A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban a megrohamozták Madéfalvát, és több száz ember lemészárolásával megtörték a székelyek Mária Terézia rendelkezéseivel szembeni ellenállását. A császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. Az új szabályok előírták, hogy a székelyeknek idegenben is kell szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és azt is, hogy nem illetik meg őket azok a szabadságjogok, amelyeket korábban a katonai szolgálat fejében élveztek. Madéfalván mintegy 2500-an gyűltek össze, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának, amikor az ellenállást megtörő váratlan támadás történt. – MTI

 

 

 

„Szabadság nélkül nincs semmi! Nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet! A szabadságra kell gondolni mindig, és nem szabad félni!”

– fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton azt követően, hogy Madéfalván, a Siculicidium-emlékműnél lerótta kegyeletét azok előtt, akikkel 253 évvel ezelőtt embertelen módon bánt a hatalom.

 

 hirdetes_810x300  

„Amikor történelmi eseményeket, tragédiákat idézünk fel, mindig arra gondolunk – és azt próbáljuk megfogalmazni –, hogy nem térhetünk vissza egy olyan időszakba, amikor ártatlan embereket, védtelen embereket valamilyen hatalomnak az érdekében vagy nevében lemészárolnak. Ma, 27 évvel a diktatúra bukása után is azt mondjuk, hogy nem jöhet el egy olyan idő, amikor bárkinek azért kell szenvednie, mert egy hatalom érdeke úgy kívánja, hogy egy népet, egy közösséget elnyomjon”

– hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint a tömeggyilkosságra és népírtásra nem lehet és nem is szabad enyhítőbb kifejezést találni.

 

„Az, ami a január 7-i hajnalban történt Madéfalván, egyszerű tömeggyilkosság és népírtás volt. Egyetlen korban sem elfogadható gyermekeket, asszonyokat, ártatlan embereket lemészárolni”

– tette hozzá. Kelemen Hunor úgy véli: minden, a Madéfalvi veszedelem évfordulójához hasonló megemlékezésnek a szabadságról, a szabadság-szeretetről kell szólnia.

 

„Nekünk azt kell hangsúlyozni ilyenkor is, hogy szabadság nélkül nincs semmi. Ez az állitás minket, nemzeti kisebbségeket különösen érint egy olyan korban – alig 27 évvel a diktatúra bukását követően –, amikor sokan kétségbe vonják a szabadságnak az ideáját. Szabadság nélkül nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet”

– állítja a szövetség elnöke, aki összegzésként úgy fogalmazta meg a madéfalvi történések tanulságát: a szabadságra kell gondolni mindig, sosem szabad félni.

 

maszol.ro – A kemény mínuszok ellenére is több százan emlékeztek a madéfalvi mészárlásra

Nyitókép: maszol.ro

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!