, gróf Esterházy Jánost ábrázoló dombormű Turi Török Tibor szobrászművész alkotása és ajándéka.
A főépület előtt rendezett ünnepségen köszöntőt mondott Madarász Róbert a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója, amelyben így emlékezett:
„Sokat köszönhetünk Esterházy Jánosnak. Kiállt a kisebbségi magyarok nyelvi, kulturális és gazdasági jogaiért, de az első Bécsi döntést követően a magyar kormánytól a szlovák lakosság törvényeinek betartását is megkövetelte, a visszacsatolt területeken. 1942. május 15-én a Szlovák Parlament tagjaként nemet mondott a zsidóság kitelepítéséről szóló 68-as alkotmánytörvényre, ami rendkívül bátor cselekedet volt. Erre, az éppen 80 éve kimondott nemre is emlékezünk ma. Igazi keresztény politikusként a politikai programja az elnyomottak megsegítése volt. Zsidókat bújtatott, menekülteket fogadott be. Háborúellenes megnyilvánulásai miatt támadta a szélsőjobb, később pedig a kommunista diktatúrával is összeütközésbe került.
Evilági mércével mérve élete talán értelmetlennek tűnik, lehetősége lett volna ugyanis elmenekülni, de bátran szembenézett a sorsával, s vállalta azt. Szó szerint élte meg az evangélium szavait. Aki követni akar, tagadja nem önmagát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét, megtalálja azt”
Molnár Imre történész, Esterházy-kutató ünnepi beszédében Esterházy János emberi értékeket és életeket védő, krisztuskövető tevékenysége mellett a gyermekek, a diákság napjainkra is érvényes nevelési útmutatásait emelte ki:
„Esterházy Jánosnak … köszönhető, hogy a Bencés- és a Premontrei rendet nem tudták megszüntetni, és elvenni magyar jellegét a két háború között. Hites Kristóf, a komáromi Bencés gimnázium tanára úgy beszélt Esterházy Jánosról, mint a munkatársunkról, aki szinte állandóan a komáromi bencésekkel konzultálta meg az egyes lépéseket, amiket tenni akart. Nyilvánvaló, hogy szívügye volt az ifjúság, a gyermeknevelés, a pedagógia is. Egyik beszédéből hadd idézzem szavait: A magyar gyermekkel születése pillanatától foglalkoznunk kell. A magyar gyermeknek éreznie, tudnia kell, hogy őrködnek felette, hogy gondját viselik. Mert a mi jövőnk a mi gyermekeink, ifjaink … ezeket még nem vehette el tőlünk a mostoha sors, de vigyázzunk, hogy ez a féltett kincsünk ne menjen veszendőbe. … Ezer polip nyújtja feléjük karjait, hogy megrontsa keresztény- és nemzeti gondolaton épülő lelkivilágukat. Ezért legyen a szülő és a pedagógus az első, s a leglelkiismeretesebb őrtálló, aki tudja, hogy állandó vigyázzállásban kell őrködnie.
Ezt a harmincas évek közepén mondja Esterházy János, és szinte ma is ugyanígy elmondhatná bármelyik pedagógus-nagygyűlésen. Számára az iskola elsősorban az értékmegőrzés helye volt.
Esterházy János „nem érdemelte meg” a kommunista amnesztiát … ő tudta kicsoda, tudta, hová tartozik, tudta, hol vannak a gyökerei, melyik földbe gyökeredzik az ő élete, küldetése, és Istentől kapott hivatása. Nem tudták megfosztani keresztény hitétől, emberi méltóságától, magyarságától, Jézust követő istengyermeki mivoltától.”
A tartalmas emlékbeszédeket az iskola tanulóinak felemelő kultúrműsora egészítette ki. A Turi Török Tibor szobrászművész által készített domborművet Kiss Róbert kanonok, komáromi esperes-plébános szentelte fel.
Az emléktábla leleplezését és felszentelését követően emlékfa ültetésére került sor a Marianum Egyházi Iskolaközpont udvarán, mely jelen esetben egy kislevelű hárs. A kislevelű hárs levelei szív alakúak, amely a krisztusi szeretetet jelképezi, s jelen esetben gróf Esterházy János a végletekig kitartó krisztusi szeretetét. A fa virágából gyógytea készíthető, és a nagylevelű hárssal együtt nagyon fontos mézelő növény, mely a szellemi értékeket hordozó jelkép mellett testében is táplálja az emberiséget.
Az ünnepség további részében a jelenlévők az iskola folyosóján egy tartalmas, szépen elrendezett kiállítást tekinthettek meg, Esterházy János életéből, melyet a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség készített elő. Ezt követően ünnepi szentmisére került sor a Szent András bazilikában.
A gróf Esterházy János tiszteletére rendezett emlékünnepség annak szellemiségéhez méltó és felemelő volt.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
