Ajnácskőn is a forradalmat és szabadságharcot méltatták – Képekkel

Nyitókép: Körkép.sk

Az elmúlt hét az ünneplések, emlékezések jegyében telt el a magyarság települései számára a Felvidéken is. 1848. március idusára emlékeztek az emberek, a forradalomra, a márciusi ifjakra, Petőfire. Az ünnepségek jelentőségét emelte, hogy ebben az évben Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük és hát nemutolsósorban emelte az a szomorú tény is, hogy szomszédságunkban értelmetlen testvérháború zajlik. Ennek megdöbbentő felfoghatatlansága rányomta bélyegét az emlékező emberek arcára is.

Ajnácskő Gömör déli részének egyik legjelentősebb községe. A Gortva fölé emelkedő büszke vára és gyönyörű temploma teszi a környék (Medvesalja) vezető településévé, nem hagyva figyelmen kívül azt a tényt, hogy a közelmúltban ideköltözött a Körzeti Munkaügyi Hivatal is.

   

Az ünnepség harangszóval kezdődött. Az emberek a templom melletti kopjafa körül gyülekeztek, amelyet az ünneplés, a koszorúzás céljaira alakítottak ki lelkes emberek. Lelkes, összetartó embereket pedig ma is eleget találni Ajnácskőn. Olyanokat, akik az idősebbektől lassan átveszik a stafétát a magyarságuk ápolásában, de nem felejtik el erre nevelni az ifjabbakat sem. Az ünneplések szervezésének motorja a Csemadok Helyi Szervezete Mikó Alexandra elnök vezetésével, de jelentős segítséget kapnak a község polgármesterétől, önkormányzatától is.

A kultúrműsort a fiatalok tartották, volt benne kedves dal gitárkísérettel Chovan Lilla előadásában, majd Petőfi legismertebb verseit és dalait adta elő hat tanuló nagy átéléssel. A kezükben szorongatott nemzeti színű tulipánjukat felkínálták az ünnepelt hősöknek, majd gyertyát gyújtottak a lelkük üdvéért.

Az ünnepi beszédet Mikó Alexandra tartotta. Kiemelte, hogy 1848. március idusa határkő volt a magyarság történetében. A nemzet felemelte a fejét, megérezte a szabadság kivívásának a lehetőségét. A márciusi ifjak pedig, Petőfi Sándorral az élen, kirobbantották a forradalmat. Miután az általuk megfogalmazott 12 pontot az osztrák udvar nem fogadta el, kezdeményezői lettek a szabadságharcnak, amelyre aztán sor is került.

Mikó Alexandra kitért arra, hogy Petőfi egy szabad Magyarország szabad polgára akart lenni. Sokat tett érte, részt vett a harcokban is, ahol dicsőségesen esett el Segesvárnál. Ezzel példaképet állított, olyat, amely ma is fáklyaként világít a nemzet előtt.

Ezután a Csemadok és a község vezetése elhelyezte az emlékezés koszorúit a kopjafán, majd befejezésként a résztvevők elénekelték a magyar Himnuszt.

 További képek galériánkban.

Mede Géza

képek a szerző felvételei