A Körképen az idei szezonban kiemelt figyelmet szentelünk a DAC-nak (és készülünk egy igazi meglepetéssel is.) Az új tulajdonossal, az épülő Arénával, és főleg László Csaba érkezésével, valamint a DAC tábor odaadásának köszönhetően végre igazi fociőrület tombol Dunaszerdahelyen.

 

Nagy Krisztián a DAC sajtófőnöke, a csapat fontos háttérembere. Ritkán ad interjút, a Körkép esetében azonban kivételt tett.  Interjúnk egy igazi bennfentessel a csapat körüli miliőről, múltról, jelenről és jövőről.

 

Hogyan éli meg sajtófőnökként ezt a futballeufóriát?

 

 hirdetes_300x300  

Hatalmas öröm, ami itt történik az utolsó hónapokban. Mindenkinek a várakozásait magasan fölülmúlta mindaz, ami most itt kialakult. Általában egy szezonban a nézettség elér egy csúcsot, aztán a vége felé egyre lejjebb megy. Nálunk pont fordítva van, az utolsó hazai meccs is teltházas volt. Azután, hogy ősszel sok körülmény közrejátszásával, – főleg, hogy nem itthon játszottunk – elég lent volt a csapat, és onnan eljutott oda, ahol most van, az szinte hihetetlennek tűnik. Ha belegondolunk, hogy mekkora erőt adott a csapatnak a stadion és a nézősereg, az egy hatalmas dolog. Nagyon hálás vagyok, hogy naponta a részese lehetek ennek belülről.

 

Mióta van a DAC kötelékében?

 

Hivatalosan 2014 augusztusától. De már előtte, tavasszal, amikor az új tulajdonos alatt a bennmaradásért küzdöttünk, is külsősként segítettem a klubot. Azt azért hozzá kell tennem, hogy gyermekkorom óta a DAC–cal kelek, és a DAC–cal fekszem. Ahogy egy régi szurkolói molinón állt: „A mi szerződésünk egy életre szól”.

 

Mi pontosan a munkaköre?

 

Elsősorban, mint sajtófőnök a klubból kimenő információért vagyok felelős, tehát a honlap, a közösségi oldalak, a Híradó szerkesztése, ezen kívül a meccsnapokon dolgozó stáb koordinálása, a sajtótájékoztatók vezetése, de millió más feladat is van. A sajtóakkreditációktól kezdve a DAC–karácsony moderálásáig nagyon sok minden van benne.

 

Változott valami a csapat körül az idei rendkívül sikeres szezonban?

 

[stw]

 

Először is, egy elképesztően szép stadionban játszunk, és hihetetlenül jó közönség előtt. Ez plusz erőt és hatalmas löketet adott a csapatnak. Ugyanez oda vissza érvényes, mert a szurkolókat is vonzza, hogy sikeres a csapat és jól megy neki. A legnagyobb pozitívum ez a hihetetlen miliő, ami itt kialakult. A bajnokságot veretlenül zárjuk hazai pályán ebben az Arénában.

 

 

Az előző években a szezon végére általában elfogyott a csapat. Sérülések, eltiltások tizedelték. Most tavasszal ez szerencsére elkerült bennünket. Egy-két sérült azért van, sajnos, de elég stabilan tud játszani a csapat. A harmadik, amit mindenképp meg kell említeni, László Csaba személye, aki hatalmas tudással érkezett, és az, amit adott a csapatnak, meg is látszott az eredményeken. Az, amit a pályán látunk, az a mindennapi kemény munka eredménye, és aki ezt a kemény munkát irányítja, az László Csaba.

 

A sikerszériának vannak előnyei, de egyfajta elvárásokat is megfogalmaz. Sajtófőnökként mi most a legkönnyebb és mi a legnehezebb feladat egy ilyen sorozatban?

 

Én mindig, akárhogy is ment a csapatnak, teljes odaadással és alázattal próbáltam tenni a dolgomat. Ami talán változott, hogy amikor jól megy a csapatnak, nagyobb tűzzel tud az ember dolgozni. Nagy kihívás volt az új stadion, a sajtó szempontjából megváltozott feltételek. Teljesen más minden ilyen értelemben, de beleszoktunk azt hiszem, és jól érezzük magunkat.

 

Persze, a csapat idei jó szereplése jobban vonzza a sajtót is. Érezhetően nagyobb az érdeklődés irántunk, főleg Magyarországról érkezik egyre több akkreditációs igény. Mondok egy példát. A Slovan elleni rangadóra egy átlagos meccsre érkező kérvények többszörösét kaptuk. De amikor Šafranko a ráadásban befejelte, minden fáradozás feledésben merült, és maradt az eufória…

 

 

Két forduló van még hátra. A kiesőjelölt gárdából László Csaba érkezésével az európai kupaszereplés reménye is felcsillant. De mi várható a szezon után? Rövid, közép, vagy hosszútávon tervez a vezetés?

 

Remélem, hogy nemcsak belülről, de kívülről is látszik, hogy világos elképzelése van a klubvezetésnek. Tudatos munka zajlik. Amellett, hogy készül a stadion, nem szabad elfelejteni, hogy egy hatalmas akadémia is épül, ami szintén óriási befektetés és egyedülálló szlovákiai, de közép-európai szinten is. Ez bizonyítja azt, hogy itt nem meccsről-meccsre gondolkodik a vezetőség, hanem hosszú távon, sok évre. Nagyon konkrét elképzeléssel rendelkező tulajdonosa van a DAC-nak.

 

Milyen László Csaba mellett dolgozni? A köztudatba szó szerint berobbant az első sajtótájékoztatói egyikén (link). Ön ott volt, látta a reakciókat. Ott van mellette hétről –hétre. Milyen vele dolgozni?

