Ronald Ižip: Óvakodj az Igazság-minisztériumtól

A legutolsó választások óta a fasizmus vált az egyik legtöbbet emlegetett vitatémává. Sok „értelmiségi” szerint lassan mindenki fasiszta, akinek más véleménye van.

Ezek azok az emberek, akik egyre kevésbé értik a világot, mert már nem az ő értékítéleteik szerint működik, képtelenek beletörődni abba, hogy veszítettek. (…)

Aztán ott van egy másik csoport, akik értik, hogy a világ már nem az ő szabályaik szerint működik. A politikusok, akik a „demokratikus” alapelvek felett őrködnek, azt veszik észre, hogy a demokrácia egyre értéktelenebb az emberek számára. De a politikusok sokkal józanabbul szemlélik a világot, mint az értelmiségiek, ezért tudják, hogy a hatalmat minden áron meg kell tartaniuk. Például egy „Igazság-minisztrérium” létrehozásával.

   

1984

Az Igazság-minisztérium kifejezés George Orwell 1984 című regényéből származik. A [regényben ábrázolt] jövőben a világot az igazság, a szerelem és a béke minisztériumai irányítják – valódi feladatuk azonban teljesen más, mint amit a nevük sugall.

Az Igazság-minisztérium például csak egy PR-ügynökség, amelynek célja a történelmi események „megfelelő” tálalása. Mert az, aki ellenőrzi a múltat, az ellenőrzi a jövőt is.

A jelenkor és a kontroll

A politikai elitnek hosszú ideig sikerült megőriznie a világ „megfelelő” bemutatása feletti ellenőrzést az állami oktatási intézmények és a hozzájuk kötődő sajtómédiumok segítségével. Csakhogy ez a befolyás drámaian megváltozott az internet elterjedésével, és a közösségi hálók óriási irányváltást tettek lehetővé.

Az embereknek a közösségi hálókon olyan híreket kínálnak fel, amelyek tetszeni fognak nekik – híreket, amelyek egybevágnak az ő véleményükkel. Az emberek kezdenek beszorulni saját véleményükbe és előtérbe kerülnek az alternatív médiák. Ezek közül nem egy durván félrevezető, és vannak olyanok is, amelyek csak mindig mást kínálnak, mint a hivatalos verziója a történéseknek. Az előbbi elleni harc rendben van, míg az el nem éri az utóbbiakat is – illetve a szólásszabadságot.

(…) A német választások közeledtével Merkel hasonló lépésre szánta el magát. A Dezinfomráció-ellenes Védelmi Központnak az a feladata, hogy kiszűrje az „álhíreket” és a gyűlöletkeltő megnyilvánulásokat.

Ebből kifolyólag az álhíreket és a gyűlöletkeltő megnyilvánulásokat a közösségi hálóknak is figyelnie kell, amelyeknek el kell azokat tüntetni [a hírfolyamból], ellenkező esetben félmilliós bírságot kaphatnak.

Társadalom és hatalom

A társadalom két dolog közül választhat. Vagy önmagát ellenőrzi, és az emberek tanulnak saját hibájukból és a médiák és közösségek létrehoznak egy rendszert az álhírek kiküszöbölésére, vagy átadják ezt a feladatot egy állami intézménynek – és az embereket szellemileg lekiskorúsítják, mert az államnak kell őket megvédeni.

Az első megoldás, még ha nem is tökéletes, a jó védekező rendszerrel bíró, egészséges és erős társadalom feltétele. A másik az erős állam alapja, amit emberek egy szűk csoportja irányít. Egy olyan csoport, amely mindent ellenőriz és eldönti mi jó és mi rossz.

Mert még ha e hatalom átvételét csak ideiglenesnek jelentik is be, semmi sem lehet tartósabb, mint egy „ideiglenes” kormányzati intézkedés. És ahogy Orwell mondta, a hatalom nem eszköz, hanem cél. A hatalom célja a hatalom.

Aktaulity.sk, Komentár Ronalda Ižipa: Pozor na ministerstvo pravdy

Nyitókép: aeon.co