A közelmúltban Nagyrőcén értékelték ki az „Év sportolója a régióban” nevű ankétot. Felnőtt kategóriában az év versenyzője Figei Tibor rimaszombati sportoló lett, aki a múlt évben világbajnoki és Európa-bajnoki aranyérmet szerzett a Chanbara nevű japán küzdősportban, a technikai sportok kategóriájában pedig különdíjat kapott.
Sportéletéről, küzdelmes pályafutásáról, sikereiről és kudarcairól kérdeztük.
Magyarul, vagy szlovákul kérdezzem inkább?
Ahogy magának jobb (mosolyog). Magyar vagyok, lehet, hogy egy-két kifejezést szlovákul fogok mondani, de közösen megfejtjük őket.
Hogyan értékeli a Nagyrőcén kapott díjakat?
A díjakat köszönöm, nagyon örülök nekik. A különdíjat különösen nagyra tartom. A múlt évben sportlövészetben országos bajnok lettem sörétes puskában. A különdíjat a tevékenységem méltó értékelésének tartom, úgy érzem, ez volt az i-re a pont ebben a sportágban.
Hogy került kapcsolatba a Chanbarával?
Ez egy küzdősport, két évvel ezelőtt, 2015-ben találkoztam vele először. Azelőtt kilenc évig az Eskrima nevű koreai önvédelmi sportot gyakoroltam, ami nagyon hasonlít a Chanbarához. Mindenféle kézbe eső, kézbe illő eszközökkel gyakorolják. Úgy éreztem, hogy az itt kifejlesztett képességeim, mint az összpontosítás, a gyors reagálás, a kitartás, a küzdőképesség, alkalmassá tesz átváltani a Chanbarára.
Ezt a sportágat Miro Bitala barátom hozta be a rimaszombati Falcon nevű taekwondó klubba, ami 2003 óta létezik. Ő volt az első edzőm. Később átvett Boris Lieskovsky, akinek nagyon sokat köszönhetek. Ő lett az edzőm, fantáziát láttam a dologban, edzettem keményen. Éreztem, hogy ebben a sportban van számomra lehetőség.
Akkoriban változott az életem is. Új munkahelyemen, a tornaljai szakközépiskolában az igazgatónő nagyon megértően állt hozzá sportolói tevékenységemhez, ezáltal könnyebb lett minden. Ezt a hozzáállását ma is köszönöm. Válogatott lettem, kikerültem Párizsba az Európa-bajnokságra.
Az milyen volt?
Olasz, francia ellenfeleket kaptam, akik a legjobbak. Másrészt szerencsém is volt, mert olyan kardot kaptam, ami nagyon ült. A teljesítményre koncentrálva körről-körre feljebb kerültem, nyertem. Aztán sikerült még egy bronzérmet is szereznem.
Röviddel ezután az edzőm, Boris Lieskovsky kivitt egy nemzetközi Chanbara tornára Olaszországba, Salernóba. No, itt sokat tanultam. A versenyszámok keveredtek, az ellenfelek között volt több fekete-öves olasz válogatott is. Örültem nagyon, amikor az egyik versenyszámban bekerültem a döntőbe és ezüstérmes lettem.
Ezután jött a világbajnokság?
A világbajnokság Tokióban volt, novemberben. Japán a Chambara hazája, nem volt mindegy. Tudtam, hogy nehéz lesz, de úgy éreztem, van remény, hiszen június óta nagyon keményen edzettem egyénileg is. A célom az volt, hogy a lehetséges hat körből eljussak a negyedikig.
Az ellenfeleim15-től 45 éves korig voltak, konkrétan három 15-17 éves fiú, és két felnőtt. Rosszul kezdtem. Eltelt egy kis idő, míg tudatosítottam, hogy nem szabad a fiúkat lebecsülnöm, mert nagyon ügyesek. Egy esetben óvást is kellett emelnem, amit szerencsére a bíró elismert. Ezután már nagyobb fokozatba kapcsoltam, és nyertem.
Hogyan élte meg a „dicsőséget”?
Pár nap bizony eltelt, amíg tudatosítottam, hogy ez nem kis dolog. A rimaszombati városházán a polgármester és 100-150 ember fogadott. Nagyon megható volt. Ezt is csak megköszönni tudom. Tulajdonképpen akkor tudatosítottam a felelősségemet a jövőt illetően. Ezek az emberek bizony elvárják tőlem a teljesítményt a későbbiekben is.
Lehet ezt győzni?
A környezetem, főleg a szüleim és a feleségem, nagyon sokat segít, nagyon sokat köszönhetek nekik. A feleségemnek a legnehezebb, hiszen gyerekünk is van. Nagyon sokat vagyok távol, háľ istennek megértő. De nem egyszerű. Be kell osztanom az időmet, oda kell figyelnem az egészségemre is, hiszen már 35 éves vagyok. Bírom még, de talán már kicsit visszaveszek a tempóból. Főleg a Chanbarára szeretnék összpontosítani, szeretném a pályafutásomat 40 évesen fekete-övesként befejezni.
Gondolom, hogy a szponzorok is elégedettek a teljesítményével.
Igen, elégedettek, ezt folyton elmondják. Vállalkozók, akik ma már a barátaim. Elmondhatom, hogy egy csapat vagyunk, sokat segítenek. Hogy vannak-e speciális kéréseik? Nem mondhatom. Azt, hogy kitegyem a logót, vagy megköszönjem nekik a segítséget, azt természetesnek veszik ők is, én is.
Mik a legközelebbi tervei?
Idén világméretű torna lesz Lengyelországban, év végén pedig Európa-bajnokság Olaszországban. Ezeken szeretnék részt venni. Szeretnék kivinni három gyereket is a „neveltjeim” közül a Falcon klubból. Nagyon tehetségesek. A fiataloké a jövő.
Mede Géza
Képek: Figei Tibor archívuma
Megosztás:
Címkék: Boris Lieskovsky Chanbara Eskrima Falcon taekwondó klub Figei Tibor Főoldal küzdősport Mede Géza Miro Bitala nagyrőce tornaljai szakközépiskola
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
