Duray Miklós: Az MKP politizálása nem volt elég sikeres

Mivel foglalkozik jelenleg?

Sok munkám van. Összegzem mindazt, amit életem során megírtam, hogy nekem is rend legyen a fejemben (nevet), és hogy ne jussunk oda, ahol már sokszor voltunk. Hogy ne felejtődjenek el elődeink tettei és ne ismételjük meg ugyanazokat a hibákat. Aránylag sokat utazom, konferenciákon adok elő, több évig egyetemen oktattam.

(…)

   

Munkájának összegzése biográfia lesz?

Nem. Inkább hosszabb esszék és cikkek lesznek könyvek formájában. 1980-tól mostanáig mintegy 15 könyvet publikáltam. Korábban csak külföldön. Például Amerikában, Angliában, Németországban, Franciaországban, majd 1990-et követően itthon is.

Továbbra is az MKP-ban van?

Mint egyszerű tag.

Párton belül mivel foglalkozik?

Túlságosan nem veszem ki a részem a párton belüli dolgokból. Ha megkérdeznek valamiről, igyekszem válaszolni, de nem vagyok politikailag aktív.

Ön szerint a legutóbbi választásokon miért nem került vissza az MKP a parlamentbe?

Egyszerűen fogalmazva nem kapott elég szavazatot. Ha megnézzük az ellenfelet, a Mostot, etnikai szempontból az MKP-nak nagyobb a támogatása a magyarok körében, mint a Mostnak.

Amikor 1998-ban a magyar pártok egyesültek, az nem mindenkinek felelt meg. Vagy azért, mert az egyik párt a három közül elutasította a másikat, vagy azért, mert egyikük csak egy konkrét következő pártot támogatott, melyet a másik kettő nem. Akkoriban ez eléggé széthasította a választói bázist. Az MKP ennek ellenére 280 ezer körüli szavazatot szerzett. Onnantól kezdve viszont a csökken a támogatás a magyarok részéről. Valószínűleg a párt politizálásában keresendő a probléma.

Csökkent ugyan a magyar nemzetiségű lakosság száma, de ez nem függ össze közvetlenül a párt támogatásának csökkenésével. A legutóbbi választásokon úgy gondoljuk, hogy a magyar választói bázisnak alig 45 százaléka lett aktivizálva. Voltak olyan szlovák körzetek, ahol viszont 90 százalékos volt az aktivitás.

Abból kell kiindulni, hogy mindkét párt politikai és metodikai hibákkal is rendelkezik, mely nem tetszik a természetes választói bázisuknak. De kíváncsi vagyok, mennyire csökken a Most-Híd szlovák választói száma azt követően, hogy kormányra léptek a Smerrel. Egyértelmű volt, hogy a szlovákoknak ez a lépés nem tetszett.

Ha a politikáról és a magyarság érdekvédelméről beszélünk, az MKP korábbi elnöke, Berényi József nekem azt mondta, hogy az elmúlt négy év a törvényi változások szempontjából a legsikertelenebb volt a magyar kisebbség számára.

Ön is így látja?

Ha az adott párt nincs kormányon, minimális lehetőségei vannak változtatni a törvényeken.

Berényi viszont azt mondja, hogy más választási időszakokban, amikor szintén nem voltak a magyarok kormányon, többet sikerült elérni.

Ha mérlegre tennénk, nem lengene ki túlságosan. Egyetértek azzal, hogy az elmúlt évek nem voltak túlságosan sikeresek, de ez abból a szempontból is meg kell vizsgálnunk, hogy társadalmi szinten sikeresek voltunk-e. Úgy néz ki, hogy nem. Az MKP nem folytatott sikeres politizálást, ami a választók megszerzését illeti.

Igaz ugyan, hogy 2016-ban 2012-höz képest az MKP nagyjából megőrizte választói bázisát. Alig négyezerrel kapott kevesebbet, ami elhanyagolható. A politikai erőviszonyok viszont megváltoztak.

