Király Zsolt: Hegyétén (Dunaszerdahelyi járás) a falu léte a tét – A helyiek az októberi választásokon nemcsak az új polgármesterről, de saját jövőjükről is döntenek

Nyitókép: Panattoni

A Dunaszerdahelyi járásban található Hegyétén jóval többről szólnak majd az október 29-i helyhatósági választások, mint hogy ki lesz az új polgármester, vagy kik ülnek be a helyi képviselő-testületbe.

A településen két világlátás, két egymástól élesen elkülönülő koncepció, két jövőkép csap össze. A helyi polgárok döntésének súlya így jóval nagyobb: a kérdés annak eldöntése, hogy szeretnék-e, ha a házaik szomszédságában, az ablakaik alatt épülne meg Közép-Európa egyik legnagyobb ipari csarnoka, melyhez fogható méretű nincs is még Szlovákiában.

A Panattoni vállalat egy 50 hektáros, 130 ezer négyzetméternél is nagyobb, negyven focipályánál is terjedelmesebb, majdnem egy kilométer hosszú csarnoka meghaladja a régi településrész, Balázsfa kiterjedését. Egy ilyen csarnok több ezer vendégmunkást jelent, napi 200-nál is több új kamionnal, mely alapvetően változtathatja meg az egyébként csendes, élhető csallóközi település arculatát és jövőjét.

   

A döntés következményei jóval túlmutatnak a négyéves cikluson, melyre a polgármester és az új képviselő-testület mandátumot kap. Hegyétén így a polgármesterjelöltekről szóló döntés egyfajta helyi népszavazás, referendum is egyben. Arról, hogy milyen jövőt képzel el magának a mintegy 1450 főt számláló csallóközi kisközség.

Bokrost anyagi okok is vezérelhetik

A jelenlegi polgármester, Bokros František és csapata a gigászi ipari terület megépítését szorgalmazza. Bokros esetében anyagi okok is közrejátszhatnak, hiszen a Csekes Erika által ipari célokra felkínált zsíros termőfölddel szembeni parcellák, tehát a Panattonival szembeni rész a településvezető, Bokros tulajdona. Bokros 29 éve vezeti Hegyétét, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Egyik kihívója, a szintén független színekben induló Valkai Norbert polgármesterjelölt egész aktivitását, civil tevékenységét a falu jelenlegi arculata megőrzésének szenteli. 8 fős csapatával a Közös Föld Polgári Társulás támogatását élvezve az ipari park, illetve a Panattoni csarnok megépítését ellenzők egyik szószólója. Valkai azt szeretné, ha a befektető más, ideálisabb helyet keresne magának, ahol megfelelő infrastruktúra is van, és nem három község (Dunaszerdahely, Nagyudvarnok, Hegyéte) lakóterülete közé van bezsúfolva, ellehetetlenítve az ott lakók életét.

Az önkormányzati választások Hegyétén így arról is szólnak, hogy melyik polgármesterjelölt kap felhatalmazást a falu lakosságától: az ipari parkot szorgalmazó Bokros, vagy az óriási ipari területet ellenző Valkai.

Nézzük, a két oldal érveit

Bokros František szerint a település komoly bevételhez juthatna az ingatlanadóból, amit helyi fejlesztésekre tudna költeni. Érzelmekre hatva Bokros azzal is próbálta megvezetni a helyieket, hogy ha nem a Panattoni, akkor majd egy 300 házas lakópark létesülhet a területen. A faluban egyesek azt terjesztik, hogy ha az adott területen nem épül meg az ipari park, akkor ott szociális lakások fognak épülni éa Dunaszerdahelyről betelepítik a Karcsai úti „lakosokat.”

A félrevezető állítását azóta sem támasztotta alá semmi, sőt, a Közös Föld megkereste Dunaszerdahely polgármesterét, aki ezt a valótlan állítást határozottan cáfolta. Az ominózus testületi ülésen, ahol 9-ből 7 képviselő támogatta a tervezetet, egy ellenezte, egy pedig tartózkodott, elmondta azt is, hogy ő a garancia arra, hogy Hegyéte ne váljon Dunaszerdahely gyarmatává, az öreg falu lakosai pedig kisebbséggé.

Bokros elhallgatta, pedig jól tudja, hogy bármilyen fejlesztésről a helyi testület dönt. Legyen az lakópark vagy gigacsarnok. Kérdés, hogy ha ellenfele nyer, miért adna zöld utat bármilyen lakóparknak, ha a Panattonit ellenzi.

Kihívója, Valkai Norbert attól tart, hogy a Panattoni vendégmunkásai 5-10 év múlva majd beköltöznek a faluba, szociális lakások, munkásszállók fognak épülni hasonlóan, mint Nyitrán a Jaguár megjelenésével. Az 1450 lelket számláló falu – köztük 250-270 szlovákkal – nemzetiségi összetétele megváltozik. Valkaikék szeretnék megőrizni Hegyétét magyar faluként. Ahol jó élni.

Valkai szerint nem állja meg a helyét Bokros azon állítása sem, hogy óriáscsarnok nélkül nem lesz elég bevétele a falunak fejlesztésekre. Az elmúlt években ugyanis többszázezer euró értékű fejlesztés valósult meg a településen, ami azt mutatja, hogy a falu nincs rászorulva a Panattonira. Épp ellenkezőleg. A Panattoni csak rontaná a helyiek életminőségét.

Hogy Hegyétét máshogy is lehetne vezetni, arról Valkai és csapatának 10 pontos választási programja szól. Az ipari park elutasításán kívül nyitott önkormányzatot, falufejlesztést állami és uniós forrásokból, energiahatékony és innovatív beruházásokat, a nyugdíjasok megbecsülését, a kulturális élet fejlesztését, kápolna és emlékmű építését, a szociálisan hátrányos helyzetű helyiek megsegítését, körforgalom kialakítását, stb. hirdetik.

Hol tart a történet?

Jelenleg az ipari park környezeti hatástanulmánya zajlik. Visszafordíthatatlan döntés az esetleges megépítéséről még semmilyen szinten nem született.

Az ipari parkot ellenzők két éve aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy helyi népszavazáson a lakosok mondhassanak véleményt arról, hogy kérnek-e a Panattoniból vagy sem. Kezdeményezésüket a polgármester leállíttatta azzal, hogy sérülnének a befektető alkotmányos jogai. A helyiek jogai ellenben figyelmen kívül lettek hagyva.

A választás tétje

Egészen október 29-ig, amikor is országszerte egy megyei és önkormányzati választásokat tartunk. Hegyétén így a helyiek egyúttal a meghiúsított népszavazás kérdésére is választ adhatnak. Kérnek-e a Panattoniból vagy sem, szeretnének-e egy óriási ipari zónává válni, vagy inkább megmaradnak hagyományokat tisztelő és megőrző, ugyanakkor ipari park nélküli modern falunak.

A hó végén kiderül, milyen irányt vesz Hegyéte (illetve Nagyudvarnok, valamint közvetve Dunaszerdahely) további fejlődése is. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Király Zsolt