Széleskörű magyar–magyar párbeszéd kezdődik november 21-én Dunaszerdahelyen, ahol ez alkalommal elsősorban a hazai magyar oktatásügy helyzete kerül majd terítékre. A vélhetően új jövőkép kialakításával is foglalkozó egyeztetéssel kapcsolatos célokról, elvárásokról Menyhárt Józsefet, a tanácskozást kezdeményező Magyar Közösség Pártja elnökét kérdezte a hírek.sk.
A Magyar Közösség Pártja új vezetése, s személy szerint Ön, júniusi megválasztásakor célul tűzte ki a magyar–magyar párbeszéd megindítását. Mi indokolta ezt a nagyszabású vállalást, illetve motiválta a kezdeményezést?
A magyar-magyar párbeszéd elindításával sokéves adósságunkat rójuk le. Meggyőződésem, hogy a felvidéki magyarok többsége elvárja megválasztott képviselőitől, akár parlamenti, akár megyei szinten, hogy a szakemberekkel együttműködve megválaszolják a hogyan tovább kérdését.
(…)
Korábban a felvidéki magyarságot érintő kérdésekről a csupán pártok közt folyó egyeztetések nem voltak sikeresek. A „párt-beszédet” felváltó, szélesebb körben, az országos jelentőségű és szervezettségű intézmények részvételével folyó párbeszéd sikeresebb lehet?
Az utóbbi két évtized legfontosabb tanulsága, hogy külön-külön sem a politika, sem pedig a civil szervezetek nem érhetnek el átütő eredményt. A cél az együttgondolkodás, amely elvezethet a közös cselekvéshez is.
Sokan szkeptikusak az ügyben, hogy eredményes lehet-e az MKP és Most-Híd egy tárgyalóasztalnál (…). Ön mire számít, lehet a magyar-magyar párbeszéd a két párt közti hatékony politikai párbeszédnek is a kezdete?
A magyar-magyar párbeszéd célja nem a két párt összeboronálása, hanem a felvidéki magyar érdekképviselet hatékonyabbá tétele. Ehhez szüksége van a pártokra, a pártok közti kommunikációra, de nem kevésbé fontos a civil szervezetek, érdekképviseleti szövetségek szerepe sem.
A megválasztása óta eltelt három és fél hónap alatt végigjárta a régiókat. Mit tapasztalt, az MKP járási szervezetei, a párttagok igénylik-e azt, hogy a két párt valamilyen szinten közelítsen egymáshoz?
(…) Ami az MKP szempontjából fontos: a helyi és járási szervezeteink jó kondícióban vannak, munkára, hadra foghatók. Ami az együttműködést illeti, azt kell mondanom, ez helyenként változik. A tömbmagyarság nem érzékeli még azt a fajta asszimilációs veszélyt, ami a szórvány számára már a mindennapok része. Van, ahol a valamilyen szintű együttműködésnek nincs alternatívája.
A hétfői találkozó központi témája vélhetően az égető gondok miatt az oktatásügy. A látlelet közös felállításán túl lehet-e arra számítani, hogy a további konkrét lépésekről, egy alaposan átgondolt, helyzetjavító stratégiáról is határozzanak?
A magyar oktatási intézmények helyzete, jövője kulcsfontosságú nemzeti közösségünk számára. Amely településen megszűnik a magyar iskola, ott sokszorosára gyorsul az asszimiláció. Az iskolák nem „csak” a jövő generációját oktatják, hanem az adott közösség kulturális, szellemi és identitásbeli alapját is biztosítják. Reményeink szerint sikerül elfogadni egy közös nyilatkozatot, amely nemcsak az „állagmegőrzés”, de a fejlődés alapjául szolgálhat.
(…)
Hírek.sk, Menyhárt József: célunk az együttgondolkodás, amely a közös cselekvéshez vezethet
Megosztás:
Címkék: asszimilációs veszély Dunaszerdahely együttgondolkodás felvidéki magyar érdekképviselet hazai magyar oktatásügy közös cselekvés magyar-magyar párbeszéd Menyhárt József MKP Szemle tömbmagyarság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
