Enyhül-e a feszültség a képviselő-testületi üléseken a következő négy évben Rimaszombatban? – Beszélgetés Jaroslav Bagačka polgármesterjelölttel

 Nyitókép: Archív

A rimaszombati városvezetés munkáját az elmúlt időszakban konfliktusok sorozata jellemezte. A feszültség, amely Jozef Šimko regnáló polgármester és a képviselők egy csoportja (Merjünk gyorsítani frakció) között fennállt, nagymértékben rányomta bélyegét a város fejlődésére. Hoznak-e újat e téren az október végi választások a városnak? Visszatérhet-e az az állapot, amely biztosítja a fejlődés alapvető feltételeit, és lesznek-e annyira bölcsek Rimaszombat választói, hogy a legmegfelelőbb jelöltet választják polgármesternek?

A járási székhelyen hat polgármesterjelölt indul a választásokon, egyikük Jaroslav Bagačka. A Körkép.sk vele készített beszélgetést, amelyből képet kaphat az olvasó arról, hogy egy korrekt, tapasztalt, ambíciókkal teli jelöltről van szó, aki képes lehet teljesíteni az új polgármesterrel szemben állított feltételeket.

Polgármesterjelölt úr, beszélne nekünk önmagáról?

   

61 éves pedagógus vagyok. Gyerekkoromtól fogva Rimaszombatban élek, itt tanítok a szakközépiskolában. Nős vagyok, két gyerekünk van.

Mi késztette arra, hogy induljon a polgármester-választáson?

A közügyekbe, politikába a rendszerváltáskor kerültem. Aktívan részt vettem a rendszerváltó Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom munkájában, amire szívesen emlékszem vissza. Emlékszem, mennyire szívvel-lélekkel végeztük a dolgunkat, reménykedtünk a szebb jövőben, sajnos ez mára kicsit elferdült. Nem mindent így gondoltunk akkor.

Mérsékelt, konzervatív embernek tartom magam, ami talán abból ered, hogy 26 évig aktívan dolgoztam az evangélikus egyházban, ahol magas világi tisztségeket töltöttem be. Később a város közügyeibe cseppentem bele, a három utóbbi választási időszak alatt képviselő voltam. Itt erősödött meg bennem a gondolat, hogy a város fejlesztése érdekében cselekednem kell. Állandóan csak azt láttam, hogy nem lehet ezt, hogy nem lehet azt csinálni. Sokakat ez az állapot eltaszít a cselekvéstől, nálam pont a fordítottját váltotta ki. Azt, hogy itt cselekedni kell a gyerekeink jövője érdekében. Ez késztetett arra, hogy vállaljam a jelöltséget annak minden kellemetlenségével együtt.

Mik a főbb prioritásai, mire helyezi a hangsúlyt, ha polgármesterré választják?

A fentiekből adódóan is első helyen van nálam a nyugodt munkakörülmények biztosítása a város vezetésében, a képviselő-testületben és a városi hivatalban. Legfontosabbnak látom a jó viszony kialakítását a képviselő-testülettel. Véleményem szerint ehhez nem kell sokat tenni, csupán el kell ismerni a képviselők törvényadta jogát a választóik méltó képviseletéhez. Meg kell őket hallgatni, meg kell nekik is adni az őket megillető tiszteletet.

Polgármesterként tudatosítanom kell, hogy őket is a polgárok választották, így teljes mértékben a lakosság érdekeit szolgálják. Úgy gondolom, ha ezt sikerül elérni, akkor nyugalom lesz a testületi üléseken is és hatékonyan dolgozhatunk együtt a választók érdekében. Ma tisztán látom, hogy a városnak erre van  a legégetőbb szüksége.

Mit lát még fontosnak?

Fő helyen áll a város gazdasági fejlődésének a fontossága. Közismert, hogy a munkanélküliségi rátánk 20 százalék körül mozog, legrosszabb az országban, ebből adódóan jellemző a fiatalok elvándorlása a városból. Ezen elsősorban új munkahelyek teremtésével segíthetünk. Igyekezni fogok a vállalkozókat motiválni a munkahelyteremtésben, segíteni beruházókat hozni az új ipari parkba. De talán a legfontosabb, hogy a város vezetése bekapcsolódjon azokba a fejlesztési programokba, amelyeket a kormány, a fejlesztési minisztérium és a megye a közelmúltban jóváhagyott számunkra.