2016 előtt beindult Szlovákiában egyfajta folyamat, hogy új politikai alakzatokat kell támogatni. Lehet, hogy ezek képesek lesznek valamin változtatni. A politikai paletta sokszínűsége talán a polgárok ilyen irányú igényén alapul. A 2016-os választások sikeresek voltak a választási részvétel szempontjából. Az emberek azt gondolták, hogy képesek változtatni, de nem sikerült.

Mit kellene tehát az MKP-nak máshogy csinálnia? Ismeri a receptet?

Nem ismerem.  Szemtelen dolog lenne tőlem. De egyértelmű, és érvényes nemcsak az MKP-ra, hanem más pártokra is, hogy ha nem sikerül megszerezniük a széles választói bázis bizalmát, akkor megszűnésre vannak ítélve. Látjuk, hogyan vesztették el erős pártok a népszerűségüket. Hol van a HZDS? Hol van Dzurinda pártja? Hol van a KDH?

Az MKP-ra is hasonló vég várhat…

Ha nem szedi össze magát.

(…)

Nemrég Menyhárt József lett az MKP elnöke. Milyen jövőt jósol az MKP-nak az ő vezetésével?

Túl sok politikai tapasztalattal nem rendelkezik. Önmagában ez nem hiba, mert a három év múlva következő választásokig sok tapasztalatra tehet szert. Képes kapcsolatokat kialakítani az emberekkel. Ez nagyon fontos, mert ha szélesebb réteg előtt is sikerrel jár, azzal bővítheti az MKP politikai bázisát. Hogy sikeres lesz-e ebben, nehéz megmondani.

Hogyan látja a magyar kisebbség jogait Szlovákiában? Változtak az elmúlt években?

(…)

Ha szeretnénk változtatni az életszínvonalon, elsősorban gazdasági szempontból kell segíteni. A helyi lehetőségekbe kell fektetni. Ez nagyon kis mértékben történik, pedig Dél-Szlovákiában minden adott a vidéki turizmus számára..
Az MKP épp emiatt javasolt változtatni az ország területi felosztásán, hogy a déli régiók önállóan dönthessenek saját magukról. Az MKP egyik jelöltje egyenesen autonómiát javasolt óriásplakátján.

Ön szerint ez lenne az út a dél-szlovákiai helyzet javítására?

Hogy javuljon a gazdasági helyzet az adott faluban, az nem függ össze a területi felosztással vagy az autonómia hiányával. Igaz ugyan, hogy több területi, gazdasági érdek, mint a közlekedés, társadalmi befektetések összefüggnek a területi elrendezéssel, mivel minden esetben a megye dönt róluk.

Gyakran hallani, hogy javult a szlovák-magyar viszony Szlovákiában. Ön is így látja?

Soha nem volt rossz. A 90-es évek elején készül szociológiai felmérés a szlovák-magyar viszonyt vizsgálta. Nagyon érdekes volt, hogy a legpozitívabb viszonya a magyarokhoz a szlovákoknak volt. Azoknak, akik velük együtt éltek. És ellenkezőleg, az északon élő szlovákok viszonyultak a legnegatívabban a magyarokhoz. Ebből következik, hogy ahol együtt élünk, képesek vagyunk megegyezni.

Nagyon jó a Pozsony és Budapest közti államközi viszony is.

Rájöttek, hogy közös érdekei vannak. Ez nagyon fontos, mert az a helyzet, ami Európában kialakult, lehet, hogy évtizedekig fennmarad. Fontos, hogy a szomszédos országok képesek megegyezni. Én ráadásul kibővíteném a Visegrádi Négyeket is. Legalább azokra a területekre, melyre 1335-ben az eredeti visegrádi hármas kiterjedt. V7 lehetne belőle (nevet.)

Az felvehetné a kapcsolatokat a további szomszédokkal, még erősebb blokk jöhetne létre. Ez nagyon fontos, mert Európának ez a régiója mindig a nyugati érdekek alá volt rendelve.

Bízik abban, hogy valami ilyesmi létrejön?

A politikusok rájönnek, hogy van benne ráció. Én az államok és nemzetek közti együttműködés híve vagyok.

Parlamentné Listy – Prečo chce Bugár rezort dopravy? Most a oligarchovia? Pre PL.sk čo to aj o autonómii prezradil prezradil exposlanec Duray