Marian Leško: Hogyan nyerjünk választásokat Szlovákiában politikai manipulációval

A kormánypártnak és egy ellenzéki pártnak nem tetszett az államfő újévi beszéde. A Smer-SD ezért közvetve kritizálta az elnököt, a Szabadság és Szolidaritás pártja (SaS) pedig nyíltan, mert Andrej Kiska szerintük nem használta ki az alkalmat arra, hogy „előremozdítsa a hazai közbeszédet” és „elmulasztotta a kormánnyal szembeni konstruktív kritikát”.

Richard Sulík és Ľubomír Galko nyilatkozata arról tanúskodik, hogy nem csak az alapiskolás diákoknak, de a magukat politikusoknak nevező személyeknek is problémájuk van a szövegértéssel. Velük ellentétben Robert Fico jól értelmezte, hogy a köztársasági elnök egyenesen a lényeget mondta el.

Szlovákia önállósulása óta a parlamenti választásokon azok a pártok vagy csoportok voltak sikeresek, akiknek sikerült meggyőzniük saját igazukról a közvéleményt. Azzal kapcsolatban, hogy mi is tétje a választásoknak. 1994-ben több szubjektum is megpróbálta megértetni a választókkal, hogy az előrehozott választásokon meg kell akadályozni azt a kormányzást, amit Vladimír Mečiar vázolt fel az aranyidai beszédében. Elbuktak, mert a HZDS elnökének sikerült meggyőznie az embereket, hogy ő az egyetlen, aki megvédheti őket a rendszerváltás utáni létbizonytalanságtól.

   

1998-ban és 2002-ben V. Mečiar hiába próbált meg visszatérni, a választók döntő része tudta, hogy a választások  Szlovákia EU- és NATO-tagságáról szólnak. 2006-ban R. Fico győzött, mert sok embert meggyőzött arról, hogy a választások tétje a jobboldallal szembeni szociális baloldal alternatívája, amely 8 év alatt politikailag és morálisan is lejáratta magát. Négy évvel később a választások ismét Ficoról szóltak, és arról, hogy folytatódjon-e a klientelizmus és a szervezett korrupció.

A politikai öngyilkosságot elkövető jobbközép kormány 2011 októberében a 2012 márciusi választásoknak az értelmét és az eredményét is meghatározta. Kiska olyan egyértelműen kifejtette, hogy mi a tétje az idei márciusi választásoknak, mint még eddig senki.

Szót emelt azért, hogy a márciusi választásokon a „szavazás arról szóljon, hogy milyen további lépéseket szükséges megtennünk itthon”. Hogy a választások az államigazgatás módjáról, az állami intézmények működéséről szóljanak, arról, hogy a kormány mennyire teljesíti kötelezettségeit és mit tesz az önkényesség, a káosz, a felfordulás és klientelizmus ellen.

Beszélt arról, hogy a választásokat nem szabadna menekültek és migránsok témájával politikailag manipulálni, vagyis arról a jelenségről, hogy az államfő szerint nem vagyunk olyan fenyegetett ország, ami alátámasztaná, „hogy drámai mértékű gazdasági, társadalmi, kulturális vagy éppen közvetlen biztonsági fenyegetést kellene éreznünk”.

Habár A. Kiska senkit nem nevezett meg, a Smer elképzeléseiről beszélt. Fico miniszterelnök ezért azonnal reagált, hogy mennyire sajnálja, hogy „a felelősséget nem viselő közszereplők a lakosság rovására alábecsülik a migránskrízis biztonsági vonatkozásait.” Még két hónap, és látni fogjuk, milyen mértékben lehet választásokat nyerni Szlovákiában politikai manipuláció útján.

Trend.sk, Marián Leško: Ako vyhrať voľby na Slovensku politickou manipuláciou