 

Először is megtisztelő, hogy napi szinten kapcsolatban lehetek vele. Tényleg egy olyan személyiség jött ide, aki már letette a névjegyét külföldön is. Saját szempontomból megítélve abszolút profi. A sajtóhoz való viszonya maximálisan professzionális, ami számomra kifejezetten öröm.


Mennyiben más ez a szezon, mint a korábbiak? A DAC hőskorszakához képest hol helyezkedik el ez a mostani menetelés?

 

A DAC legsikeresebb korszaka a nyolcvanas évek második felében volt a csehszlovák bajnokságban. Az a liga pedig sokkal erősebb volt, mint ez a mostani szlovák bajnokság. És ott sikeresen szerepelt. Annak a korszaknak megvolt a specifikuma, hogy zárt határok voltak, tehát a legjobb játékosok mind itthon szerepeltek. Abban az időszakban a DAC sikeres tudott lenni és óriási közönséget tudott vonzani. Azzal alapozta meg a régiónak a futballszeretetét. Mert azért akárhogy is vesszük, 70 évig a DAC legfeljebb a harmadik vonalig jutott. Ha nagyon jól szerepelt a csapat, kijött 2-3 ezer ember. Az igazi tömegek a nyolcvanas években kezdtek el járni.

 

A képen Nagy Krisztián nagyapja a DAC játékosaként. Kép: Körkép.sk

 

Ez volt az első sikerkorszak 1993-ig, a szlovák liga kezdetéig. Aztán később volt egy hanyatlás. A mostanit a nyolcvanas évekhez lehet hasonlítani. Az akkor a bajnokságban elért harmadik hely és kupaszerepléshez képest reméljük, hogy sikerül még magasabbra jutni.

 

Mi a cél a csapat számára a következő 2-3 évben?

 

Az biztos, hogy amikor Világi úr átvette a klubot, nem rejtette véka alá, hogy hosszútávon bajnokot akar csinálni a DAC-ból. Majd kiderül, hogy belefér-e ebbe az előttünk álló három évbe. Nemcsak mint sajtófőnök, de mint a DAC szurkolója is remélem, hogy megéljük – bajnok lesz a DAC.

 

Mennyire elégedett sajtófőnökként mindazzal, ami a csapatot körülveszi, és mi az, amin változtatna?

 

Ami talán a legnagyobb kihívás, hogy a stadion még félkész állapotban van. A sajtó szempontjából még nem az igazi. Addig, amíg ez így van, de reméljük, hogy már nem sokáig, addig ezekkel a körülményekkel kell élnünk. Nekem ez a legnagyobb kihívás.

 

A szurkolók, játékosok és az edzők is bizonyos mintákat követnek. Vannak külföldi példák. Ön a saját területén hogy áll ehhez? Van olyan klub itthon vagy külföldön, olyan közösség, amely inspirálja, ahonnan szeretne meríteni, vagy közelíteni hozzá?

 

A többi régióbeli klubhoz képest, közép-európai szinten is hatalmas előnye Dunaszerdahelynek a többnyelvűség. Ez az én munkámra is vonatkozik. Tudunk inspirálódni Magyarországon, Csehországban, a többi szlovák klubtól, és a nagyvilágban is. Nyitott szemmel járok, több bajnokságnak a csapatát is követem.

 

 

Ami a klub működése szempontjából egy nagyon jó példa számunkra, az Csehországban a Plzeň, ami szintén megélt mindenféle korszakot, és az utóbbi években egy átlagos csapatból top klub lett rendszeres Bajnokok Ligája szerepléssel. Magyarországon is több csapatot figyelünk. A DAC-nak köztudottan a Videotonnal vannak jó kapcsolatain, de ugyanúgy követem a Ferencvárost is, Debrecent, de például Németországot is figyelem. Ott viszont már olyan dolgok vannak, ami nálunk még túl távoli. Inkább a saját régiónkban megvalósítható újdonságokat figyelem.

 

És milyen a kapcsolata a szurkolókkal?

 

Hát, én is egynek tartom magam közülük. Remélem, hogy ezt ők is úgy veszik. Mi egy vérből valók vagyunk… Fel tudom sorolni, hogy az elmúlt 32 évben melyik hazai bajnokiról hiányoztam. Nem sok ilyen volt… 🙂 Valami ilyesmiről álmodom – hogy egyszer olyan klub leszünk, ahol a szurkolók az aktuális ellenféltől és a csapat pillanatnyi szereplésétől függetlenül hétről-hétre megtöltik a stadiont. Ha Németországban vagy Angliában sikerült, nálunk ez miért is lenne lehetetlen…?

 

Hogyan viszonyul mindehhez, amit a DAC Arénában tapasztal a többi szlovák klub? Kapcsolatban van velük. Kulisszatitokként, érdekességként tud erről valamit mondani azok után, amit itt átélnek?

 

A mostani sikerkorszak és az új stadion épülése óta akik voltak itt kollégák, azok ámultak, bámultak a stadiontól és a hangulattól, és hát irigykednek. Jelenleg ez van, és reméljük, hogy így is lesz.

 

 

Király Zsolt

 

További ajánlott interjúk:

 

László Csaba: A DAC több, mint klub. Meg fogom mutatni, mit akarok

 

„Célom, hogy bajnokok legyünk és jó csapatunk legyen” – Világi Oszkár a Körképnek nem csak a DAC-ról

 

Amíg mi itt leszünk, magyarul szurkolunk – Körkép.sk nagyinterjú a DAC ultráival nemcsak a szurkolásról

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!