A PISA után most itt az újabb felmérés, ami gyomorgörcsöt okozott a szlovákiai magyar iskolaügyben. Egy ilyen eredmény nagyon gyorsan megkérdőjelezheti a hazai magyar oktatás, vagy a kisiskolák további sorsát, létjogosultságát.
(…)
Az látható, hogy a Besztercebányai kerület három járásának, a losoncinak, a rimaszombatinak és a nagyrőceinek az iskolái jelentősen rontják a statisztikát.
(…)
Nemcsak az a probléma, hogy sok a szegény ember, hogy „szociálisan hátrányos helyzetből” érkeznek a gyerekek – bár kétségkívül ez a vidék az ország egyik legszegényebb régiója. De szegény családban is születhetnek tehetséges, szorgalmas gyerekek. Az egyik fontos probléma az – ne kerülgessük a forró kását –, hogy a gömöri iskolákban nagyon magas, 50% fölötti a roma tanulók aránya.
Végeredményben végtelenül hálásak lehetünk a gömöri cigányságnak, hiszen nélkülük már alig lenne magyar iskola ezen a vidéken. Régen bezárták volna őket, annyira kevés a magyar gyermek. És ez még akkor is igaz, ha ezeknek a sokszor súlyos helyzetben, mélyszegénységben élő embereknek a legfontosabb motiváció a magyar iskola mellett a magyar kormány évente kifizetett támogatása.
(…)
Milyen különleges pedagógiai igényük van a roma gyerekeknek? Ez mennyire teljesíthető a magyar iskolákban? Ha nem teljesíthető, mi a megoldás? Nem volna-e jobb, ha őket roma tanárok tanítanák, akik ismerik a mentalitásukat, és maguk is hasonló közegben szocializálódtak? Hogyan lehetne hatékonyabban kiaknázni a pedagógiai asszisztensek bevonásának lehetőségét az oktatásba ezeken a területeken?
(…)
Vörös Péter: Itt az ideje néven nevezni a dolgokat
Megosztás:
Címkék: gömöri cigányság iskolaügy magyar iskola mentalitás oktatás pedagógiai asszisztensek PISA roma gyerekek Szemle szocializálódás Vörös Péter
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.