Jobb, mint a Forma-1

Lóerők százai helyett egyéni emberi teljesítmény. Négy kerék helyett mindössze kettő. Pár órás, pár száz kilométernyi száguldás helyett szerte a világban 21 szakasznyi kemény, 3 500 kilométer egyetlen országban, három hétig, folyamatosan a nyeregben. Ez a Tour de France, a világ legnagyobb kerékpáros körversenye, melynek két szakaszát idén a helyszínen tekintettük meg.

A Tour eddig csak az Eurosporton,  Robert Bakalář kommentálásában jelentett minden évben visszatérő élményt. Ami összehasonlíthatatlan azzal, ha az ember a helyszínen, rajongók ezrei mellett élheti át, amint épp elhúz mellette…

…Alberto Contador,

Lance Armstrong,

   

vagy éppen Andy Schleck.

Idei nyári szabadságunkat az aktív pihenés jegyében a francia és a spanyol Pireneusokban töltöttük, ahol két hegymászás között…

…arra is alkalmunk nyílt, hogy Pamiers és Bagneres de Luchon, ill. Bagneres de Luchon és Pau közötti  hegyi szakaszokat élőben megnézzünk.

Az egyes etapokkal, ill. a különböző technikai érdekességekkel tavalyi írásainkban már bővebben is foglalkoztunk. Élőben azonban minden sokkal jobb, teljesen más. Maga a Tour  szervezésileg nagyon ki van találva, tálalásban felveszi a versenyt a  Forma-1-es száguldó cirkusszal. Eszméletlen, mi folyik a helyszíneken már órákkal a peloton érkezése előtt, minden annak érdekében, hogy mire Contadorék odaérnek,  megfelelő legyen a hangulat.

Az egész útvonalat már órákkal a verseny előtt lezárják, hogy a nézőknek legyen idejük elfoglalni a helyüket, majd minden létező és létezhetetlen formában kezdetét veszi a „beetetés”.

A világszerte hatalmas reklámmal járó, így még hatalmasabb pénzeket fizető szponzorok afféle felvezetésként, óriási felhajtás közepette szó szerint etetik, itatják a népet, elhalmozzák különböző ajándéktárgyakkal, pólókkal, sapkákkal. Mindennel, ami jól mutat, és a közönség közé dobható.

Mindez napról napra, a körverseny teljes ideje alatt. Mire az első kerekesek odaérnek, már valóban tetőfokára hág a hangulat.

Sokan nem restellnek karavánnal  Norvégiából, de akár Ausztráliából ideutazni. Kedvenceik, a verseny, és a versenyt kísérő cirkusz varázsa miatt. Akár évről évre.

Az első szökevények érkeztével helyenként már szinte mozdulni sem lehet a tömegben.

Akinek pedig kedve tartja, az Armstrong team által osztogatott sárga, Livestrong krétával űzheti, hajthatja akár a cseh Roman Kreuzigert 🙂 (a képen a második Liquigas).

Az idei Tour de France-t egyébként nem épp a legsportszerűbbb körülmények között a spanyol Alberto Contador nyerte. E sorok írója ennél, és Armstrong korai „kiszállásán” a végső küzdelmekből kívül csak azt sajnálja jobban, hogy jövőre, a tévé képernyője előtt ülve kénytelen lesz beérni az egyébként zseniális Robert Bakalář szakkommentálásával.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!