Melyek ezek a programok?

Elsősorban az alulról építkező, a megye által jóváhagyott Integrált Területfejlesztési Stratégia programjára gondolok, amelynek keretén belül lehetőségünk van beleszólni a területfejlesztésbe olyan területeken, amelyek számunkra létfontosságúak. Ilyen például a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése a város bevonásával.

Nagyon fontos program a járás új Fejlesztési Terve, amely a legelmaradottabb járások fejlesztéséről szóló törvény szerint több mint 5 millió eurót szán a járásunknak. Itt már folyamatban van az első kiírás is, ne maradjunk ki belőle. További, de talán számunkra legfontosabb program, a Fenntartható Városi Fejlesztés programja, amely városunk központi jellegére épít.

A Rima északi településeivel karöltve van kialakítva egy 40 ezer ember által lakott területen, amely jobb fejlődésre hivatott a következő 5 évben. A jóváhagyott program, mely szerint a fejlesztési bizottság elnöke Rimaszombat mindenkori polgármestere, itt is több millió eurós fejlesztéssel számol.

Tapasztalatom szerint a jelenlegi polgármester ezekhez a programokhoz eléggé közömbösen állt hozzá, ezen szeretnék mindenképpen változtatni. Nagy lehetőséget látok bennük, ahogy nagy lehetőséget látok az egyéb uniós pénzek nagyobb arányú felhasználásában is. Csak összehasonlításként említem meg, hogy míg a város sikeressége e téren 40 százalék körül van, nálunk a középiskolán ez az arány 80 százalékos.

Egyéb téren milyen fejlesztési területeket tud még kiemelni?

Fontosnak tartom Kurinc színvonalas befejezését. Ezen a téren jogosnak érzem a Merjünk gyorsítani képviselőcsoport javaslatát, hogy a befejezés készüljön egy építészeti tanulmány alapján, amely talán a legobjektívebben oldaná meg a kérdést. Megfontolásra érdemesnek tartom azt is, hogy a komplexum működtetését szezonálisról egész évi jellegűvé változtassuk.

Nem kevésbé fontos a város lakásépítési programja, amely tulajdonképpen 12 év óta szünetel. Csak a sok vita van volt körülötte, de ahogy a csehek mondják „Skutek utekl”. Én egyértelműen preferálom az internátus átépítését is jobb színvonalú lakásokká. Elndítanám a szabadkai családiház-építési programot (IBV) és segíteném új lakások építését más helyeken is a városban.

Térjünk rá át a nemzetiségi problémákra. Ezekre hogyan tekint polgármesterjelölt úr?

Tény, hogy Rimaszombat egy nemzetiségileg kevert város, ahol a népszámlálási adatok szerint a lakosság 33 százaléka magyar nemzetiségű. Nemzetiségi kérdésekkel a szakmámból kifolyólag gyakran találkozom, belelátok. Véleményem szerint az ezeréves együttlét az emberek génjeiben van. Sajnos ma sokszor tapasztalni feszültséget e téren. Mintha túl érzékenyek lennénk, könnyen sértődőek és merevek egymás problémái iránt.

Hogy mit tennék például szobor ügyben? Leültetném egy asztalhoz a magyarok és a Matica slovenská vezetőit egy kancsó borral. Biztos vagyok benne, hogy előbbre jutnánk. A magyarok elmennének a szlovákság szobrainak avatására, és a szlovákok sem elleneznék a magyarság által fontosnak ítélt szobrok elhelyezését. Gondolok itt például a Tompa téren elhelyezésre váró Arany János szoborra.

El szeretném mondani, hogy szakközépiskolánkban 60 éve csak szlovák osztályok vannak, ám sok magyar anyanyelvű gyerekkel. Nagyon sokat foglalkozunk ezeknek a gyerekeknek a kétnyelvűségével. Sok szakmai találkozót szervezünk magyarországi rokon iskolákkal, ezek nagy érdeklődésnek örvendenek, sokat tanulunk egymástól. Érdekes dolog, de például észrevettem, hogy a szlovák gyerekek szívesen emlegetik példaként a magyarországiak nemzeti identitását. Tapasztalataim alapján minden területen szorgalmaznám a tolerancia fontosságát, ehhez elsősorban saját példamutatásommal szeretnék hozzájárulni.

Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok a választásokon!

Mede Géza

Képek: a szerző felvételei