A komáromi romkápolna útja a „Száz Ima Kápolnája” címig – Képekkel

Nyitókép: Körkép.sk

A komáromi Eötvös utcai toronyházak mögött húzódó zöld területen a 2010-es évek folyamán a panellakók folyamatosan figyelhették, hogyan válik a temetőkerítésen kívül, az akácfák közt megbújva, egy gazdátlan kápolna az idő és a hajléktalanok életviteli formájának martalékául.

Sokakban felmerült a kérdés, vajon hogyan került az egykori temetői kápolna a sírkerten túli területre. A válasz nagyon egyszerű:

   

A zöld terület, amelyen az építmény található, korábban a köztemető részét képezte, és görögkatolikus temetőként szolgált, közvetlenül a római katolikus temető mellett. Ekkor a kápolna még a pravoszláv szerb egyház temetőjének belső területén állt.

1974-ben azonban, amikor Komárom „hetes” lakótelepét kezdték kiépíteni, a sírkert e részét megszüntették, az itt található síremlékeket áthordták a pravoszláv templom (Rác-templom) kertjébe. A kápolnát pedig csupán néhány lelkes műemlékvédőnek sikerült megóvnia a lebontástól. Így azonban gazdátlan maradt, aminek következtében az idő múlása hatványozottan nyomot hagyott rajta, meg hát ugye az ide költözött házfoglalók.

Komárom város vezetése 2019 januárjában hozzáfogott a kápolna felújításához, első lepésként új vasrácsos kaput készíttettek az üresen tátongó ajtónyílásba, mert az eredetire valakinek nagy szüksége volt.

Következő lépésként önkéntesek közreműködésével kitakarították a kápolna belterét, melyet a hajléktalanok elképesztő állapotban hagytak.

A nagytakarítást követően hozzáfogtak a veszélyessé vált, szakadozott tetőszerkezet eltávolításához. Korábbi nyarakon a környező fák a padlástérbe is széthullatták magvaikat, s némelyek itt ki is csíráztak, majd teljesen életre keltek. 

Elképesztően bizarr látványt nyújtott, amint a kápolna portól, avartól, esőtől termőfölddé változott, fedél nélküli csupasz tetejéről vad facsemeték nyújtózkodtak az ég felé.  Természetesen ezeket likvidálni kellett, hiszen nem igazán megfelelő helyen eresztettek gyökeret. 

A további munkálatok 2019 júniusában folytatódtak, amikor is az épület teljesen új tetőszerkezetet kapott, majd bevakolták a külső és belső falait, lecsiszolták az ajtórámát képező, és homlokzatot díszítő márvány részeket. Ezt követően került sor a falak lefestésére. Az ősz elejére a kápolna visszanyerte eredeti formáját, mellyel így, megszépülve, változatosságot csempészett a panelházak egyhangúságába.

E kápolna közelében lelt örök nyugalomra az a halhatatlanná vált komáromi gabonakereskedő, akiről Jókai Mór Aranyemberét, Tímár Mihályt formázta meg. Most az ő sírköve is a pravoszláv templom kertjében található, viszont hamvai a kápolna mellett váltak eggyé az anyafölddel. E nem igazán szoros összefüggés miatt kezdték a kápolnát Aranyember-kápolnának nevezni, eléggé megtévesztve a köztudatot.

2019 szeptember végén az épületbe egy reflektort helyeztek, mely az esti-éjszakai közvilágítással egyidőben lép működésbe, és szépen bevilágítja belső terét. Közbeszéd témája volt, hogy a kápolna belterében egy QR-kód lesz olvasható, melynek alkalmazásával az  Aranyemberrel kapcsolatos, YouTube-on közzétett filmet nézhetünk meg. 

Nos, ez az ötlet szerencsére nem valósult meg, hiszen maga az építmény nem hozható összefüggésbe a regénybeli Tímár Mihály, a valóságban Domonkos János családjával, mert a temetkezési helyül szolgáló kápolna egy másik komáromi család tulajdonát képezte.

Persze jó lenne, ha a kápolna mellett egy emlékkövet helyeznének el, tájékoztatóul a hely szellemének jelentőségéről:

„Itt lelt örök nyugalomra az egykori gabonakereskedő, Domonkos János, akiről írófejedelmünk, Jókai Mór legközkedveltebb regényének főhősét, Tímár Mihályt formázta meg.”

A regényhős valódi sírköve szintén a pravoszláv templom kertjébe lett áthelyezve, és jó helyen van az ott. Hamvai azonban valóban a kápolna térségében lettek eggyé az anyafölddel. 

2023 tavaszán az egykor temetkezési helyül szolgáló, kriptát fedő építmény (később a romossá vált kápolna), melyet 2019-ben felújított a városvezetés, végre megtalálta méltó funkcióját. 

 Ryšavý Boldizsár komáromi vállalkozó az imádság helyszínét látta meg az üres térben, s így született meg a „Száz Ima Kápolnája” gondolata. A vállalkozó felkereste a helyi történelmi egyházak képviselőit, és arra kérte őket, hogy mindannyian válasszanak ki 17–17 imát, amelyeket tartós lapokra írva helyeznek majd el a kápolna belső falán. Tehát az ötletgazda a kápolnát az összetartozás helyszínéül álmodta meg, ahol felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki imádkozhat Istenhez gyógyulásért, a gyász feldolgozásáért, vagy amit éppen a lelke diktál.

Az ötlet valóra vált és 2023. március 16-án Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, valamint a történelmi egyházak helyi képviselőinek jelenlétével ünnepélyes keretek között megáldották és átadták a Száz Ima Kápolnáját.

Az ünnepségen a közönség soraiból felszólalt Laky Irén, aki idős édesanyjával volt jelen, s hírül adta, hogy a nagyszülei, Pavlicsek Mária és Pavlicsek Lajos voltak a hajdani temető gondnokai. Ezért biztos forrásból tudja, hogy a jelenleg felavatott kápolna egykoron a Buday család sírkápolnája volt. (A szerző neve a témával kapcsolatosan csupán véletlen egybeesés.) Alatta kripta található, amelynek az építmény hátsó részén volt egy lejárati ajtaja. Laky Irén jelenlévő édesanyja fiatal éveiben személyesen ismerte a család még egyetlen, élő tagját, Buday Ilonát.

Tehát az épületre az Aranyember-kápolna megnevezést csupán a közbeszéd ragasztotta rá, mindössze annyi köze van hozzá, hogy a kápolna közelében lelt örök nyugalomra a fent említett, halhatatlanná vált komáromi gabonakereskedő, a valódi nevén Domonkos János, akiről Jókai Mór Aranyemberét, Tímár Mihályt megformázta.

A Száz Ima Kápolnája most az elcsendesedés helyéül szolgál, és vasrácsos kapuján át bármikor olvasgathatjuk a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista, a görögkatolikus egyház, valamint a zsidó hitközség lelki vezetői által ajánlott imákat.

A kápolna nagyobb ünnepek idején egész napra kitárja kapuit, így volt ez a húsvéti ünnepek idején, a komáromi napok idején, s remélhetőleg így lesz a közelgő pünkösd idején is.

Buday Mária

A képek a szerző felvételei