Georges Leekens a magyar labdarúgó válogatott belga szövetségi kapitánya elmondhatja magáról, hogy a csapatával egyelőre nem negatív a mérlege. Mivel még nem játszottak egyetlen egy mérkőzést se. De azért nagy kockázatot jelent a 68 éves edzőnek felcserélnie a kényelmes, nyugdíjas karosszékét a magyar válogatott kispadjára. Mert ez nem egy nyugdíjas állás, szokták volt mondogatni, de neki már mindegy, hiszen amúgy is élvezi a belgiumi szociális juttatás minden előnyét. Meg az újságok is megírták, hogy amúgy sem szokott másfél évnél hosszabb időt eltölteni egy csapat kispadján.

 

De ne várjunk tőle csodát! Az előre borítékolható kudarcot bármelyik honi edzővel el lehetett volna érni, mert alapjában ingott meg sok-sok évvel ezelőtt a magyar labdarúgás – jutott eszembe a magyar labdarúgás napján, az emlékezetes 6:3-as londoni győzelem idei évfordulóján.

 

Ki tud nagyobbat rúgni a magyar fociba?

 

 hirdetes_810x300  

Most egy komoly verseny van a honi magyar újságírásban és a kikopott, egykori spílerek között, lásd legutóbb Váczi Zolit, hogy ki tud nagyobbat rúgni az idáig süllyedt magyar fociba! Persze, a kiöregedett focistákat is az újságírók szólaltatják meg, elsősorban olyanokat, akik nem a fociból élnek, mert akkor kussolnának, de így, messziről üthetik, vághatják.

 

Miközben ha meg is feledkezünk (de nem tudunk) az idei szégyenletes andorrai és luxemburgi buktáról, mindenki érzi, hogy az EB szereplés ellenére évek óta zuhanórepülés van minden korosztályban, minden szinten előbb-utóbb agyonvernek minket mindenhol! Leglátványosabban nemzetközi klubszinten vagyunk nevetségesek, nem bírjuk a kánikulát, nyáron elfogynak klubcsapataink, ősszel pedig már azok is, amelyek minket kivertek a különböző kupasorozatokból.

 

Semmi érdemleges, komoly bajnokság

 

De legjobbjaink, a légiósaink is szenvednek az araboknál, kazahoknál, amcsiknál, Kínában stb. Rühellem olvasni a heti légiós körképeket, semmi érdemleges, komoly bajnokság, illetve azt olvasom hol, ki kispadozott, Balogh Palermóban már azt se. Erről szól ezeknek a sporthíreknek a zöme: „Az XY-t soraiban  nem tudó”, „nem volt kerettag”, „nem állt be” magyar légiósok-válogatottak (Lang, pl.)!

 

Miközben a szlovákok, a csehek komoly bajnokságokban csiszolódnak, meghatározó szerephez jutnak, és jól teljesítenek hétről-hétre. De többségüket nem 12-14 évesen viszik el, hanem előbb a hazai bajnokságban bizonyítanak. Magyarországon meg a fociban emberkereskedelem van, az akadémiákról aprópénzért lopják ki a fiatalokat nyugatra, ahol aztán vagy gyorsan túladnak rajtuk, vagy elkallódnak, majd hazajönnek huszonvalahány évesen megszégyenülve ugyanazért a bagóért, amennyiért eladták őket fiatalon. Aztán jobb esetben irány újfent a korlátlan lehetőségek Kínája vagy valami hasonló.

 

Balkán igazolások az új stadionokban

 

Az új stadionokban meg többnyire balkán igazolások koptatják a gyepet. Nincs utánpótlás, mert vagy eladják őket, vagy nem jutnak szóhoz Lazovicsék mellett. (Géresi, kis Kokó, Radó stb.).

 

Persze, hogy aztán Thorgelle Sanyi még mindig király lehet! Nekünk magyar királyok kellenek, nem Laza Fenék!

 

Na, akkor mit akarunk?

 

Bevétel orientált akadémiák

 

A legnagyobb gond talán az, amit a minap olvastam a  több mint 70 éves Zámbó Sanyitól, aki azt mondta, hogy a régi szép időkben (net, TV, okostelefon-mentes korszakban) reggeltől estig ment a foci az udvarokon, grundokon, ahol előbb-utóbb kitűntek az igazi tehetségek, akinek vele született képességük volt arra, hogy a labda engedelmeskedjen, hogy tudják olvasni a játékot, és a focival keljenek és feküdjenek, álmodjanak.. A grundokon spontán módon tűntek ki a tehetségek, kerültek aztán komoly csapatokhoz, ott pallérozódtak az ifiben, fakóban.. A grundokat felváltani hivatott akadémiák elsősorban bevétel orientáltak, és ezt a szemléletet sajátítják el a fiatalok is, tisztelet a kivételnek.

 

Ma egyetlen vérbeli tehetség sincs nálunk, az erre-arra megtanított srácok próbálkoznak, de sem fizikálisan, sem mentálisan nincsenek ott, ahol a nagy elődök voltak, de a legnagyobb baj az, hogy a génjeikben nem hordozzák azt, amire azt mondja az ember, hogy valaki vagy érzi ezt a játékot, vagy nem.

 

De ennek ellenére vannak még fanatikus szurkolói a magyar focinak a Felvidéken is! Ezt bizonyítják a szombathelyi stadionavatón készült és a FB-ra felkerült hétvégi szelfik is, amelyeket felvidéki Fradi szurkolók készítettek, elkísérve kedvenc csapatukat Nyugat-Magyarországra is, és „örülhettek” a zöld-fehér győzelemnek.

 

Ja, hogy a szombathelyiek is zöld-fehérek…

 

Száraz Dénes

Nyitókép: espnfc.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!